|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Független Kisgazdapárt közleménye
"Ez mutatkozik csak, míg az említettek elődei 1945-ben is a
parasztság érdekeit képviselték, addig a Nemzeti Parasztpárt a
kommunisták utasítása szerint tevékenykedett. Úgy látszik a
történelem mit sem változott.
Torgyán József a törvényes államrend ellen nem izgatott, éppen
ellenkezőleg, Ő maga harcolt és harcol ma is - mert még mindig kell
- a törvényes államrendért. Ha kell, ilyen maroknyi csoportosulással
szemben is, amit Nemzeti Parasztpártnak hívnak."
BBC, Panoráma:
A bősi vízi erőmű sorsa
"A magyar területen, a nagymarosi vízlépcső hatásterületén
néhány mellékvízfolyásnak a bevédése, illetve árvízvédelmi kapujának
az építése folyik, valamint a jelenlegi főmederben a tervezett
vízszintcsökkenés ellensúlyozására a vízpótlórendszer építése. Bős
térségben az alvízcsatorna gyakorlatilag elkészült, a felvízcsatorna
szintén. Az erőmű turbináinak szerelése folyik. Gyakorlatilag
egyetlen turbina nincs még kész.
- Ezek szerint a csehszlovákok nagyon jelentősen előrehaladtak a
vízlépcső építésében, de úgy tűnik, hogy a magyar és a csehszlovák
kormány elképzelései között nagyon jelentős eltérés van. Hogyan
oldhatók meg ezek? "
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Mécs Imrével
|
-------------------- München, 1989. szeptember 10. (Amerika Hangja, Világhíradó) - A magyarországi politikai ellenzék egyik legkiemelkedőbb alakja amerikai körútja során a napokban Washingtonban is látogatást tett. Most egy interjút közvetítünk, amelyet Csernus Ákos munkatársunk Mécs Imrével, a Szabad Demokraták Szövetsége vezetőségének egyik tagjával az Amerika Hangja stúdiójában készített. - Mécs Imre a magyarországi hallgató előtt aligha szorul bemutatásra. A magyarországi fejleményekben járatlanabb külföldi országok hallgatói előtt mindenképpen meg kell azonban említenünk, hogy Mécs Imre június 16-ikán Nagy Imre és sorstársai temetésének egyik szónoka volt - és volt mit felidéznie. Fiatalon, aktívan részt vett az 1956-os forradalomban, majd az azt követő ellenállás szervezésében. 1958-ban a kádáristák halálra ítélték. Kilenc hónapon keresztül sínylődött a siralomházban, ahol átélte 80 sorstársának kivégzését. Később bűntetését életfogytiglanira enyhítették. 63-ban az amnesztia-rendelettel szabadult. De ezután sem volt hajlandó elnémulni. Egy halálra ítélt társa temetésén elsőként mondta ki nyilvánosság előtt, hogy 1956 forradalom volt. A kivégzettek névsorát ő állította össze, végtisztességet követelt a számukra. Részt vett a Történelmi Igazságtétel Bizottság megszervezésében, és az idén a Robert Kennedy Emlékalapítvány nemzetközi emberjogi nagydíjra jelölte. Mécs Imre tervezőmérnök, forradalmár, az emberi jogok harcosa, akitől sokáig az útlevelet is megtagadták, most Washingtonban van, itt ül mellettem az Amerika Hangja stúdiójában - ő, aki évtizedeken keresztül nem rendelkezett még útlevéllel sem. Vajon gondolta volna-e, akár másfél évvel ezelőtt, hogy a fejlemények Magyarországon ilyen mértékben fel fognak gyorsulni? (folyt.)
1989. szeptember 10., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Interjú Mécs Imrével - 1 folyt.
|
- Hát gondoltuk, de nem reméltük - és minden reményünket meghaladta az az ütem, ahogy az események fejlődtek, ahogy a tömegek aktivizálódtak - és ahogy lépésről-lépésre a hatalmon lévő kommunista párt engedni kényszerült. Nagyon fontos változások történtek, de még az útnak csak a felén vagyunk. Ugyanilyen ütemben kell tovább haladnunk, mert hogy ha veszítünk az ütemünkből, ha lassabban hajtjuk végre a változásokat, akkor a nép elégedetlen lesz, és valami szörnyű stagnálásba mehet át az ország. Ugyanilyen ütemben, megfontoltan, de nagyon határozottan kell haladnunk tovább a reformok útján és rendszerváltást kell végrehajtanunk - az egypártú kommunista diktaturából és a központosított, rosszul működő tervgazdaságból át kell mennünk a többpártrendszerű demokráciába, a jogállamba és a piacgazdaságba. - Magyarország fokozatos elszegényedése kézzelfogható. Még a felületes látogató számára is szembeszökő. 1991-92-ben az adósságterhek súlyosabbá válnak. A Magyarország - többen mondták - Románia színvonalára süllyedhet. Vajon nem ez az oka annak, hogy a kommunisták hajlandók már a közeljövőben esetleg kiadni a kezükből a gyeplőt? Végeredményben megvették maguknak a tanácsi lakást, a gyerekeknek megépítették a házat, az átalakítási törvényre átmentenek mindent, ami menthető, és most, mentse meg - gondolják - az ellenzék a gazdasági helyzetet - ha tudja. Hozzon helyre mindent, amit a kommunisták 40 év alatt elrontottak. De vajon lehetséges-e? - Igen. Csak szélesebben nézve: a kommunista rendszer minden tartalékát fölélte. Tehát először ugye államosított, aztán extenzív fejlesztésbe kezdett. Bevonta a háziasszonyokat is a termelésbe, gigantikus gyárakat épített, kizsarolta a földet, és végül, amikor már át kellett volna térni az intezív fejlesztésre - erre már nem voltak képesek. Hanem - hogy az életszínvonalat tartsák - hatalmas kölcsönöket vettek fel. (folyt.)
1989. szeptember 10., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Mécs Imrével - 2. folyt.
|
Ezek stabilizálták továbbá a ráfizetéses strukturákat, és teljesen kifulladtak. Tehát a kommunista rendszernek nincs már semmilyen tartaléka. Ezért kívánják a felelősséget megosztani - de nem akarják a hatalmat megosztani. Mi pedig nem tudjuk elvállalni a felelősséget anélkül, hogy a hatalmat szabad választások útján meg ne kapjuk. Óriási feladatok várnak majd a szabadon választott parlamentre és az azáltal létrehozott új kormányra - és ezt még csak tetőzi az - amit mondott az előbb: az 1992-es dátum, amikor az Európai Közösség egy hatalmas nagy országgá, a világ legnagyobb belső piacává és gazdasági egységévé válik. Ez nagy kihívás nem csak Magyarország számára, hanem az egész világgazdaság számára. Nekünk erre fel kellene készülni, de jelenleg csak annyit tehetünk meg, hogy a további zuhanást meggátoljuk, és 1992 körül tudunk megindulni fölfelé. Ezért helyes, hogy kapcsolatokat keresünk a Közös Piaccal -, de nem elegendő. Kapcsolatokat kell keresni az Egyesült Államokkal és a világ más nagy gazdasági egységeivel, és vissza kell fejleszteni a KGST-kapcsolatokat, amelyek egyértelműen ráfizetésesek a magyar gazdaságnak. Köztudott, hogy például a Szovjetunió is hatalmas összeggel tartozik hazánknak, és nem tud szállítani azt, amire égető szükségünk lenne. Ugyanakkor elvárja, hogy szállítsunk berendezéseket, amelyben rengeteg nyugati alkatrész van. Mindezeket föl kell számolni, és egy új, határozott gazdasági programot kell beindítani. E gazdasági program fő vonalakban elkészült már, kormányszintű kidolgozása a jövőre vár - akkor amikor szabad választások útján az ellenzék részt kap a kormányzásából, vagy átveheti a kormányzást. - De vajon változhat-e 40 év beidegzett gazdasági gyakorlata? Más országokban - Portugáliában, Görögországban, ahol a diktaturából demokrácia lett - a gazdasági alépítmény végeredményben érintetlen maradt. Ám nem ugyanez a helyzet Magyarországon vagy Lengyelorszában. Az emberek úgyszólván elszoktak a munkától. Mit lehet ebben az esetben tenni? Az ügy érdekben mit lehet tenni? (folyt.) il cf kt2
1989. szeptember 10., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Interjú Mécs Imrével - 3 folyt.
|
- Rendkívüli a feladat, és még ilyen nem volt a világtörténelemben. Magyarországon a tulajdon, az össztulajdon 95 százaléka állami vagy szövetkezeti tulajdon. Ezt a hatalmas állami tulajdont - ami gyakorlatilag Csáky szalmája - ezt kell átalakítani - ez az egyik legnagyobb feladat. Tulajdonosokat keresünk, gazdákat keresünk és gazdákat kell hozzárendelni minden egyes állami tulajdonhoz. Ez az egyik legnagyobb és legnehezebb feladat, amely - mondom - a világtörténelemben páratlan és úttörő jellegű. Erre vonatkozóan is vannak kidolgozott elképzelések, hogy hogyan lehet az állami tulajdont visszabontani és közösséggé, illetve magántulajdonná tenni. A másik feladat pedig az emberek tudatának az átformálása és átnevelése, az adminisztráció csökkentése, a munkafegyelem növelése. Ezek óriási problémákat jelentenek, és ezért segítségül hívjuk a bevált nyugati menedzsereket, akik nem csak tőkét hoznának be az országba, hanem új vállalatvezetési módszereket, új technológiákat, új gépsorokat - és új mentalitást legfőképp. Ez a munka már megindult, sokkal határozottabban, nagyobb ütemben kell folytatni. Rendkívül nagyok a feladatok, ezt mégegyszer hangsúlyozom, és ezt csak egy új kormányzat tudja megvalósítani, amelyik meg tudja nyerni a nép bizalmát. Nem visszanyerni a nép bizalmát - mert a nép sohasem bízott a saját kormányában, hanem azt mindig ellenfelének vagy ellenségének tekintette. Olyan kormányra van szüksége Magyarországnak, amelyben a nép nagy része bízni tud hosszú távra, és nem csak a belső bizalmat kell helyreállítanunk, hanem a külföldnek a bizalmát azért, hogy ide tudjon jönni, hogy beruházni tudjon, és bízzon abban, hogy öt vagy tíz év múlva is ki tudja vinni a nyereséget, ami a beruházása után jár neki. És ezt a bizalmat kommunista kormány vagy kommunista részvételű kormány - szerintünk - nem tudja megszerezni. Ezért fontos, hogy a szabad választások után, a választások eredményének megfelelően egy legitim magyar kormány alakuljon. (folyt.)
1989. szeptember 10., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Interjú Mécs Imrével - 4. folyt.
|
- Tavaly - ha a statisztikák nem csalnak - Magyarországon több pénzt fordítottak a ráfizetéssel működő vállalatok támogatására, mint tavalyelőtt. Ahelyett, hogy ezeket a hatalmas összegeket eleve a jövő munkanélkülijének átképzésére fordították volna, és olyan iparok alapjainak a lerakására, amelyek hasznot hoznak, esetleg valutát. Hasonlóképpen a magánszektor is sorvad, gyengült tavaly a tavalyelőttihez mérve. Mindezek kínos statisztikák, amelyek esetleg azt bizonyíthatják, hogy az egész átalakítási folyamattal valami baj van. Erről mi a véleményed? - Egyetértek vele. A mélyében az van, hogy az ipari lobbyk, azok összefonódva a pártvezetéssel és a politikai elittel teljes mértékben nem csak konzerválják ezt a beteg rendszert. Lám még az állami támogatásokat növelni is tudták, holott a kiadott kormányjelszó és iníciatíva, hogy a veszteséges vállalatok támogatását le kell csökkenteni. Megszületett a csődtörvény - de nem hatékony, nem mennek csődbe a vállalatok, nem számolják föl őket - holott az lett volna a cél. Rendkívül rossz a gazdasági struktúra. Hatalmas, monopolhelyzetben lévő vállalatok vannak, amelyek elavult technológiával 15-20 éves konstrukciókat gyártanak - főleg a KGST- piacokra. Ezeknek az igazgatói és a vállalati tanácsai és a munkásai is abban érdekeltek, hogy a rossz struktúra - a közösség számára elfogadhatatlan ráfizetéses struktúra - fennmaradjon. Az országnak, a közösségnek az a célja, hogy ezeket a struktúrákat szétverjük, és új hatékony struktúrák jöjjönek létre. De látjuk, hogy minden egyes prédikáció ellenére, amit a kormány tett az elmúlt két évben, annak ellenére növekedett a támogatásuk mértéke, és nincs más mód, mint radikális tulajdonos változással és radikális kormányintézkedésekkel ezt a lobbyzást megszüntetni. (folyt.)
1989. szeptember 10., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Interjú Mécs Imrével - 5. folyt.
|
- A magyar sajtóban, rádióban újabban egyre több szó esik az úgynevezett visszarendeződésről. Maga Szűrős Mátyás az Országgyűlés elnöke a múlt héten, ha jól emlékszem, olyan célzást tett, hogy a visszarendeződés szele fúj. Valójában Nyugatról nehéz elképzelni egy visszarendeződést - egyrészt - addig amíg Gorbacsov hatalmon van. Másrészt nem látni tisztán, hogy ezek a visszarendezők - ezeknek milyen politikai programjuk lenne, milyen gazdasági programjuk lenne. Tehát nem látni reálisan, hogy lehetőség lenne-e egy visszarendeződésre. Erről mi a véleményed? - A visszarendeződés bármilyen mértékben és formában öngyilkosság lenne. Öngyilkosság lenne az ország részére, amelyet a leginkább sajnálnánk, másrészt pedig öngyilkosság lenne a kommunista párt részéről is. Mert ezzal tökéletesen elvesztené a hitelét és a maradék becsületét is. Nem hiszem, hogy a kommunista párt tagjainak nagy része visszarendezni akarna. De sajnos: nem látunk bele a kommunista párt tagságába, nincs frakciószabadság, nincs véleményszabadság, a párton belül - így nem tudjuk, hogy ezek a mítikus visszarendezők, ezek a konzervatívok vagy fundamentalisták hányan vannak. Gyanítjuk, hogy sokkal nagyobb a hangjuk, mint ahányan vannak, és többnyire öreg, műveletlen sztálinistákról van szó. Azonban a kísértés mégis nagy, mert kezükben van a fegyveres erő, kezükben van a hatvanezer fős Munkásőrség - amely több mint a fele a reguláris magyar hadsereg létszámának. Éppen ezért, minden további demokratizálásnak alapvető, nélkülözhetetlen, és elengedhetetlen feltétele, hogy a Munkásőrséget oszlassák föl, hogy a kint lévő fegyvereket gyűjtsék be, hogy az erőszakos visszarendezésnek minden lehetősége is megszűnjön. Ezen túlmenően nem látom nagy valószínűségét a visszarendeződésnek, de védekezni kell ellene, mert mindig voltak kalandorok, akik az ország kárára is hajlandók ilyen rettenetes kalandokba bemenni. Megnyugtató az, hogy a Szovjetunió nincs abban a helyzetben, hogy fegyveres támogatást nyújtson bármilyen visszarendeződési kísérletnek. (folyt.)
1989. szeptember 10., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Mécs Imrével - 6. folyt.
|
Úgy gondolom: nincs más út, mint tovább haladni a reformok útján, de biztosítani kell a népet arról, hogy nem lehet visszarendeződés, és ennek az eszközeitől is meg kell szabadulni. - Augusztus dereka óta van itt az Egyesült Államokban Mécs Imre, és minden bizonnyal összejött amerikai magyarokkal, amerikaiakkal. Általában mi volt a benyomása: hogy érdeklődnek-e Magyarország sorsa iránt? Szívükön fekszik-e a magyar jövő? - Igen. Zömmel magyarok társaságában tartózkodtam, így az igazi nem magyar Amerikáról nagyon kevés benyomásom van, és az is nagyon felületes. A magyarok rendkívül érdeklődnek, izgatottan figyelik a magyarországi eseményeket. Szeretnének segíteni. Keresik a módját annak, hogy miképpen tudnának ők is részt venni a magyar kibontakozásban, és ugyanakkor pedig, bizonyos lelki-emocionális döntések elé kerültek, mert eddig nem volt reális döntés az, hogy hazajöjjenek-e, vagy sem. Mert hiszen Magyarországon nem volt olyan rendszer, nem volt olyan élet, amely vonzó lett volna, vagy megengedte volna, hogy hazatelepüljenek. Most azonban reálissá vált - és át kell értékelni - az itteni magyarságnak a magyar állammal, a magyar állami szervekkel való kapcsolatait is. Különösen majd akkor, hogy ha szabadon választott parlament fog működni, és annak a kormánya fogja az országot kormányozni. Nagyon sok szimpatikus emberrel ismerkedtem meg. Különféle irányzatokkal. Széles a skálája az itteni emigrációnak. A nagyrészük igen nagy szeretettel gondol Magyarországra, és szeretne valamit tenni. - Magam is ismerek egy magyar úriembert, aki azt mondja, hogy már csomagol, de azért megvárja, hogy az utolsó orosz katona is kimenjen Magyarországról. Múltkor mondtuk neki, hogy Tolnából már kimentek. Mécs Imre, hálásan köszönjük hogy felkereste Amerika Hangja stúdióját. Itt Csernus Ákos beszélt. +++
1989. szeptember 10., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|