 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Független Kisgazdapárt közleménye
"Ez mutatkozik csak, míg az említettek elődei 1945-ben is a
parasztság érdekeit képviselték, addig a Nemzeti Parasztpárt a
kommunisták utasítása szerint tevékenykedett. Úgy látszik a
történelem mit sem változott.
Torgyán József a törvényes államrend ellen nem izgatott, éppen
ellenkezőleg, Ő maga harcolt és harcol ma is - mert még mindig kell
- a törvényes államrendért. Ha kell, ilyen maroknyi csoportosulással
szemben is, amit Nemzeti Parasztpártnak hívnak."
BBC, Panoráma:
A bősi vízi erőmű sorsa
"A magyar területen, a nagymarosi vízlépcső hatásterületén
néhány mellékvízfolyásnak a bevédése, illetve árvízvédelmi kapujának
az építése folyik, valamint a jelenlegi főmederben a tervezett
vízszintcsökkenés ellensúlyozására a vízpótlórendszer építése. Bős
térségben az alvízcsatorna gyakorlatilag elkészült, a felvízcsatorna
szintén. Az erőmű turbináinak szerelése folyik. Gyakorlatilag
egyetlen turbina nincs még kész.
- Ezek szerint a csehszlovákok nagyon jelentősen előrehaladtak a
vízlépcső építésében, de úgy tűnik, hogy a magyar és a csehszlovák
kormány elképzelései között nagyon jelentős eltérés van. Hogyan
oldhatók meg ezek? "
|
|
|
|
|
|
 |
A Magyar Néppárt-Nemzeti Parasztpárt fővárosi szervezetének a
földtulajdon rendezéssel kapcsolatos állásfoglalása (2. rész)
(OS)
|
10. Egyoldalúan értelmezi a privatizálást, a közösségi formák
erőszakos szétzilálására törekszik és ezzel meglévő szervezeti és
technikai adottságokat semmisít meg, veszélybe sodorva a belső
ellátást, a magasfokú szakmai fejlettséget és a nemzetközi piacon
szükséges versenyképességet.
11. Másfél hektárnyi földterület, még osztályfeletti
földminőség, a legfejlettebb technika alkalmazása és különlegesen
nagy tőkebefektetés esetén sem szolgálhat főfoglalkozású tevékenység
alapjául.
12. Egyetlen pozitívuma azért van a megállapodásnak. Ezt így
fogalmazzák meg ,,külföldi, termőföld tulajdont, erdőt nem
igényelhet,,. Megható, de mi történt volna, ha kiegészítik azzal,
hogy nem is vásárolhat?
13. A földbirtok nagyrészénél a tulajdon és a földhasználat
szétválik és ez rablógazdálkodáshoz vezet. Ugyanakkor a hasznosítás
sem biztosított minden esetben.
II. A föld tulajdonjogával és használatával kapcsolatos
álláspontunk főbb elvi tételei.
Programunknak az érdekelt mezőgazdasági dolgozó akaratán nyugvó,
szociális igazságot tartalmazó, a jelen lehetőségeit szem előtt
tartó, jövőbe mutató alkotásnak kell lennie. Ennek érdekében a
földdel kapcsolatos törvénytervezetben a következő alapelveknek kell
érvényesülniök:
1. Felfogásunk szerint mind az állami gazdasági, mind a
szövetkezeti földek jelenleg társadalmi tulajdont képeznek, amelynek
a folyamatosan változó államhatalom csak működtetője és
haszonélvezője, de semmiként nem tulajdonosa. Ezért elidegenítési
joga sincs. Ebből következik, hogy a föld sorsával kapcsolatos
összes kérdésekben kizárólagos döntési joga az abból élő, azzal
hivatásszerűen foglalkozó mezőgazdasági dolgozó társadalomnak van.
Nekik kell eldönteniök, hogy a privatizáció milyen formáját
választják, hogyan és milyen arányban valósítják meg a vegyes
tulajdonformát. Ezt a jogot minden termelőközösségnek meg kell
kapnia, központi irányítástól függetlenül.
2. A tulajdonreformnak azt a formáját javasoljuk, amelyik
figyelembe veszi az érdekeltebb rétegek adottságait, elismeri
mindnyájuk jogigényét a tulajdonra és kizárja a társadalmi
igazságtalanságot. Az, hogy az érdekeltek nagyrésze nem
vállalkozóképes, nem indok arra, hogy elveszítse tulajdonosi
igényét. (folyt.köv.)
1990. augusztus 28., kedd 14:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|