|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Független Kisgazdapárt közleménye
"Ez mutatkozik csak, míg az említettek elődei 1945-ben is a
parasztság érdekeit képviselték, addig a Nemzeti Parasztpárt a
kommunisták utasítása szerint tevékenykedett. Úgy látszik a
történelem mit sem változott.
Torgyán József a törvényes államrend ellen nem izgatott, éppen
ellenkezőleg, Ő maga harcolt és harcol ma is - mert még mindig kell
- a törvényes államrendért. Ha kell, ilyen maroknyi csoportosulással
szemben is, amit Nemzeti Parasztpártnak hívnak."
BBC, Panoráma:
A bősi vízi erőmű sorsa
"A magyar területen, a nagymarosi vízlépcső hatásterületén
néhány mellékvízfolyásnak a bevédése, illetve árvízvédelmi kapujának
az építése folyik, valamint a jelenlegi főmederben a tervezett
vízszintcsökkenés ellensúlyozására a vízpótlórendszer építése. Bős
térségben az alvízcsatorna gyakorlatilag elkészült, a felvízcsatorna
szintén. Az erőmű turbináinak szerelése folyik. Gyakorlatilag
egyetlen turbina nincs még kész.
- Ezek szerint a csehszlovákok nagyon jelentősen előrehaladtak a
vízlépcső építésében, de úgy tűnik, hogy a magyar és a csehszlovák
kormány elképzelései között nagyon jelentős eltérés van. Hogyan
oldhatók meg ezek? "
|
|
|
|
|
|
|
Bős-Nagymaros: a bősiek követelései (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1990. január 26. péntek (MTI-tud) - A vízműépítés
azonnali leállítását, független nemzetközi szakértői bizottság
felállítását követeli Bős lakossága, tanácsa és a Független Magyar
Kezdeményezés helyi szervezete. A bősiek szerint, ha a nemzetközi
bizottság vizsgálatai megalapozottnak minősítik és megerősítik a
vízlépcsőrendszer építése, illetve befejezése ellen szóló adatokat,
a csehszlovák kormánynak azonnal végleg le kell állítania az
építkezést és mindent meg kell tennie a Csallóköz régi arculatának
visszaállításáért. Állásfoglalásukat pénteken tette közzé a pozsonyi
Új Szó.
A közös állásfoglalás szerint egészen a közelmúltig a mély hallgatás, az uszító szitkozódás, valamint a ,,nem szólhatok bele,, politikája volt érvényes a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építésével kapcsolatban Csehszlovákiában. Minden kritikus hangot az önös érdekkel azonosítottak és az érdekelt felet, Csallóköz, illetve Bős lakosságát elfelejtették meghallgatni, vagy akár megkérdezni. A megváltozott társadalmi és politikai viszonyok azonban most lehetőséget adnak arra, hogy Bős lakosai is nyíltan elmondhassák véleményüket.
A bősiek emlékeztetnek arra, hogy az építkezés térségében, a Csallóközben Szlovákia legnagyobb, Európa második legnagyobb természetes vízkészlete található, amelyet veszélyeztethetne az a szennyeződés, ami a bősi erőmű beindításával szivárogna át a talajvízbe. A bősiek arra is figyelmeztetnek, hogy már csökkent a talajvízszint és a vízierőmű működtetésével a csallóközi termőföldek elszikesednének. A növények pusztulása már most tapasztalható. A bősieket nem nyugtatja meg az a hivatalos vélemény, hogy egy esetleges gátszakadás nem jelentene különösebb veszélyt, mert felkészültek a mentésre. Állásfoglalásukban felteszik a kérdést: mit lehet ott menteni, ahol a községre tizenkilenc méter magasból zúdul a víz és magával sodor mindent. Az 1965-os kulcsodi gátszakadás következményeire utalnak, ahol pedig csupán pár métert emelkedett a víz szintje. A bősiek bírálják Marian Calfa szövetségi miniszterelnököt, amiért január 20-iki televíziós nyilatkozatában ,,ismét az erőmű befejezése mellett voksolt, figyelmen kívül hagyva, hogy a vizierőművel kapcsolatban sokszor felvetett ökológiai és egyéb veszélyeket mindeddig nem mérte fel pártatlan szakemberek nemzetközi csoportja,,. (folyt.)
1990. január 26., péntek 12:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|