|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Független Kisgazdapárt közleménye
"Ez mutatkozik csak, míg az említettek elődei 1945-ben is a
parasztság érdekeit képviselték, addig a Nemzeti Parasztpárt a
kommunisták utasítása szerint tevékenykedett. Úgy látszik a
történelem mit sem változott.
Torgyán József a törvényes államrend ellen nem izgatott, éppen
ellenkezőleg, Ő maga harcolt és harcol ma is - mert még mindig kell
- a törvényes államrendért. Ha kell, ilyen maroknyi csoportosulással
szemben is, amit Nemzeti Parasztpártnak hívnak."
BBC, Panoráma:
A bősi vízi erőmű sorsa
"A magyar területen, a nagymarosi vízlépcső hatásterületén
néhány mellékvízfolyásnak a bevédése, illetve árvízvédelmi kapujának
az építése folyik, valamint a jelenlegi főmederben a tervezett
vízszintcsökkenés ellensúlyozására a vízpótlórendszer építése. Bős
térségben az alvízcsatorna gyakorlatilag elkészült, a felvízcsatorna
szintén. Az erőmű turbináinak szerelése folyik. Gyakorlatilag
egyetlen turbina nincs még kész.
- Ezek szerint a csehszlovákok nagyon jelentősen előrehaladtak a
vízlépcső építésében, de úgy tűnik, hogy a magyar és a csehszlovák
kormány elképzelései között nagyon jelentős eltérés van. Hogyan
oldhatók meg ezek? "
|
|
|
|
|
|
|
A KSZSZ véleménye: vessék el az autópálya-díj ötletét
|
1989. április 17., hétfő - A Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége hétfői elnökségi ülésén Nagy Ervin közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhelyettes ismertette a tárca újabb javaslatait az autópályahasználati-díj bevezetésével kapcsolatban.
A miniszterhelyettes utalt arra, hogy a minisztérium kényszerítő külső hatásokra terjesztette a kormány elé az autópályadíj-tervezetet. A díj bevezetésének egyik legnyomósabb indoka, hogy ezáltal sikerül évente mintegy 1.5 milliárd forintos bevételhez jutni, ami az útfejlesztésekben az állami részvételt jelentené, ez ugyanis feltétele, illetve biztosítéka lenne a külföldi tőke beáramlásának. A tárcát és a kormányt ért bírálatok hatására most ismételten áttekintik a javaslatot - mondotta Nagy Ervin -, és újabb megoldási módozatokat terjesztenek a Minisztertanács elé. Az egyik változat szerint évente 600 forintot kellene fizetni a sztrádahasználat fejében, ez éves bérleti díj lenne. Egy másik javaslat: napi, havi és éves jegyeket bocsátanának ki, ez utóbbi 1000 forintba kerülne, ám ha ezt a variációt fogadnák el, kapukat kellene építeni az autópályák csatlakozási pontjainál, s ez körülbelül 3 milliárd forintot emésztene fel. Egy újabb, még meglehetősen nyers elképzelés szerint éves és negyedéves bérletek lennének, az egy évre szóló bilétát ezer forintért kellene megvásárolni. Az elnökség tagjai kifejezésre juttatták véleményüket: nem bíznak abban, hogy a kormány az útadót autópálya-építésre használná fel, ezen a téren már vannak rossz tapasztalataik; nem utolsósorban az, hogy a legutóbbi két forintos benzinár-emelésből, az ígéretek ellenére, egy fillért sem kapott a közlekedési tárca. Az elnökség leszögezte: egyik variációval sem ért egyet, mi több, magával az útadóval sem, mivel az nemcsak a magánautósokat sújtja, hanem rendkívül hátrányosan érinti a közúti közlekedési vállalatokat is. Hozzávetőlegesen 150-200 millió forintos többletkiadást jelentene számukra a díj bevezetése. Ezt csak a nyereség terhére lehetne kigazdálkodni, vagy a szolgáltatási árakat kellene növelni. A szakma számára létkérdés az autópálya-építés, illetve -karbantartás, ám célszerűbb lenne, ha a külföldi működőtőke mobilizálásához szükséges 1.5 milliárd forintot más forrásból biztosítaná a kormány. Egy ötlettel is szolgáltak az elnökség tagjai: véleményük szerint, ha a mostani benzinár egy részét, nevezetesen literenként egy forintot erre a célra elkülönítenének, akkor évente összejönne a szükséges összeg. (MTI)
1989. április 17., hétfő 17:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|