|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Független Kisgazdapárt közleménye
"Ez mutatkozik csak, míg az említettek elődei 1945-ben is a
parasztság érdekeit képviselték, addig a Nemzeti Parasztpárt a
kommunisták utasítása szerint tevékenykedett. Úgy látszik a
történelem mit sem változott.
Torgyán József a törvényes államrend ellen nem izgatott, éppen
ellenkezőleg, Ő maga harcolt és harcol ma is - mert még mindig kell
- a törvényes államrendért. Ha kell, ilyen maroknyi csoportosulással
szemben is, amit Nemzeti Parasztpártnak hívnak."
BBC, Panoráma:
A bősi vízi erőmű sorsa
"A magyar területen, a nagymarosi vízlépcső hatásterületén
néhány mellékvízfolyásnak a bevédése, illetve árvízvédelmi kapujának
az építése folyik, valamint a jelenlegi főmederben a tervezett
vízszintcsökkenés ellensúlyozására a vízpótlórendszer építése. Bős
térségben az alvízcsatorna gyakorlatilag elkészült, a felvízcsatorna
szintén. Az erőmű turbináinak szerelése folyik. Gyakorlatilag
egyetlen turbina nincs még kész.
- Ezek szerint a csehszlovákok nagyon jelentősen előrehaladtak a
vízlépcső építésében, de úgy tűnik, hogy a magyar és a csehszlovák
kormány elképzelései között nagyon jelentős eltérés van. Hogyan
oldhatók meg ezek? "
|
|
|
|
|
|
|
Öböl - arab diplomácia 1.
|
Rákos György, az MTI tudósítója jelenti:
Kairó, 1990. augusztus 28. kedd (MTI-tud.) - Négyszemközti
tanácskozást tartott Hoszni Mubarak egyiptomi és Háfez Asszad
szíriai elnök kedden, nyomban az után, hogy utóbbi az egyiptomi
vezető Alexandriába érkezett be nem jelentett időtartamú
látogatásra. A csúcstalálkozót eredetileg vasárnapra jelezték, de
akkor a nyilvánosság elől elhallgatott okból elmaradt.
Háfez Asszad társaságában Egyiptomba utazott a szíriai alelnök, Abdel Halim Haddam és Faruk es-Saraa külügyminiszter is.
Egyiptom és Szíria - Marokkóval együtt - katonai alakulatokat küldött Szaúd-Arábiába Kuvait iraki lerohanása után, és a két ország az öböl menti válságról hasonló nézeteket vall.
Mubarak elnök előzőleg sajtóértekezletén újabb felhívással fordult Szaddám Huszein iraki államfőhöz, kérve őt, ,,nehogy meggyújtsa a kanócot,,. A szaúdi határ mentén felvonultatott iraki erők provokációjától óvott, és leszögezte, hogy háború esetén ,,nem csak az iraki nép, de az egész térség is vesztes lesz,,. Amint azt eddig is számtalanszor tette, ismét felszólította Szaddám Huszeint, hogy vonja ki erőit Kuvaitból, ,,válaszoljon kedvezően a békefelhívásra, amíg nem késő,,.
Az egyiptomi elnök keményen visszautasította Husszein jordániai király azon vádját, miszerint ő (Mubarak) Irak elleni támadásra biztatta volna az Egyesült Államokat.
Az Irakkal szemben jóval elnézőbb magatartást tanusító - és a külföldi katonai jelenlétet hevesen ellenző - jordániai uralkodó kedden magreb országokbeli körútjának újabb állomására, Algírba érkezett. Az ő diplomáciai erőfeszítései ugyanabba a keretbe illeszkednek, mint a palesztin vezető, Jasszer Arafat törekvései. A szintén Irak oldalán álló PFSZ-elnök kedden Bagdadból Szanaaba, a közelmúltban egyesült Jemen fővárosába utazott.
Az egyiptomi hírügynökség jól tájékozott palesztin forrásokra hivatkozva kedden ismertette a PFSZ rendezési tervét, amelyet a múlt héten terjesztettek Szaddám Huszein iraki elnök elé. (folyt.)
1990. augusztus 28., kedd 19:22
|
Vissza »
|
|
Öböl - arab diplomácia 2.
|
A közvetítő útján az Egyesült Államokhoz is eljuttatott kezdeményezés az iraki csapatok kuvaiti és a nyugati erők térségből való kivonását javasolja egyidejűleg, bár az előzőt azzal a megszorítással, hogy Bubján (Kuvaithoz tartozó) szigetet kihagyná az intézkedésből. A kivont erők helyére az Arab Liga alá tartozó arab, illetve az ENSZ felügyelete alá tartozó nemzetközi erőket küldenének. A palesztin elgondolás szerint népszavazást rendeznének Kuvaitban a függetlenség, illetve az Irakhoz tartozás kérdéséről. A függetlenség választása esetén a kuvaiti kormány tárgyalásokat kezdene Bubján hovatartozásáról, a határok megrajzolásáról és az iraki adósságok eltörléséről.
Megfigyelők szerint az iraki agressziót radikálisan elutasító arab államok és a Nyugat számára elfogadhatatlan a terv, minthogy ellentmond mind az arab csúcs, mint az ENSZ BT határozatainak, amelyek feltétel nélküli iraki kivonulást követelnek Kuvaitból, illetve az ottani törvényesség helyreállítását.
Vélhetően nem kevésbé elfogadhatatlan Bagdad számára, amely kedden újabb intézkedéssel hozta a világ tudomására, hogy Kuvait bekebelezését véglegesnek szánja - a szomszédos országot elnöki dekrétummal Irak 19. kormányzóságává tette, illetve egy darabját Baszra kormányzóság részévé - Szaddám Huszein néven.
Az újabb látványos iraki döntést - amely két nappal az előtt került nyilvánosságra, hogy az ENSZ főtitkára és a bagdadi külügyminiszter tárgyalna egymással - ,,a békés rendezés újabb akadályának,, - nevezte Butrosz Gali egyiptomi külügyi államminiszter. A magas rangú diplomata a Közel-Keletre sugárzó Radio Monte-Carlónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy ,,derűlátónak kell lenni a békés rendezést illetően,, ,bár elismerte, hogy ennek esélyei igen korlátozottak.
Tuniszi megfigyelők az öböl menti válsággal hozzák összefüggésbe az észak-afrikai arab ország diplomáciájának élén kedden történt személyi változást.
Zin el-Abidin Ben Ali elnök Habib Bulareszt nevezte ki külügyminiszternek, Iszmail Hélil helyére, aki e tisztet mindössze négy hónapig töltötte be. Hélil távol tartotta magát az öböl menti válság nyomán beindult diplomáciai mozgásoktól. Menesztése az arab ügyek előtérbe helyezését jelzi a tunéziai elnök által szem előtt tartott feladatok sorában. +++
1990. augusztus 28., kedd 19:36
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|