|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Független Kisgazdapárt közleménye
"Ez mutatkozik csak, míg az említettek elődei 1945-ben is a
parasztság érdekeit képviselték, addig a Nemzeti Parasztpárt a
kommunisták utasítása szerint tevékenykedett. Úgy látszik a
történelem mit sem változott.
Torgyán József a törvényes államrend ellen nem izgatott, éppen
ellenkezőleg, Ő maga harcolt és harcol ma is - mert még mindig kell
- a törvényes államrendért. Ha kell, ilyen maroknyi csoportosulással
szemben is, amit Nemzeti Parasztpártnak hívnak."
BBC, Panoráma:
A bősi vízi erőmű sorsa
"A magyar területen, a nagymarosi vízlépcső hatásterületén
néhány mellékvízfolyásnak a bevédése, illetve árvízvédelmi kapujának
az építése folyik, valamint a jelenlegi főmederben a tervezett
vízszintcsökkenés ellensúlyozására a vízpótlórendszer építése. Bős
térségben az alvízcsatorna gyakorlatilag elkészült, a felvízcsatorna
szintén. Az erőmű turbináinak szerelése folyik. Gyakorlatilag
egyetlen turbina nincs még kész.
- Ezek szerint a csehszlovákok nagyon jelentősen előrehaladtak a
vízlépcső építésében, de úgy tűnik, hogy a magyar és a csehszlovák
kormány elképzelései között nagyon jelentős eltérés van. Hogyan
oldhatók meg ezek? "
|
|
|
|
|
|
|
Az Antall-kormány 100 napja
|
---------------------------
London, 1990. augusztus 15. (BBC, Panoráma) - A szabadon és demokratikusan megválasztott magyar parlament első 100 napja alkalmából interjúsorozatot készítettünk az eddigi mérlegről. A első interjúalany Lengyel László, a neves közgazdász, akivel Radnóti Zoltán beszélgetett. Az itt kiragadott részben munkatársunk először is azt kérdezte meg: mi lett volna tulajdonképpen a kormány tennivalója és ebből mit tett meg ténylegesen?
- Lényegében egy olyan programot kellett volna letennie az asztalra már a 100 nap alatt, amelyik a legfontosabb kérdésekben már kijutott. Mik a legfontosabb kérdések? Az első: mi történjen az államadóssággal, mi legyen a magyar költségvetési egyensúly. A második kérdés az a tulajdonkérdés: kié legyen a gyár, a föld, kié legyen a magyar társadalom által megtermelt vagyon? Amely most valamifajta ál állami tulajdonban van, mert valóságban sem volt állami tulajdon.
Végül a harmadik, amit meg kellett oldaniuk, az pedig a külső gazdasági kapcsolatok közül a KGST, a Szovjetunióval való kapcsolat, ami két dolgot rejt magában. Az egyik a szovjet-magyar áruforgalom kérdése közvetlenül, ami úgy jelenik meg, hogy egyik oldalon az energiaimport, a másik oldalról a magyar gazdaság exportja a Szovjetunió felé. A másik kérdés pedig az áttérés a kovertibilitásra 1991. január 1-étől, amiről nem tudjuk még, hogy milyen gazdasági helyzetet hoz maga után.
Nos ez a három dolog volt, amit mindenképpen meg kellett oldani valamilyen irányban. Ebben a vonatkozásban a kormány ellentmondásosan viselkedett, mert az államadósság kérdésében nem tudott egyelőre még programot felmutatni. Most alakítja ki ezt a programot. (folyt.)
1990. augusztus 15., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az Antall-kormány 100 napja - 1. folyt.
|
Az 1990-es, tehát az ez évi költségvetést nem tudta igazán felülvizsgálni, pedig annak alapszámaival baj van. Az egy más inflációs ütemre számolt, más belső egyensúlyi ütemre számolt, mint ahogy a valóságban van. Az önkormányzatok költségvetése az csődbe juthat, mire az önkormányzati választások lesznek. Ez egy nagyon súlyos probléma. És ennek következtében pillanatnyilag fennáll az év második felében az 1991-es költségvetés kialakításánál egy ilyen egyensúlytalansági probléma. Ezt a 100 nap alatt legalább programszerűen fel kellett volna vetni.
A második dolognál, a tulajdon ügyénél itt vannak elképzelések pozitívak és negatívak. Én a negatívat mondanám először. Ez a koalíció egyik pártjának a Kisgazdapártnak a földprogramja, amely olyan helyzetet teremt, hogy Magyarországon a földet egy nagyon bizonytalan és társadalmi ellentéteket szülő visszaadásban valamifajta reprivatizálásban próbálják elhelyezni a negyvenhetes földtulajdoni állapotoknak megfelelően, ami biztosan a mezőgazdaságban egy súlyos hátrányt fog okozni.
- Ezután Lengyel László elmondja, hogy személy szerint ő miért ítéli el a kisgazdák földprogramját, majd általában a privatizációs programokra térve a következőket mondja:
- A privatizációs programok tartalmaznak pozitív és előremutató lépéseket is. Itt a magántulajdon növelésére szándékozik a kormányzat különböző hiteleket nyújtani és ezt remélhetőleg meg is tudják csinálni. És reményei vannak arra, hogy valamilyen decentralizáció is végbemegy, hogy ezeket a nagyvállalatokat talán valamilyen módon szét lehet majd szedni és a csődeljárások tényleg megindulnak. Itt persze egy nagyon komoly - és ez az, ami ősszel várja a kormányt - konfliktus lehet a munkanélküliség megugrása. +++
1990. augusztus 15., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|