|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Független Kisgazdapárt közleménye
"Ez mutatkozik csak, míg az említettek elődei 1945-ben is a
parasztság érdekeit képviselték, addig a Nemzeti Parasztpárt a
kommunisták utasítása szerint tevékenykedett. Úgy látszik a
történelem mit sem változott.
Torgyán József a törvényes államrend ellen nem izgatott, éppen
ellenkezőleg, Ő maga harcolt és harcol ma is - mert még mindig kell
- a törvényes államrendért. Ha kell, ilyen maroknyi csoportosulással
szemben is, amit Nemzeti Parasztpártnak hívnak."
BBC, Panoráma:
A bősi vízi erőmű sorsa
"A magyar területen, a nagymarosi vízlépcső hatásterületén
néhány mellékvízfolyásnak a bevédése, illetve árvízvédelmi kapujának
az építése folyik, valamint a jelenlegi főmederben a tervezett
vízszintcsökkenés ellensúlyozására a vízpótlórendszer építése. Bős
térségben az alvízcsatorna gyakorlatilag elkészült, a felvízcsatorna
szintén. Az erőmű turbináinak szerelése folyik. Gyakorlatilag
egyetlen turbina nincs még kész.
- Ezek szerint a csehszlovákok nagyon jelentősen előrehaladtak a
vízlépcső építésében, de úgy tűnik, hogy a magyar és a csehszlovák
kormány elképzelései között nagyon jelentős eltérés van. Hogyan
oldhatók meg ezek? "
|
|
|
|
|
|
|
Magyar gazdaság jövője
|
---------------------- London, 1989. október 18. (BBC, Késő esti panoráma) - A gyorsan pörgő politikai változások közepette nem lenne okos megfeledkezni a gazdasági helyzetről Magyarországon, amely ha kevésbé látványosan is, de szintén magán viseli az átmenet minden jelét. Dr. Gerhárd Ferenc közgazdász, a Közép-Európai Beruházási Bank főkönyvelője, korábban a mezőgazdasági minisztériumban volt. Tőle kérdeztem meg: hogy mi a helyzet a gazdasági téren, ott is tapasztalható változás, mozgás, mint a politikában? - Sajnos nem egészen, de azt hiszem ez így is van rendjén. Ameddig a politikai élet nincs a helyén, és nem tesszük rendbe közös dolgainkat, addig elsősorban erre kell gondolnunk. De nem szabad elfelejtenünk azt sem ugyanakkor, hogy a politikát a gazdaság tölti meg élettel, a mindennapok teljesítménye kihat az emberek politikai érzületére, véleményére - egyben azt is jelenti, hogy a jó gazdaság, jó irányba formálja a politikát is. - Tulajdonképpen senki földjén jár Magyarország, mert hiszen annyit tudunk, hogy a játékszabályokat megváltoztatják, azt hogy egy más gárda veszi át valószínűleg az ország vezetését hónapokon belül. - Azt hiszem az egyik legfontosabb feladatunk a közeljövőben az, hogy gazdát találjunk az ország gazdaságának. Pillanatnyilag az úgynevezett társadalmi tulajdon egy ködös ideológiai gazda, akinek majdnem mindegy, hogy hogyan folyik az élet mellette, hogyan teljesít a gazdaság, mi történik azokkal a javakkal, amit az ország, vagy a nép - úgymond - rájuk bízott. Legfontosabb és talán a legelőbbre valóbb feladatunk az, hogy az országnak gazdát találjunk a gazdasági téren. Ennek a jelenlegi helyzetben folyó megjelenítése az, hogy egy országos állami-vagyonalapot kell létrehozni, amelyik gazdája lesz azoknak a javaknak, amelyeket eddig mi mindannyiunknak hittünk. (folyt.)
1989. október 18., szerda
|
Vissza »
|
|
- A magyar gazdaság jövője - 1. folyt.
|
Az úgynevezett reprivatizálási folyamat pillanatnyilag Magyarországon nem a helyes keretek közt folyik. Véres viták folynak a legkülönbözőbb szakmai lapokban és a legkülönbözőbb emberek között, hogy ki és hogyan vegye át azoknak a javaknak a működtetését, amelyek meghatározzák a gazdaság teljesítőképességét. Sajnos rossz példákat is tudunk fölsorolni, elég utalnom a nagy port felvert ÁPISZ átalakulásra, ahol a nem teljesen tisztességes körülmények és játékszabályok folytán a korábban állami tulajdonban lévő kereskedelmi vállalat vegyes tulajdonú vállalattá alakult át. A törvényt tekintve minden rendben folyt le - de az embereknek mégis valahogy rossz szájíze maradt utána mondván, hogy azok, akik régen jól helyezkedtek, most pusztán a helyzeti előnyüket fölhasználva ismét hatalomhoz, gazdasági-, politikai-hatalomhoz juthatnak. - De ugyanakkor beszélnek arról, hogy teljes réteg próbálja átváltani a politikai hatalmát gazdasági vagyonná? - Igen ez így van, és a dolgot még súlyosbítja az is, hogy ez nem teljesen más réteg, hanem majdnem ugyanaz a réteg. Azt tudomásul kell venni mindenkinek, hogy egy piacgazdasággá váló gazdaságban a menedzserek, a vezetők rendkívül fontos szerepet játszanak, de ez nekik csak akkor nyújthat privilégiumokat, hogyha megfelelő teljesítmény áll mögöttük. Tehát nem az kell, hogy eldöntse, hogy valaki vezető lesz, hogy korábban milyen státuszt töltött be, hanem az, hogy milyen teljesítményt tud letenni az ország asztalára most és a jövőben. Véleményem szerint a menedzseri réteg pillanatnyilag nem más, mint a korábbi, hogy ezt a csúnya szót használjam, funkcionárius-rétegnek a továbbélése. Meg kell találnunk és ki kell emelnünk azokat az embereket, akik a későbbiekben valóban vezetőkké tudnak válni, és a gazdasági életet a megfelelő mederbe tudják terelni, illetve ott tudják tartani. (folyt.)
1989. október 18., szerda
|
Vissza »
|
|
- A magyar gazdaság jövője - 2. folyt.
|
- Azt hiszem, hogy nem lenne szerencsétlen dolog, ha az elkövetkezendő két-három évben inkább a gazdasági szakértők, mintsem a politikusok dominálnának a magyar kormányban, tekintettel arra, hogy gazdasági bajaink olyan nagyok és olyan sokrétűek, hogy politikusok ezeket a bajokat nem, vagy csak rossz hatásfokkal tudnák megoldani. Az embereket politikával ideig-óráig féken lehet tartani, de ez nem szép szó, mondjuk inkább úgy, hogy a helyes irányba lehet őket terelni, de hogyha nem tudunk nekik biztonságot, megélhetést és jobb jelent nyújtani, akkor a jobb jövő ígérete - ugyanúgy, mint elég sokáig sajnos országunkban - puszta szó marad számukra. - Amikor gazdasági problémákról kezdtünk beszélni, akkor rögtön a reprivatizálásról szólt először. Ezt tartja ön jelenleg a legfontosabb kérdésnek? - Igen, mindenképpen. Tekintettel arra, hogy az ország vagyonának tetemes része pillanatnyilag gazdátlan. Már nincs úgynevezett szocialista társadalmi tulajdon, de még nincsenek megnevezve azok a személyek, illetve azok a közintézmények, amelyek a későbbiekben igazán gazdái lehetnek egy-egy tőkedarabnak, amely tőkedarab a későbbiekben az ország gyarapodását kell hogy szolgálja. - Szóval egy olyan sulyú átalakulásra lehet számítani, mint ami mondjuk 1948-ban történt az államosítás idején? - Mindenképpen. Mindenképpen és az átalakulásnak az iránya jól ismert számunkra. A sokk, amelyet ez okozni fog, nem kisebb, mint a 48-as átalakulásé, és bizony-bizony, ha elgondoljuk, hogy a magyar gazdaság az elmúlt mintegy 70-80 esztendőben egymás után csak és kizárólag rossz irányba mutató sokkhatásoknak volt kitéve. Bizony nehéz feladat vár majd azokra, akik ezt az újabb sokkhatást már a helyes irányba terelik, a tekintetben, hogy hogyan lehet egy működőképes gazdaságot létrehozni a korábbi hiánygazdaságból. (folyt.)
1989. október 18., szerda
|
Vissza »
|
|
- A magyar gazdaság jövője - 3. folyt.
|
- Hát, hogy idézzem neves írónkat Eszterházy Pétert, aki azt írta le, hogy: "Földet vissza nem veszünk", ezen a téren is meglehetős zűrzavar uralkodik. Számosan amellett lennének, hogy osszák föl a földet ismét, és ismét képződjenek kisparaszti gazdaságok és a szövetkezeteket csak azután, ezen kisebb gazdaságok önkéntes és valóban szabad társulásával kell létrehozni, ez meglátásom szerint nem célravezető. A szövetkezetekben igen sok tartalék van még mindig, de itt is meg kell határozni pontosan azokat a játékszabályokat, amelyeknek az alkalmazásával a szövetkezetek hatékony és jövedelmező mezőgazdasági tevékenységet tudnak folytatni. A mezőgazdaság rendkívül érzékeny ágazata minden gazdaságnak, és a legkisebb változás is beláthatatlan következményekkel járhat. El tudom képzelni azt, hogy a szövetkezeteknek egy részét a tagoknak visszaadják, ahol olyan termelést folytatnak, amelyhez nem szükséges a nagyüzemi jelleg - mint például egy gabonatermesztéshez -, de ez a vita még nem dőlt el. Állítom azt viszont, hogy a mezőgazdaság lesz, azt hiszem, az első olyan ágazat, amelyik a legokosabban és a legjobban él az előállt új körülményekkel, és hogy egy lépéssel előre lépjek, talán a legtöbbet tud profitálni abból, hogy a külföld barátságosabban viseltetik Magyarország és a magyar gazdaság iránt. - A külföld feltétlenül barátságosabban viseltetik. Nagyon sok külföldi segítséget fog kapni Magyarország, nem egy ilyen vágyálom képében, hogy valaki kifizeti az adósságát, hanem átképzés, átformálás, segítség formájában. A Közös Piac bejelentette, hogy lerövidíti azt az időrendet, amit kidolgoztak a magyar exportáruk szabad beengedésére, és már január elsejétől kezdve szabadon fognak beengedni magyar árukat, tehát kvóta nélkül. Ez jelenleg csak a bizottságnak a javaslata. (folyt.)
1989. október 18., szerda
|
Vissza »
|
|
- A magyar gazdaság jövője - 4. folyt.
|
- Mindenképpen elsősorban a mezőgazdaság. Amikor 1974-ben a Közös Piac leeresztette a vámsorompókat a magyar áruk előtt, az bizony nagyon kellemetlenül érintette a magyar mezőgazdaságot. A magyar mezőgazdaság ereje még mindig megmutatkozhat abban, hogy komoly mennyiségű élelmiszert tud exportálni a világ bármely részére. Kézenfekvő, hogy ezt az exportot a hozzánk közelebb fekvő országokba bonyolítsa le elsősorban. Én teret látok a tekintetben, hogy a magyar mezőgazdaság egyes termékei - elsősorban a húsiparnak és a tartósítóiparnak a termékei - Nyugat-Európában is piacra találhatnak. Természetesen ehhez az kell, hogy a nyugati szupermarketek pultjaira kerülő áruk mind beltartalom tekintetében, mind pedig megjelenés tekintetében elérjék azt standardot, amelyhez a nyugat-európai fogyasztó hozzászokott. - Van egy lemaradás, van egy űr a szintek, a nívók között? - Mindenképpen. A magyar mezőgazdaság, illetve az élelmiszeripar egy-egy kiállításra elő tud rukkolni tényleg kiválóan csomagolt és nagyon szépen megjelenített árukkal, de hogy ezt hosszabb távon, rendszeresen, éveken át ugyanolyan minőségben, napra, szinte órára meghatározott szállítási határidőkre produkálja, ahhoz még fel kell nőni. - Mi az elképzelése Magyarországról? Tagja valamelyik politikai pártnak? - Nem, nem voltam és nem is leszek tagja a politikai pártoknak. Azt hiszem, hogy nekem, ha van ilyen, az a feladatom, hogy a munkámmal segítsem a magyar gazdaságot a helyes irányba. Meggyőződésem természetesen van, de én azt hiszem, hogy ezt nem szükséges párttagsági könyv formájában is kifejezni. (folyt.)
1989. október 18., szerda
|
Vissza »
|
|
- A magyar gazdaság jövője - 5. folyt.
|
- De bizonyára látta, hogy a különböző pártok gazdasági programokat dolgoznak ki. Melyik programot látná legszívesebben alkalmazva Magyarországon? - Azok a pártok, amelyek jelenleg Magyarországon, mint ellenzéki pártok szerepelnek egyelőre, és ez érthető figyelembe véve a magyar karaktert is, egyelőre inkább politikai téren tündökölnek és tevékenységüket, arculatukat elsősorban politikai téren formálják meg. Egy kivételt érzek én, és ez a Szabad Demokraták Szövetsége. Az ő tevékenységükben érzem én a legtöbb tudatosságot, és úgy látom, hogy ők rendelkeznek olyan szakértői gárdával, amely szakértői gárda képes lenne letenni az asztalra egy kivitelezhető, józan, reális, természetesen terheket jelentő, de ezzel együtt kiutat is mutató gazdasági tervet. Hogy aztán ez a párt, tehát a Szabad Demokraták Szövetsége, milyen súllyal tud szerepelni a későbbi politikai és gazdasági életben, ezt ma még nem lehet megjósolni, ezt majd a választások fogják eldönteni. - És így ismét visszatértünk a politikához - bezárult a bűvös kör. Kedves hallgatóim a magyar gazdasági helyzet fő kérdéseiről beszélgettem dr. Gerhárd Ferenccel, a Közép-Európai Beruházási Bank főkönyvelőjével. Ez a téma érinti legközelebbről hallgatóim nagy részét és ezért hangsúlyozom, hogy nagyon szívesen veszem továbbra is véleményüket, kérdéseiket akár levélben, akár üzenetrögzítőnkön a 379-63-26-os londoni telefonszámon. +++
1989. október 18., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|