|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Független Kisgazdapárt közleménye
"Ez mutatkozik csak, míg az említettek elődei 1945-ben is a
parasztság érdekeit képviselték, addig a Nemzeti Parasztpárt a
kommunisták utasítása szerint tevékenykedett. Úgy látszik a
történelem mit sem változott.
Torgyán József a törvényes államrend ellen nem izgatott, éppen
ellenkezőleg, Ő maga harcolt és harcol ma is - mert még mindig kell
- a törvényes államrendért. Ha kell, ilyen maroknyi csoportosulással
szemben is, amit Nemzeti Parasztpártnak hívnak."
BBC, Panoráma:
A bősi vízi erőmű sorsa
"A magyar területen, a nagymarosi vízlépcső hatásterületén
néhány mellékvízfolyásnak a bevédése, illetve árvízvédelmi kapujának
az építése folyik, valamint a jelenlegi főmederben a tervezett
vízszintcsökkenés ellensúlyozására a vízpótlórendszer építése. Bős
térségben az alvízcsatorna gyakorlatilag elkészült, a felvízcsatorna
szintén. Az erőmű turbináinak szerelése folyik. Gyakorlatilag
egyetlen turbina nincs még kész.
- Ezek szerint a csehszlovákok nagyon jelentősen előrehaladtak a
vízlépcső építésében, de úgy tűnik, hogy a magyar és a csehszlovák
kormány elképzelései között nagyon jelentős eltérés van. Hogyan
oldhatók meg ezek? "
|
|
|
|
|
|
|
Oslói konferencia - keddi nap (1.rész)
|
Mezei Marianne, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Oslo, 1990. augusztus 28. kedd (MTI-TUD) - Csúcspontjához
érkezett kedden a gyűlölet természetrajzával foglalkozó oslói
értekezlet. Izraeli és palesztin személyiségek érdekes vitája után
Francois Mitterrand francia köztársasági elnök mondott másfél órás
beszédet. Ez után pedig a délutánt Kelet-Európa témájának
szentelték.
A vitaindítót a másik díszvendég, Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök tartotta, s beszédet mondott Konrád György író, a Nemzetközi PEN elnöke, Vytautas Landsbergis litván államfő és Bronislaw Geremek lengyel történész professzor. A vitában röviden még szót kapott Galbraith professzor, a világhírű közgazdász és Jack Lang francia kulturális miniszter.
Francois Mitterrand, a megelőző közel-keleti vitára utalva kijelentette, hogy a gyűlölet egyik orvossága a különböző - és időnként szembenálló - tapasztalatok ismertetése, majd kifejtette azt a véleményét, hogy az erkölcsi alapon szerveződő társadalom felülkerekedhet a gyűlöleten. Példaképpen részletesen ismertette ,,a béke nagy kalandját,, az európai közösség kialakulását. Ám - mint mondta - a berlini fal leomlása után sürgősen új szerkezetet kell kialakítani a kelet-európai országok és a többi európai ország bevonásával.
Az európai konföderáció újabb győzelem lenne a gyűlölet felett - jelentette ki Mitterrand. Mivel azonban a kelet-nyugati szembenállás elhalványodásával más konfliktusok alakulnak ki, az európaiaknak földrészük felépítése után azonnal új észak-déli viszonyt kell kiépíteni, hiszen a mind inkább elszegényedő Délen, a gyűlölet táptalaja adott - hangsúlyozta a francia köztársasági elnök.
Az iraki agresszióval kapcsolatban megállapította, hogy a nemzeti jognak mindenképpen felül kell kerekednie az erőszakon, amelyre nem lehet párbeszédet alapozni. Ezzel összefüggésben üdvözölte az ENSZ ébredését, ismét hangoztatva: a béke logikája megköveteli az intézményeket, és a jogra alapozott béke győzelem a gyűlölet felett.
Vávlav Havel írói múltjához híven beszédének zömét az egyéni és a kollektív gyűlölet lelki rugóinak és érzelmi kihatásainak szentelte, s csak előadásának végén tért át a politikára. (folyt.)
1990. augusztus 28., kedd 19:06
|
Vissza »
|
|
Oslói konferencia (2.rész)
|
Hangsúlyozta, hogy nem osztja azokat a pesszimista nézeteket, amelyek szerint Középkelet-Európa puskaporos hordó, amely Európa stabilitását s a békét fenyegeti, bár szavai szerint a világnak e része kétségkívül alkalmas talaj a nemzeti türelmetlenség és a kollektív gyűlölet számára.
Ennek ellenére épp a negatív irányba ható tényezőket sorolta fel. Első helyen említette, hogy a térség a népek és nemzetiségek olvasztótégelye, így ideális határok elképzelhetetlenek, a meglevők pedig ,,esetenként meglehetősen mesterségesek,,. Ráadásul a nemzeteknek nagyon kevés történelmi lehetőségük és idejük volt saját identitásuk, saját államiságuk kialakítására, s ez ugyancsak a történelmi igazságtalanság érzetét kelti bennük. Mindehhez járul a ,,másság megrázkódtatása,,, hiszen - az uralma biztosítására, teljes uniformizálásra törő totalitárius rendszer felbomlásakor először tűnt elő a többiek igazi arca, mássága. Fontos tényező továbbá, hogy a kezdeti örömmámor után elkerülhetetlenül következik a kiábrándulás, a depresszió, amelyben egyesek a már nem létező zsarnokság helyett ,,pótáldozatokra,, zúdítják haragjukat - mondotta a csehszlovák elnök, de hangsúlyozta, hogy a a fenyegetés csak potenciális, és mindenképpen le kell küzdeni.
A vitaindító után elhangzott beszédek hangvételét jól jellemezte Konrád György, aki irónikusnak mondta, hogy a politikusok irodalommal, az írók pedig politikával foglalkoznak. Nos, Bronislaw Geremek professzor, aki nemcsak a Szolidaritás tanácsadója, hanem - elsősorban - a francia középkor történetének szakértője is, ezúttal a kommunizmus konfliktusokat szító ideológiájáról és annak hatásairól értekezett. A zenetudós Vytautas Landsbergis litván parlamenti elnök pedig hazája történetéről tartott előadást.
Maga Konrád György - aki legtöbb küldött-társától eltérően szabadon beszélt - hű maradt írói mivoltához, bár politikai kérdésekkel foglalkozott. Mint mondotta, az uniformizált világból kiszabaduló emberek és országok olyanok, mint az iskolából kijövő gyerekek: mindenki verekszik mindenkivel, de közben felfedezi saját énjét és múltját is, bár értékelése nem mindig helyes. Mindazonáltal úgy vélekedett, hogy ma a helyzet kedvezőbb Kelet-Európában, mint egy-két éve, hiszen kényszer nélkül fejlődhet a nyitott jövő felé. +++
1990. augusztus 28., kedd 19:16
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|