Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek
London, 1990. július 29. (BBC, kora reggeli híradás) A karib-tengeri Trinidadról érkező jelentések szerint folynak a tárgyalások a radikális mohamedánokkal, hogy adják fel puccskisérletüket és engedjék szabadon a miniszterelnököt és más túszaikat. Libéria fővárosában folytatják előrenyomulásukat a lázadó erők. Külföldi diplomaták szerint a helyzet kezd anarchiába süllyedni. A szovjet külügyminiszter azt mondta, a Szovjetunió most már kész tagnak jelentkezni a Nemzetközi Valuta Alapba. Jelentések szerint a karib-tengeri Trinidad szigetén folynak a tárgyalások a válság megoldására, miután egy radikális néger mohamedán csoport túszul ejtette a miniszterelnököt, több kormánytaggal és parlamenti képviselővel együtt. A karibi hírügynökség korábban azt jelentette, hogy egyházi közvetítők segítségével tűzszüneti megegyezés született. Későbbi hírek szerint viszont a tárgyalások jelenleg is folynak. Az egyik közvetítő szerint a lázadók azzal fenyegettek, hogy parlament épületében fogvatartott túszokat felrobbantják. Egyes hírek azerint a miniszterelnököt lábon lőtték. A Trinidadról érkezett legújabb jelentések szerint a két fél egyezségre munkálkodik, melynek értelmében a miniszterelnök lemondana Winston Dukenam javára. Ezt követően 90 napon belül választásokat tartanának. A megegyezés tervezetben hírek szerin az is szerepel, hogy amnesztiát adnának a pucsskisérlet résztvevőinek. Alátámasztották azt a hírt is, hogy a miniszterelnök lábsérülést kapott, miközben túszként fogvatartották és egy parlamenti képviselő súlyosan megsebesült. A nyugat-afrikai Libériában öt európai nagykövet is hangsúlyozta, hogy a világ most már nem hagyhatja figyelmen kívül az ottani helyzetet, mely egyre inkább anarchiába süllyed. Az olasz nagykövet azt javasolta kormányának, hogy ösztönözze az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli összehívását. A libériai fővárosban, Monroviában tartózkodó tudósítók szerint a lázadók beljebb nyomultak a városközpont felé ahol Do elnök rezidenciája van. (folyt.) 1990. július 29., vasárnap
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
A kormánycsapatok visszavonulóban vannak. A lázadók vezére, Charles Taylor közben több minisztert nevezett ki, akik majd egy ideiglenes kormányban fognak szolgálni és közölte, azt akarja, hogy őt válasszák meg elnöknek. Havannában az olasz nagykövetségről önkéntesen távozott négy kubai fiatal, aki több mint egy héttel ezelőtt kért menedéket a képviseleten. A BBC havannai tudósítója szerint távozásuk diadal Castro elnök számára, aki merev álláspontra helyezkedett a menedéket keresőkkel szemben. Azután, hogy az első kubai menekültek a csehszlovák nagykövetségre érkeztek a hónap elején, a kubai vezető határozottan kitartott amellett, hogy a szigetről senki sem távozhat, aki külföldi nagykövetségen keres menedéket. A spanyol nagykövetségen továbbra is 18 kubai tartózkodik, aki el akarja hagyni az országot. Sevardnadze szovjet külügyminiszter kijelentette, eljött az ideje, hogy a Szovjetunió tárgyalásokat kezdjen a Nemzetközi Valuta Alaphoz való csatlakozásról. Sevardnadze azt követően nyilatkozott így, hogy megbeszélést tartott a Valuta Alap vezetőjével Michel Kamdessyvel aki Moszkvában tartózkodik, hogy felmérje a Szovjetunió segély szükségletét. A szovjet hírügynökség szerint Sevardnadze azt mondta Kamdessynek, hogy a Valuta Alap nemzetközi jellegét gyengíti, hogy a Szovjetunió nem tagja a szervezetnek. Jelentések szerint Sevardnadze azt is mondta, hogy a szovjet kormány már 1945-ben megvitatta a Valuta Alaphoz való csatlakozást, de akkor a szakértők véleményét nem vették figyelembe. Gorbacsov elnök kifejtette, hogy a peresztrojka fenntartásához külföldi segélyekre van szükség. A Kremlben tartott értekezleten a szovjet elnök azt mondta, hogy konstruktív támogatás nélkül a kormány arra kényszerülhet, hogy jobban beavatkozzék a gazdaságba, annak ellenére, hogy szándéka szerint közelebb szeretne jutni a piacgazdasághoz. Gorbacsov kifejezte meggyőződését, hogy az egész világnak ugyanúgy szüksége van a peresztrojkára, mint a szovjet népnek. Hozzátette, - leginkább attól tart, hogy esetleg szakadás áll be a reformerek között a változások ütemével kapcsolatban. (folyt.) 1990. július 29., vasárnap
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
Szovjet nyomozó illetékesek közölték, hogy bűnvádi eljárást indítanak hét hivatlos személy ellen, a tavalyi robbanásos katasztrófa kapcsán, amely az Ural hegységben egy vasútvonal mentén történt és amely több mint 500 ember halálát okozta. A katasztrófa akkor következett be, amikor egy távcsővezetékből gáz szivárgott ki, miközben két vonat haladt el mellette. A nyomozók szerint a csővezeték építése során a biztonsági előírásokat többszörösen durván megsértették. Elmondták, hogy a csővezetéket 4 évvel korábban egy exkavátor megrongálta, de a csövet betemették anélkül, hogy megjavították volna. Az ebből eredő gázszivárgás váltotta ki a robbanást. Mongóliában az ország első többpártrendszerű választásán ma tartják a második és egyben záró fordulót. Annak ellenére, hogy öt újonnan alapított ellenzéki párt is indult, várható hogy az országot majdnem 70 éve kormányzó kommunista párt fogja megszerezni a parlamenti többséget. A mongol fővárosban Ulan Batorban tartózkodó tudósítónk szerint a gyenge távközlési rendszer következtében a lakosság nagy része kevezet tud az új pártokról és nem hatott rá a folyamatban levő politikai változás. Magyarországon ma kerül sor a népszavazásra, melyen eldöntik, hogy a köztársasági elnököt közvetlen népszavazással válasszák-e meg, vagy pedig az országgyűlés nevezze ki, mint most. Tudósítók rámutatnak, hogy a kérdés megosztotta a pártokat és a témába a lakosság belefáradt. Kétlik, hogy elegen fogják leadni szavazatukat. Legalább 50 százalékos részvételre van szükség ahhoz, hogy érvényes legyen a szavazás. Amennyiben a népszavazás ererdménytelen lesz, az ideiglenes elnököt az ellenzéki Szabad Demokratákhoz tartozó írót, Göncz Árpádot várhatóan az országgyűlés megerősíti hivatalában. Wojciek Jaruzelski lengyel államelnök azt mondta, helyeselné, ha a varsói parlamentben vitatnák meg az ország politikai jövőjét. Az elnök azután nyilatkozott így, hogy előző nap a szolidaritás mozgalmon belüli centrum szövetség csoport tagjai, akik Lech Walesát akarják elnökül, lemondásra szólították fel Jaruzelskit. (folyt.) 1990. július 29., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/3. folyt.
Walesa Szolidaritáson belüli ellenfelei pedig akik tegnap Polgári Mozgalom Demokratikus Akcióért néven megalakították a maguk csoportját, közölték, hogy saját elnökjelöltet kívánnak állítani és azt akarják, hogy a szavazást az általános szavazójog alapján tartsák meg. Jaruzelskit, az utolsó mmég hatalmon levő korábbi lengyel kommunista vezetőt a parlament tavaly 6 évre választotta meg hivatalába. Az Egyesült Államok leállította majdnem 30 éve szolgálatban volt katonai repülőgép őrjáratait, melyeknek repülőgépei olyan felszereléssel vannak ellátva, melyek segítségével atomháborút lehetne irányítani a Szovjetunió ellen. A Tükör-művelet fedőnévvel emlegetett szolgálat a hidegháború idején indult azzal a céllal, hogy az Egyesült Államok ellencsapást mérhessen a Szovjetunióra, ha Moszkva váratlan támadást hajtana végre amerikai terület ellen. Az Egyesült Államok illetékesei szerint ma már nincs szükség állandó ilyen repülő szolgálatra, részint a fejlődött felderítő módszereknek köszönhetően, részint pedig a szuperhatalmak közötti enyhülés miatt. +++ 1990. július 29., vasárnap
Vissza »