|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Független Kisgazdapárt közleménye
"Ez mutatkozik csak, míg az említettek elődei 1945-ben is a
parasztság érdekeit képviselték, addig a Nemzeti Parasztpárt a
kommunisták utasítása szerint tevékenykedett. Úgy látszik a
történelem mit sem változott.
Torgyán József a törvényes államrend ellen nem izgatott, éppen
ellenkezőleg, Ő maga harcolt és harcol ma is - mert még mindig kell
- a törvényes államrendért. Ha kell, ilyen maroknyi csoportosulással
szemben is, amit Nemzeti Parasztpártnak hívnak."
BBC, Panoráma:
A bősi vízi erőmű sorsa
"A magyar területen, a nagymarosi vízlépcső hatásterületén
néhány mellékvízfolyásnak a bevédése, illetve árvízvédelmi kapujának
az építése folyik, valamint a jelenlegi főmederben a tervezett
vízszintcsökkenés ellensúlyozására a vízpótlórendszer építése. Bős
térségben az alvízcsatorna gyakorlatilag elkészült, a felvízcsatorna
szintén. Az erőmű turbináinak szerelése folyik. Gyakorlatilag
egyetlen turbina nincs még kész.
- Ezek szerint a csehszlovákok nagyon jelentősen előrehaladtak a
vízlépcső építésében, de úgy tűnik, hogy a magyar és a csehszlovák
kormány elképzelései között nagyon jelentős eltérés van. Hogyan
oldhatók meg ezek? "
|
|
|
|
|
|
|
Öt döntő Splitben (1. rész)
|
Papp István, az MTI kiküldött munkatársa jelenti:
1990. augusztus 28. kedd (MTI) - Kedden öt számban avattak győztest Splitben, a 15. atlétikai Európa-bajnokságon. A délelőtti versenyek keretében a magyarok közül a rudugró Bagyula István, valamint a két tizpróbázó, Szabó Dezső és Munkácsi Sándor lépett pályára.
A nap kezdetén még a hétfő esti női maratonifutó verseny volt a legfőbb beszédtéma. Sokak szerint könnyü dolga volt a portugál Rosa Motának, legnagyobb vetélytársa, a világcsucstartó norvég Ingrid Kristiansen ugyanis nem indult el a kontinensviadalon, igy az ibériai atléta eleve a legnagyobb esélyese volt az Eb-nek. Azután mégsem egészen ugy alakult a verseny, ahogyan azt Mota és edzője, Jose Pedrosa kigondolták: a szovjet Jegorova mitsem törődött a papirformával, s nem sok hiányzott ahhoz, hogy az utolsó métereken meglepje a favoritot...
- Bevallom, erre a versenyre nem készültem fel különösebben, igy hát annak is örülök, hogy egyáltalán nyertem - mondta később megkönnyebbülten Mota. - A spliti Eb-n inkább érzelmi okokból vettem részt, számomra ugyanis minden 1982-es kontinensviadalon kezdődött. Athén után négy évvel, Stuttgartban is aranyérmet szereztem, ezért gondoltam ugy, hogy harmadszor is megpróbálom.
Valóban nem akármilyen siker triplázni a földrész legjobb maratonistái között. Ez még akkor is nagy fegyverténynek számit, ha a leghosszabb távu versenyek sorában a bostoni, a New York-i, vagy a londoni viadaloknak nagyobb a rangjuk, mint a hagyományos világversenyeknek. Mota 32 évesen - ez a hosszutávfutóknál még nem veterán kor - olimpiai, világ- és háromszoros Európa-bajnoknak vallhatja magát. Pályafutása érdekesen indult: 1982-ben, azon a bizonyos görögországi Eb-n először a 3000 méteren állt rajthoz, de nem hivta fel magára különösebben a figyelmet, a vert mezőnyben, a 12. helyen ért célba. Saját bevallása szerint életében először akkor, Athénban határozta el, hogy szerencsét próbál a maratoni távon. Nos, a ,,kisérlet,, nem sikerült rosszul, ugyanis Mota nem talált legyőzőre. Azóta a sikerhez hozzászoktatta mind a portugálokat, mind pedig edzőjét, aki - lehet, hogy furcsa, de - még birálta is tanitványát a spliti verseny utáni sajtótájékoztatón.
- Tudom, Rosának nem ez volt élete legnagyobb versenye, de azért komolyabban is felkészülhetett volna - jelentette ki Pedrosa. (folyt.köv.)
1990. augusztus 28., kedd 10:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|