 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Független Kisgazdapárt közleménye
"Ez mutatkozik csak, míg az említettek elődei 1945-ben is a
parasztság érdekeit képviselték, addig a Nemzeti Parasztpárt a
kommunisták utasítása szerint tevékenykedett. Úgy látszik a
történelem mit sem változott.
Torgyán József a törvényes államrend ellen nem izgatott, éppen
ellenkezőleg, Ő maga harcolt és harcol ma is - mert még mindig kell
- a törvényes államrendért. Ha kell, ilyen maroknyi csoportosulással
szemben is, amit Nemzeti Parasztpártnak hívnak."
BBC, Panoráma:
A bősi vízi erőmű sorsa
"A magyar területen, a nagymarosi vízlépcső hatásterületén
néhány mellékvízfolyásnak a bevédése, illetve árvízvédelmi kapujának
az építése folyik, valamint a jelenlegi főmederben a tervezett
vízszintcsökkenés ellensúlyozására a vízpótlórendszer építése. Bős
térségben az alvízcsatorna gyakorlatilag elkészült, a felvízcsatorna
szintén. Az erőmű turbináinak szerelése folyik. Gyakorlatilag
egyetlen turbina nincs még kész.
- Ezek szerint a csehszlovákok nagyon jelentősen előrehaladtak a
vízlépcső építésében, de úgy tűnik, hogy a magyar és a csehszlovák
kormány elképzelései között nagyon jelentős eltérés van. Hogyan
oldhatók meg ezek? "
|
|
|
|
|
|
 |
A Magyar Néppárt-Nemzeti Parasztpárt fővárosi szervezetének a
földtulajdon rendezéssel kapcsolatos állásfoglalása (1. rész)
(OS)
|
1990. augusztus 28., kedd -
I. A kormányzó pártoknak 1990. július 22-én a termőföld
tulajdonjogi rendezésének egyes kérdéseiről szóló törvénytervezet
tárgyában történt megállapodásának bírálata.
Azok a ,,rendező elvek,, , melyeket a törvénytervezet
elkészítéséhez a három kormányzópárt bizottságai kialakítottak, sem
a holnap gyakorlata, sem a távolabbi jövő szempontja tekintetében
nem értékelhetők kielégítőnek népünk szempontjából.
Maga a kiindulópont is hibás. Az a ,,megállapítás,, , hogy a
,,mezőgazdasági ágazat csődhelyzetbe került,, , merő félrevezetés.
Ez a célzatosság kíséri végig az egész megállapodási szöveget,
hiszen az ország egyetlen, aránylag jól működő ágazata éppen a
mezőgazdaság volt mostanáig. E rendező elvek alapján a létrejöhető
törvénytervezetet a következők fogják jellemezni:
1. Magán viseli a pártpropaganda időszakában tett könnyelmű
ígérgetések tehertételét.
2. Teljes egészében antiszociális olyan, mintha a középkorban
fogalmazták volna.
3. Nagymértékben megosztja a társadalmat, és hosszú időre elveti
a viszály magvát.
4. A későn hazatérő hadifoglyok, az elhurcoltak, a földosztó
bizottságok által kisemmizettek, akiknek tulajdonviszonyai
rendezetlenek voltak, a nagyüzemi dolgozók tömegei másodrendű
állampolgárokká alacsonyodnak.
5. Elidegeníti a mezőgazdaságtól azokat a magasan képzett
dolgozókat, akik nem az alaptevékenységben foglalkoztatottak és
ezzel a visszafejlődés útját jelöli ki. Ez a reform a gépek
korszakától az ásóbot világa felé vezet.
6. A szövegezés szerint az összes igényjogosultak kielégítése
után megmaradó föld a szövetkezet tulajdona marad. Ez nyilván olyan
,,életképes,, szövetkezet lesz, mint a másfél hektáros
magángazdaság.
7. A termőföld jelentékeny részétől megfosztja a mezőgazdasági
dolgozók tömegeit mindenféle örökösök kielégítése révén.
8. A földet spekuláció tárgyává teszi és újabb latifundiumok
keletkezését fogja eredményezni.
9. A kártalanítás terheit azokra hárítja, akiknek ehhez semmi
közük. (folyt.köv.)
1990. augusztus 28., kedd 14:32
|
Vissza »
|
|
A Magyar Néppárt-Nemzeti Parasztpárt fővárosi szervezetének a
földtulajdon rendezéssel kapcsolatos állásfoglalása (2. rész)
(OS)
|
10. Egyoldalúan értelmezi a privatizálást, a közösségi formák
erőszakos szétzilálására törekszik és ezzel meglévő szervezeti és
technikai adottságokat semmisít meg, veszélybe sodorva a belső
ellátást, a magasfokú szakmai fejlettséget és a nemzetközi piacon
szükséges versenyképességet.
11. Másfél hektárnyi földterület, még osztályfeletti
földminőség, a legfejlettebb technika alkalmazása és különlegesen
nagy tőkebefektetés esetén sem szolgálhat főfoglalkozású tevékenység
alapjául.
12. Egyetlen pozitívuma azért van a megállapodásnak. Ezt így
fogalmazzák meg ,,külföldi, termőföld tulajdont, erdőt nem
igényelhet,,. Megható, de mi történt volna, ha kiegészítik azzal,
hogy nem is vásárolhat?
13. A földbirtok nagyrészénél a tulajdon és a földhasználat
szétválik és ez rablógazdálkodáshoz vezet. Ugyanakkor a hasznosítás
sem biztosított minden esetben.
II. A föld tulajdonjogával és használatával kapcsolatos
álláspontunk főbb elvi tételei.
Programunknak az érdekelt mezőgazdasági dolgozó akaratán nyugvó,
szociális igazságot tartalmazó, a jelen lehetőségeit szem előtt
tartó, jövőbe mutató alkotásnak kell lennie. Ennek érdekében a
földdel kapcsolatos törvénytervezetben a következő alapelveknek kell
érvényesülniök:
1. Felfogásunk szerint mind az állami gazdasági, mind a
szövetkezeti földek jelenleg társadalmi tulajdont képeznek, amelynek
a folyamatosan változó államhatalom csak működtetője és
haszonélvezője, de semmiként nem tulajdonosa. Ezért elidegenítési
joga sincs. Ebből következik, hogy a föld sorsával kapcsolatos
összes kérdésekben kizárólagos döntési joga az abból élő, azzal
hivatásszerűen foglalkozó mezőgazdasági dolgozó társadalomnak van.
Nekik kell eldönteniök, hogy a privatizáció milyen formáját
választják, hogyan és milyen arányban valósítják meg a vegyes
tulajdonformát. Ezt a jogot minden termelőközösségnek meg kell
kapnia, központi irányítástól függetlenül.
2. A tulajdonreformnak azt a formáját javasoljuk, amelyik
figyelembe veszi az érdekeltebb rétegek adottságait, elismeri
mindnyájuk jogigényét a tulajdonra és kizárja a társadalmi
igazságtalanságot. Az, hogy az érdekeltek nagyrésze nem
vállalkozóképes, nem indok arra, hogy elveszítse tulajdonosi
igényét. (folyt.köv.)
1990. augusztus 28., kedd 14:51
|
Vissza »
|
|
A Magyar Néppárt-Nemzeti Parasztpárt fővárosi szervezetének a
földtulajdon rendezéssel kapcsolatos állásfoglalása (3. rész)
(OS)
|
A fentiek szerint a vegyes tulajdonú forma látszik a mezőgazdaság
területén a legalkalmasabbnak, amelyben a nagyobb tömegek az
önkormányzati alapon szerveződő szövetkezetekben, kisebb,
vállalkozóképes részük a földjuttatás útján létrejövő egyéni
gazdaságokban talál megoldást.
3. Földhöz kell juttatni a munka jogán, térítésmentesen,
megkülönböztetés nélkül minden mezőgazdasági dolgozót, akinek ez a
fő hivatása. A létrejövő egyéni gazdaságoknál az alsó határt úgy
kell megállapítani, hogy modern, működőképes gazdasági egységek
jöjjenek létre. E határt a tájegység jellege határozza meg. A
családtagok létszáma természetesen szükség szerint befolyásolja a
kialakítandó birtoktest nagyságát.
4. Ha a szövetkezeti tagság, illetve az állami vállalatok
dolgozó közössége úgy dönt, hogy a termelőközösséget fenntartja,
vagy kisebb egységekké alakítja, akkor az egyéb igények kielégítése
után, valódi szövetkezetté alakul, az új szövetkezeti törvény
előírásai szerint, maradéktalanul alkalmazva az önkormányzati elvet.
E közösségek tagsága telekkönyvileg bejegyzett, valódi tulajdonossá
válik az oszthatatlan vagyonban birtokolt része örökölhető, kiválása
esetén azt eladhatja, arra jogosultnak.
5. A mezőgazdaság területén sem állami vállalat, sem szövetkezet
részvénytársasággá nem alakulhat, csak szövetkezetté, az új
szövetkezeti törvény előírásai szerint. Ezért eladható részvényei
sem lesznek, csak szövetkezeti vagyonrész, mely a pénzpiacon nem
értékesíthető. A föld örökölhetősége állampolgári-alanyi jog, amit a
Magyar Néppárt-Nemzeti Parasztpárt elismer. Ugyanakkor az az
álláspontja, hogy a földet meg nem művelő örökösök eladási kényszere
révén a megvásárlási jog a gazdálkodó szövetkezeté, illetve azé a
személyé legyen, aki az önkormányzat területén él és fő- vagy
mellékfoglalkozásként részt kíván venni a föld megmunkálásában.
6. Ha a kormánypártok megállapodásában megfogalmazott mondatot,
mely szerint az alapvető cél az, hogy a termőföld azoknak a
tulajdonába kerüljön, akik annak megműveléséről gondoskodnak, úgy
módosítjuk, hogy azoknak a tulajdonába kerüljön, akik azt
megművelik, egyszerre eltűnik a földtulajdon és a földhasználat
közötti szakadék és a vele együttjáró minden veszedelem.
7. Bérlemény-használatra csak a ténylegesen fölösleg földeket
szabad adni megfelelő megkötöttséggel, hogy azok kiuzsorázását meg
lehessen gátolni. (folyt.köv.)
1990. augusztus 28., kedd 14:55
|
Vissza »
|
|
A Magyar Néppárt-Nemzeti Parasztpárt fővárosi szervezetének a
földtulajdon rendezéssel kapcsolatos állásfoglalása (4. rész)
(OS)
|
8. Ha lesz további fölösleges föld, az szabad idejükben
mellékfoglalkozásként földdel foglalkozni kívánó egyéneknek fél és 1
hektár közti nagyságban juttatható, térítés ellenében. Ez
feltétlenül élénkítőleg hat a termelés menetére.
9. A földdel kapcsolatosan a bankok szerepét is tisztázni kell.
Olyan mezőgazdasági bankhálózatra van szükség, amely méltányos
feltételek mellett tud hitelt nyújtani a beruházások végrehajtására.
A jövő érdekében azonban ki kell mondani, hogy a bank a gazdaság
esetleges felszámolása esetén elárvereztethet, de maga vásárlóként
nem léphet fel, tehát földtulajdonnal nem rendelkezhet.
10. Azt a gépi technikát, amellyel a termelőegységek
rendelkeznek, saját használatukon túl, az egész mezőgazdaság javára
hasznosíthatják, ha vállalják körzetük ilyen irányú ellátását.
Ugyanakkor meg kell védeni azokat az állóeszközöket, gépparkokat,
közös építményeket, amelyeket a közös gazdaságok dolgozói a korszerű
mezőgazdaságok javára hoztak létre, egyéni jövedelmük rovására. Nem
szabad megismétlődnie annak a felelőtlen ,,paraszti
eltulajdonításnak,, , ami a nagybirtok felszrelésével történt
1945-ben. Ha ez megismétlődik, annak a károsultja a magyar
mezőgazdaság és végső soron maga a magyar nép lesz.
11. Az önkormányzatok önálló működésének elősegítése érdekében,
a szükséges anyagi alapot meg kell teremteni, a volt helyhatósági és
közbirtokossági földek, valamint ingatlanok részükre való
átruházásával, a szükséges mértékben kiegészítve.
12. Állami tulajdonban csak a kísérleti és tudományos, valamint
egyetemes nemzeti célok érdekében fenntartott földterületek
maradhatnak.
13. Nem zárhatók ki a földigénylők közül azok a városi lakosok
sem, akik vállalják a földdel kapcsolatos munkát, mint
főfoglalkozást és hajlandók vidékre költözni. Ezeknek a személyeknek
térítés ellenében kell földet juttatni és ki kell kötni, hogy 10
évig a juttatott föld nem idegeníthető el; ugyanennyi ideig állandó
lakóhelyük csak a juttatás helyén lehet.
14. Törvénynek kell kimondania, hogy külföldi állampolgár
termőföldet, vagy erdőbirtokot Magyarország területén nem
vásárolhat. A haza földjének semmiképpen nem szabad idegenek
tulajdonába kerülnie. (folyt.köv.)
1990. augusztus 28., kedd 14:58
|
Vissza »
|
|
A Magyar Néppárt-Nemzeti Parasztpárt fővárosi szervezetének a
földtulajdon rendezéssel kapcsolatos állásfoglalása (5. rész)
(OS)
|
15. A kártalanításnak semmi szín alatt nem szabad szerepelnie
szempontként az új földtörvény elkészítésénél. A kártalanítás és a
földtörvény nem kapcsolható össze. A kártalanítás az állam feladata,
mert ezeknek a javaknak ő élvezte a hasznát. Egyébként csínján kell
a kérdéssel bánni, mert határtalan a terjedelme és beláthatatlanok a
következményei. Meg kellene maradni az erkölcsi kártalanításnál,
mert ha elkezdik, az egész ország jogos követeléssel állhat elő. A
szövetkezeti földeket úgy tekinteni, hogy azokhoz a volt
tulajdonosoknak több joguk van, mint akik 45 éven át éhbérért
robotoltak benne, primitív álláspont. Annak a munkának az értékéből,
amelyet sohasem fizette ki, ezeknek a földeknek a többszörösét
lehetne megvenni. Ez az egészséges szemlélet
Még következtetésünk:
kártalanítási alapon földet osztani nem szabad
(OS)
1990. augusztus 28., kedd 15:00
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|