|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Független Kisgazdapárt közleménye
"Ez mutatkozik csak, míg az említettek elődei 1945-ben is a
parasztság érdekeit képviselték, addig a Nemzeti Parasztpárt a
kommunisták utasítása szerint tevékenykedett. Úgy látszik a
történelem mit sem változott.
Torgyán József a törvényes államrend ellen nem izgatott, éppen
ellenkezőleg, Ő maga harcolt és harcol ma is - mert még mindig kell
- a törvényes államrendért. Ha kell, ilyen maroknyi csoportosulással
szemben is, amit Nemzeti Parasztpártnak hívnak."
BBC, Panoráma:
A bősi vízi erőmű sorsa
"A magyar területen, a nagymarosi vízlépcső hatásterületén
néhány mellékvízfolyásnak a bevédése, illetve árvízvédelmi kapujának
az építése folyik, valamint a jelenlegi főmederben a tervezett
vízszintcsökkenés ellensúlyozására a vízpótlórendszer építése. Bős
térségben az alvízcsatorna gyakorlatilag elkészült, a felvízcsatorna
szintén. Az erőmű turbináinak szerelése folyik. Gyakorlatilag
egyetlen turbina nincs még kész.
- Ezek szerint a csehszlovákok nagyon jelentősen előrehaladtak a
vízlépcső építésében, de úgy tűnik, hogy a magyar és a csehszlovák
kormány elképzelései között nagyon jelentős eltérés van. Hogyan
oldhatók meg ezek? "
|
|
|
|
|
|
|
Gyulai tüntetés
|
München,1989. december 21. (SZER, Magyar híradó) - Nemrég még csak Temesvár, Arad és a többi erdélyi városok, ma már Bukarest is. Ceausescu, aki minden beszédében visszatérő fordulatként beszélt fasiszta csőcselékről, a belső és a külső ellenség aknamunkájáról, most ugyanezzel váratlan - legalábbis a számára váratlan - hatást ért el. Valami olyasmit, ami Gerő Ernő 1956. október 23-iki beszédét követte: hosszú idő után első ízben nyíltan is fellázadtak alattvalói. A magyar kormány erélyes lépései nem feledtethetik a Kádár-kormányzat felelősségét a mostani véres eseményekben. A kormányzat mellett azonban a társadalom is megmozdult, magyarok és románok egyaránt. Először Gyuláról jelentkezik tudósítónk, aki arról számol be: mit lehet tudni a romániai újabb fejleményekről: - Bukarestben bejött a papírforma: Ceausescu tegnap még huligánokat és fasisztákat okolt a temesvári események miatt, akiket külföldi reakciós körök támogattak. Az utca halálra félemlített embere arról nyilatkozik a bukaresti rádióban, hogy a történtekért külföldi fasiszta körök a felelősek, akiket - úgy mellékesen - romániai huligánok támogattak. Így változik át lassan a felelős szerepe, s így igyekeznek Bukarestben Magyarországból bűnbakot csinálni. A gyulai magyar-román határátkelőhelyről jelentkezem, ahol teljes a - szó leszorosabb értelmében vett - halotti nyugalom. Lélek se ki, se be. Azaz, amint az őrparancsnok elmondta: 23 kamoin érkezett Románia felől és 26 utazott be oda a nap folyamán, jó részük török. S a pár kilométerrel arrébb zajló tragédiákról csak egy fekete zászló árulkodik, melyet szintén a parancsnok húzatott fel a magyar köztársasági lobogó mellé, a határ-zászlóárbócra, emlékezvén Temesvárra.
1989. december 21., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Gyulai tüntetés - 1.folyt.
|
Ma már Aradon is zavargások voltak. Délelőtt 10 órakor a város főterén mintegy 2-3 ezer ember vonult fel, Temesvár jelszavait idézve, azaz: "Le Ceausescuval " és "Le a kommunistákkal ". Erőszakos celekményekre is sor került. A tüntetés prédájává lettek a főbb utcák kirakatainak szegényes árui. Nem sokkal 10 után itt is - akárcsak Temesvárott - megjelentek a biztonsági alakulatok és tankok. Itt a gyulai határátkelőhelyen többen elmondták, hogy saját szemükkel látták, amint a katonák géppuskafészket állítottak a központi áruház első emeletén, és onnan tüzeltek tovább az emberekre. Az áldozatok számáról egyelőre nincsenek hírek. Az összecsapás megismétlődött a déli órákban. Az esetről először Románián átutazó lengyel állampolgárok hozták a hírt, de a késő délutáni órákra mások, közöttük török kamionosok is megismételték azokat.+++
1989. december 21., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|