Rendszerváltás és az MTI

	Sajtótájékoztató a tulajdonreformról (1. rész)
1990. augusztus 22., szerda - Még nem készült el a kormány végleges koncepciója a tulajdonreformról, így Matolcsy György, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára csupán az erről szóló tézisgyűjteményt tudta átadni az újságíróknak szerdán, a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón. Az azonban kiderült, hogy bár a koncepció még csak körvonalazódik, a tulajdonreform hamarosan megkezdődik. Az Állami Vagyonügynökség, a kormány legfőbb privatizációs szervezete már szeptemberben megkezdi első programjának végrehajtását. Az ÁVÜ újonnan megválasztott elnöke, Csepi Lajos annyit árult el, hogy az első menetben a jól működő, jövedelmezően gazdálkodó cégeket privatizálják. Hamarosan még az idén további programok megvalósításához is hozzáfognak. Így sor kerül olyan vállalatok magántulajdonba adására, amelyek monopolhelyzetben vannak, vagy amelyeket át kell szervezni, mert a jelenlegi körülmények között már nem életképesek. A kormány készülő koncepciója többlépcsős, viszonylag gyors privatizációt tartalmaz. Mivel meglehetősen sok nézet alakult ki ebben a kérdésben, így valószínűleg többfajta privatizációs technikát fognak alkalmazni. A jól működő vállalatok esetében járható út, hogy a tőzsdén keresztül kerülnek magántulajdonba. Azok a cégek, amelyek életképtelenné váltak, csődeljárásra számíthatnak, s ez eredményezi végül a privatizációt. A nagyvállalatokat, a soktelephelyes cégeket - a tervek szerint - szétbontják és részenként értékesítik. Mindez elsősorban állami kezdeményezésű privatizálást jelent. A kormány azonban nem zárkózik el a spontán privatizációtól sem. Tovább folytatódik a vállalati vezetés által irányított átalakulás, amelynek lényege az, hogy külföldi tőketulajdonossal társulva vegyesvállalattá alakul át a cég. A koncepció egyik újdonsága: lehetőséget kívánnak adni arra is, hogy külföldi befektetők, ha szemet vetnek egy állami tulajdonban lévő magyar vállalatra, pályázat útján megvásárolhassák. A privatizáció terén természetesen még meglehetősen sok a homályos pont, legalábbis ez derült ki a sajtótájékoztatón. A kormánynak dolgozó szakértők egy része sem ért egyet azzal, hogy a föld esetében kivételt tegyenek, az eredeti tulajdonosok tulajdonuk egy részét visszakaphassák, míg más vagyontárgyak esetében csak kártalanítás jöhessen szóba. (folyt.köv.) 1990. augusztus 22., szerda 17:26
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Sajtótájékoztató a tulajdonreformról (2. rész)
Matolcsy György ugyanis kifejtette, hogy a kormány álláspontja szerint reprivatizációra csak a föld esetében kerülhet sor. Más, korábban államosított vagyontárgyak tulajdonosait kártalanítani fogják, ám ennek részletei még nem tisztázottak. Valószínűleg valamilyen értékű vagyonrészre szóló értékpapírt kapnak az érintettek, amiért aztán különböző termelőeszközöket, javakat vásárolhatnak, ha valamilyen vállalkozásba akarnak fogni. Kérdés azonban, hogy a jelenlegi államháztartásnak mekkora összeg áll ilyen célra rendelkezésre. Kopátsy Sándor, a kormány tulajdon- és privatizációs bizottságának szakértője azonban hangoztatta: minden kártalanítás vállalkozásellenes intézkedés, mert adóemelést eredményez. Tehát ha a kormány igazán vállalkozáspárti, akkor ellent kell állnia mindenféle tulajdonosztogatási kísérletnek. A sajtótájékoztatón is kiderült, hogy ezekben az alapkérdésekben még jelentős a nézeteltérés a szakemberek között. Többek között ez az, ami hátráltatja a privatizációs koncepció véglegesítését. Mindenesetre a bizottság résztvevői úgy foglaltak állást: reális elképzelés az, hogy az állami vagyon privatizálásra szánt részét négy-öt éven belül magántulajdonba adják. Ez a vagyon mintegy 2400 milliárd forintra tehető. A tavalyi spontán privatizáció során azonban csupán százmilliárd forint értékű vagyon került magántulajdonba, s az idén végbemenő privatizáció nagyságrendje sem lesz más. Úgy gyorsítható föl a folyamat, ha a Magyarországon működő, mintegy egymillióra tehető kisvállalkozó számára a kormány kedvező lehetőségeket biztosít, s így a tehetségesek rövid időn belül jelentős vagyont kezelő üzletemberekké válhatnak. Nagy szerep jut a külföldi befektetőknek is. Eddig mintegy 800 millió dollár értékű működőtőke áramlott az országba, s egyes felmérések szerint ugyanennyi befektetésre váró külföldi pénz van az országban, vagy a környező országok bankjaiban. Ez a szabad tőke elsősorban arra vár, hogy Magyarországon minél előbb nagy tömegben megkezdődjön az állami javak magántulajdonba adása. (MTI) 1990. augusztus 22., szerda 17:30
Vissza »

	Javítás az mtib1028 sz. hírre
Mai mtib1028 számú, Sajtótájékoztató a tulajdonreformról (1. rész) című hírünk 1. bekezdésének 9. sorában a funkció helyesen: Az ÁVÜ újonnan megválasztott ügyvezető igazgatója... ------------------------ (MTI) 1990. augusztus 22., szerda 18:25
Vissza »