Rendszerváltás és az MTI

	Energia: az alternatívok hajnala - 1.
1990. augusztus 27. hétfő (MTI-Panoráma) - Az öbölbeli események ma újabb energiaválsággal fenyegetik a világot. Az olaj ára aligha süllyed már vissza a Kuvait lerohanása előtti alacsony szintre, s ez különösen súlyosan érinti a politikai rendszerváltásukat egy elképzelt gazdasági fellendülésre építő kelet-európai országokat. Ha a jelenlegi helyzetből levonható valami tanulság, az nem más, mint hogy a világ gyorsan felejt. Hisz a 70-es évek olajsokkja egyszer már mindannyiunkat rádöbbentett, hogy alternatív energiaforrásokkal kell helyettesíteni az olajat. S a kelet-európai országokban mindez még gyászosabb emléket kelthet, hiszen az 1973-as olajsokk volt az egyik oka annak, hogy rugalmatlan gazdaságuk súlyosan lemaradt, társadalmi betegségeik pedig végső kifejlődés máig tartó szakaszába jutottak. Ezért ma, túllépve 15 év világszerte elszalasztott lehetőségein, - Kelet-Európának csakúgy mint a fejlett országoknak - végre ideje komolyan venni az alternatív energiaforrásokat. Példának álljon itt az Egyesült Államok, amely 1980-ban még 750 millió költségvetési dollárral támogatta az alternatív energiaforrások kutatását. Ez az összeg - az alacsony olajárak hatására - az 1991-re készült költségvetési tervben 113 millió dollárra apadt, ma azonban Amerika az öbölbeli helyzet miatt ismét felülvizsgálja energiaforrásait. Az alternatív energiák, amelyeknek nagyobb részét ma még vízből nyerik, jelenleg az Egyesült Államok energiaszükségletének 8-10 százalékát fedezik. Ez az arány az energiaügyi tárca szerint 2030-ig akár 28 százalékra is nőhetne, ha ismét több pénzt szánnának fejlesztésükre, és csökkenne az alternatív energiák ára az olajéhoz képest. Szakemberek úgy vélik, hogy az alternatív forrásoknak még ennél is nagyobb szerepet kapnak majd, mivel a kitermelés mai növekedési tempója mellett 25 éven belül kimerülnek Észak-Amerika, Nyugat-Európa, Afrika, Ázsia, Ausztrália, a Szovjetunió és Kína jelenleg ismert olajlelőhelyei. Következzék itt néhány olyan alternatív, megújítható energiaforrás, amely a kutatók szerint már ma gazdaságosan helyettesíthetné a kőolaj egy részét: A Nap hőenergiáját használja ki az a technológia, amelyben tükrökkel szintetikus olajat szállító csövekre irányítják a napsugarakat. Az olajjal vizet forralnak, s a keletkezett vízgőzzel turbinát működtetnek. (folyt.) 1990. augusztus 27., hétfő 11:23
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Energia: az alternatívok hajnala - 2.
Egy ilyen 274 megawatt teljesítményű Nap-hőerőmű már üzemel Dél-Kaliforniában, és 1 kWh energia előállítására fordított költségei mindössze 2-3 dollárcenttel magasabbak, mint az egyesült államokbeli 6 centes átlag. Szakemberek szerint 2030-ra az ország energiaszükségletének két százalékát fedezhetnék ilyen erőművek. A fotoelektromos cellák - ahogy a zsebszámológépekben is - közvetlenül elektromos árammá alakítják a napsugarak energiáját. Bár ennek költségei ma meghaladják a 30 centet kWh-ként, 2010-re várhatóan kwh-ként 4-7 centre leszoríthatóak lesznek. A kaliforniai dombokon már működő 16 ezer szélturbina Kalifornia állam villamosenergia szükségletének egy százalékát állítja elő. A legjobb szélviszonyok mellett a szélenergia hasznosításának költségei egyeznek a 6 centes országos átlaggal. A szél az Egyesült Államok energiaszükségletének 2,9 százalékát fedezheti 2030-ra. A nem olajból nyert energiák mennyisége ugrásszerűen nőne, ha az olajszükséglet kétharmadát felhasználó közel 200 millió gépjármű elektromos meghajtással működne. Minden 2 millió autó leváltása elektromos meghajtásúakra évi 35 millió hordó olajat spórolna meg az országnak. A General Motors már idén piacra dobja "G-Van" nevű elektromos autóit. A kukoricaszár, a rizsháncs és más mezőgazdasági hulladékok erjesztésére szolgáló új biotechnológiák 130 milliárd gallon (1 gallon - 4,5 liter) etilalkoholnak megfelelő fűtőérték előállítására alkalmasak új ültetések nélkül. Költségük - ma 1,35 dollár gallononként - folyamatosan csökken. A biomasszák 2030-ra az ország energiaszükségleteinek 10,3 százalékát fedezhetnék. Az olajfüggőség megoldásának legolcsóbb módja azonban a takarékosság. 1973 óta az Egyesült Államokban 28 százalékkal csökkent az össznemzeti termék (GNP) egy dollárjának előállítására fordított energia. Az újításoknak hála, ma egy autó egy gallon benzinnel 7 mérfölddel messzebb jut mint 1973-ban. Ezen újítások nélkül ma amerika napi 14 millió hordóval több olajat égetne el. Japán még ennél is messzebbre tart: többnyire hatékonyabb ipari folyamatai révén GNP-je egy dollárjának előállítására fele annyi energiát használ fel mint Amerika.(folyt.) 1990. augusztus 27., hétfő 11:26
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Energia: az alternatívok hajnala - 3.
A jövő újításai még nagyobb megtakarításokat ígérnek. Az izzólámpák lecserélése fluoreszkáló világítótestekre 14-20 százalékkal fogja csökkenteni az USA villanyáram felhasználását; a szuperhatékony hűtőgépek a jelenlegi szabványhűtők fogyasztásának mindössze 20 százalékát igénylik majd. Egy szenátusi rendelet következtében az amerikai autók 2000-re átlag 40 mérföldet tesznek majd meg egy gallon üzemanyaggal, s ez a maihoz képest napi 2,4 millió gallon megtakarítást jelent. A Volvo és a Toyota új prototípusai már 80 mérföldet tesznek meg egy gallon benzinnel. A napjainkban is hasznosított, duzzasztógátakon előállított vízenergia és az atomenergia távlatai jóval kisebbek, részben az építésükre alkalmas helyek kimerülése, részben a a közvélemény növekvő gyanakvása és a szigorodó szabályozás miatt. A szén és a gáz, bár bőviben rendelkezésre áll, felhasználásuk jelentős környezetszennyezést okoz, és készleteik hamarosan kimerülnek. Senki sem állítja, hogy a megújítható alternatív energiák valamikor a közeli jövőben teljesen a kőolaj helyére léphetnek. Mégis, ha a világ és Amerika nem vesztette volna el oly hamar a megújítható források iránt mutatott érdeklődését a 80-as években, úgy ma talán nem lenne ennyire sebezhető egy öbölbeli krízis által. +++ Harsányi György, MTI-Panoráma 1990. augusztus 27., hétfő 11:29
Vissza » A hírhez kapcsolódik »