Rendszerváltás és az MTI

	René Felber sajtóértekezlete (1. rész)
1990. augusztus 28., kedd - Bár a Svájci Államszövetség kormányzata tisztában van azzal, hogy a svájci modell a sajátos helyi körülmények miatt nem ültethető át a magyar gyakorlatba, a gazdaság és a társadalom szervezés számos kipróbált megoldását mégis sikerrel hasznosíthatnák Magyarországon. Svájc mindenekelőtt e tapasztalatok átadásával, a magyar szakemberek képzésével kíván hozzájárulni a magyarországi rendszerváltás kiteljesítéséhez - jelentette ki René Felber svájci külügyminiszter hazája budapesti misszióján kedden megtartott sajtókonferenciáján. René Felber - aki vasárnnap érkezett hivatalos látogatásra hazánkba - sajtótájékoztatóján összegezte a magyar vezetőkkel, köztük Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Antall József miniszterelnökkel és Jeszenszky Géza külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseinek tapasztalatait. Elmondta: Svájc segítőkészségének egyik kézzelfogható bizonyítékaként a két kormány nevében szándéknyilatkozatot írtak alá a magyar diplomácia vezetőjével az együttműködés reménybeli területeiről. A tervek szerint Svájc - pontosabban a kormány közvetítő tevékenysége nyomán arra vállalkozó magáncégek, intézetek - segítséget nyújt a piacgazdaság kiépítését célul tűző Magyarország számára a menedzserképzésben, a korszerű statisztikai módszerek, eljárások maghonosításában, a bank- és a kereskedelmi szakemberek továbbképzésében, a turizmus és a szállodaipar fejlesztésében, német, illetve francia nyelvtanárok felkészítésében. Emellett svájc történelmi hagyományainak köszönhetően tapasztalatok gazdag tárházát halmozta fel az autonóm helyi önkormányzatok tevékenységének, működtetésének szervezésében. Ezen tapasztalatok tanulmányozása ugyancsak hasznos lehet az önkormányzati rendszer kiépítésének feladata előtt álló Magyarország számára. René Felber utalt arra is, hogy Svájc - a Batell intézet révén - a magyar kormány gazdaságpolitikai alapelveinek kimunkálásánál is bábáskodott. Az újságírók érdeklődésére elmondta, hogy az intézetet még a Németh-kormány bízta meg a tanulmány elkészítésével. Szakemberei a magyar gazdaság jelenlegi rendszerét elemezve számos javaslatot tettek a kívánatos irányú elmozdulásra, elsősorban a pénzügyi struktúra átalakítására. A tárgyalásokon szóba került a jelenleg egyensúlyzavarokkal küszködő magyar-svájci kereskedelmi mérleg helyrebillentésének igénye is. (folyt.köv.) 1990. augusztus 28., kedd 12:55
Vissza »

	René Felber sajtóértekezlete (2. rész)
Az elmúlt évben Magyarország 248 millió svájci frank értékben exportált Svájcba, főként fogyasztási cikkeket. Ezzel szemben az alpesi ország magas feldolgozottsági fokú beruházási javai 385 millió svájci frank értékben találtak vevőre Magyarországon. A forgalom kiegyensúlyozása érdekében Magyarország arra szeretné rávenni az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz - EFTA - tartozó Svájcot, hogy csökkentse vámtételeit a magyar árukkal szemben. A svájci megítélés szerint a problémát úgy lehetne áthidalni, ha Magyarország - mint ahogy azt tervezi - mielőbb szabadkereskedelmi megállapodást kötne az EFTA-val. Szó esett emellett arról is, hogy Magyarország ösztönzi svájci beruházók fokozottabb részvételét a magyar gazdasági életben. (Becslések szerint az elmúlt 20-30 évben csupán 80-100 millió svájci frank értékben jöttek létre közvetlen svájci beruházások Magyarországon, bár a statisztikák jobbára csak a nagy cégek tevékenységét rögzítik.) René Felber megítélése szerint a beruházások élénkítéséhez adottak a megfelelő jogi keretek, mindenekelőtt a kettős adóztatás kizárásáról és a beruházások védelméről szóló egyezmények. A svájci adminisztráció felkéri a svájci kereskedelemfejlesztési intézetet, vizsgálja meg, milyen lehetőségek kínálkoznak a kis- és közepes vállalati szférában a magyarországi befektetésekre. Ezen túl a külügyminiszter mindkét ország számára kiaknázásra váró potenciális emberi tőkeként említette a svájcban élő csaknem 13 ezer magyart. A mostani tárgyalások eredményeként Svájc hajlandó arra, hogy az a 10 ezer magyar, aki már elnyerte a svájci állampolgárságot, most kettős állampolgárként magyar állampolgárságát is visszaállíthassa. Az a 3 ezer ember pedig, aki 1956 óta menekültként tartózkodik Svájcban akkor is megtarthatja lakhatási engedélyét, ha netán visszatérne Magyarországra. Svájci nyugdíjuk folyósításának ügye azonban még további egyeztetést igényel. René Felber elmondta azt is: gazdasági kérdéseket taglalva Antall József kormányfő a tárgyalások során kifejtette, hogy a gazdasági rendszerváltás lassúsága, a nagyarányú munkanélküliség megjelenése Magyarországon nagy veszélyt rejt magában; ezért elodázhatatlan feladat új munkahelyek létrehozása, a munkanélküliség enyhítése. Antall József megállapította azt is: Magyarországon eltűnőben vannak a régi szakszervezetek, s helyükre olyan újak lépnek, amelyek általában erősen politikai töltésűek. E helyzetben Magyarország számára különösen érdekesek lehetnek a svájci tapasztalatok, miként lehet jól működtetni egy egyetlen központú, ám sokszínű, sokrétegű szakszervezeti szövetséget. (MTI) 1990. augusztus 28., kedd 13:00
Vissza »