|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Független Kisgazdapárt közleménye
"Ez mutatkozik csak, míg az említettek elődei 1945-ben is a
parasztság érdekeit képviselték, addig a Nemzeti Parasztpárt a
kommunisták utasítása szerint tevékenykedett. Úgy látszik a
történelem mit sem változott.
Torgyán József a törvényes államrend ellen nem izgatott, éppen
ellenkezőleg, Ő maga harcolt és harcol ma is - mert még mindig kell
- a törvényes államrendért. Ha kell, ilyen maroknyi csoportosulással
szemben is, amit Nemzeti Parasztpártnak hívnak."
BBC, Panoráma:
A bősi vízi erőmű sorsa
"A magyar területen, a nagymarosi vízlépcső hatásterületén
néhány mellékvízfolyásnak a bevédése, illetve árvízvédelmi kapujának
az építése folyik, valamint a jelenlegi főmederben a tervezett
vízszintcsökkenés ellensúlyozására a vízpótlórendszer építése. Bős
térségben az alvízcsatorna gyakorlatilag elkészült, a felvízcsatorna
szintén. Az erőmű turbináinak szerelése folyik. Gyakorlatilag
egyetlen turbina nincs még kész.
- Ezek szerint a csehszlovákok nagyon jelentősen előrehaladtak a
vízlépcső építésében, de úgy tűnik, hogy a magyar és a csehszlovák
kormány elképzelései között nagyon jelentős eltérés van. Hogyan
oldhatók meg ezek? "
|
|
|
|
|
|
|
Hány népszavazás lesz?
|
Budapest, 1989. október 27. péntek (MTI-Press) Amikor szeptember végén befejeződtek a politikai egyeztető tárgyalások, mindhárom tárgyalófél úgy állt fel az asztaltól, hogy legnagyobb vitát a köztársasági elnöki intézmény, és a leendő elnök megválasztása váltotta ki. Az 1949-ben kelt alkotmányunkban az államformát népköztársaságnak határozták meg, kollektív államfői testülettel, az elnöki tanáccsal. Ez a magyar joggyakorlatban addig nem ismert intézmény hűségesen kiszolgálta az állampártot, ugyanis törvényerejű rendeleteket hozhatott, amely egyben azt is jelentette, hogy a hatalom "bízhatott" benne. Ha úgy érezte, egy törvény nem menne keresztül az országgűlésen, ráerőszakolta a tanácsra a törvényerejű rendelet kihirdetését. Mindenki számára világos, ha a népfelség elvét érvényesítő, valóban pluralista társadalmat kivánjuk a monolitikus államberendezkedés helyére kiépíteni, köztársasági elnöki intézményre van szükség, közepesen erős hatalmi jogkörökkel felruházva azt. Az intézmény szükségességét valamennyi tárgyaló fél elismerte, a ma is megoldatlan probléma ott keletkezett, hogy a tárgyalásokat lezáró okmányt az SZDSZ és a Fidesz nem írta alá, mert a tárgyalásokon nem döntöttek a Munkásőrség sorsáról, s arról, hogy az általános válsztások előtt vagy után választják meg a köztársasági elnököt, továbbá a pártvagyon sorsáról, valamint a pártok munkahelyi részvételéről. A Szabad Demokraták Szövetsége e négy pontot írva zászlajára aláírásgyüjtő akciót kezdeményezett, "Döntsőn a nép " címmel. Az azóta történtek lényegében kihúzták a szőnyeget az aláírásgyüjtők lába alól, a Minisztertanács feloszlatta a Munkásőrséget - a testület lefegyverzése október 23-án megkezdődött - törvényt hozott arról, hogy a pártok kivonulnak a munkahelyekről és arról is döntött az MSZMP utolsó kongresszusa, hogy a párt elszámol vagyonáról az Országgyűlésnek. A tiltakozó akció célja tehát már csak a köztársasági elnök megválasztásának formája és időpontja lehet, a másik három felvetett kérdésen túllépett a történelem. Az egyeztető tárgyalások során a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fidesz váltig ragazkodott ahhoz az álláspontjához, hogy a köztársasági elnököt az új országgyűlés válassza meg. Véleményünk szerint ez a megoldás jobban szolgálná a hatalmi ágak szétbontását. (folyt.)
1989. október 27., péntek 12:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Hány népszavazás lesz? 2.
|
A többi tárgyalófél nem tette magáévá a két említett szervezet elképzelését, nyakatekertnek találták logikáját, nem is egészen igaztalanul. Ha egy új, már többpártrendszerű parlament választja meg a köztársasági elnököt, nincs kizárva, hogy néhány párt csak az elnök megválasztása céljából ideiglenes koalíciót alkot, - s így ismét egy célzatosan létrehozott pártszövetségnek lesz kiszolgáltatva az elnöki hivatal. Az MSZMP - és következésképpen a Magyar Szocialista Párt - álláspontja végig az volt, hogy köztársasági elnököt népszavazás útján kell választani, még az általános országgyűlési választások előtt. Ezt az elképzelést támogatta a Magyar Néppárt, a Független Kisgazda Polgári és Földmunkás Párt, A Bajcsy-Zsilinszky Endre Társaság, és az Ellenzéki Kerekasztal más tagjai is. A jövő héten újra összeül a Parlament, hogy döntsön ebben a kérdésben. Ugyanakkor az SZDSZ aktívistái elegendő aláírást gyüjtöttek négy pontos követelésük támogatására. E négy pontból ugyan már csak egyről kellene dönteni az esetleges népszavazásnak - ez viszont feltehetően valamennyi között a legfontosabb: a köztársasági elnök megválasztásának módja és ideje. Az SZDSZ úgy érvel, hogy egy népszavazás útján történő elnökválasztás orientálná a választópolgárokat az országgyűlési választásokra is. Magyarán, ha Pozsgay Imrét választanák meg elnöknek, az a párt amelyiknek ő ma még tagja, de köztársasági elnökként már nem lehetne - az MSZP - jelentős szavazattöbbségre számíthatna a képviselőválasztásokon is. A népszavazást kérő 200 ezer aláírást nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az országgyűlés a törvény értelmében ezeket az aláírásokat, mint népi kezdeményezést köteles kezelni. Patthelyzet van tehát. Ha a nép közvetlenül választhatja meg köztársasági elnökét, lehet hogy személyén keresztül szimpatikussá válik számára valamely politikai erő. Amennyiben nem népszavazás útján választunk köztársasági elnököt, úgy előfordulhat, hogy az elnöki intézmény kicsinyes parlamenti harcok, és időleges szövetségek játékává is válhat. Hány népszavazás lesz? Az október 30-án kezdődő újabb országggűlési időszakon eldől. (MTI-Press)
1989. október 27., péntek 12:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|