|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Független Kisgazdapárt közleménye
"Ez mutatkozik csak, míg az említettek elődei 1945-ben is a
parasztság érdekeit képviselték, addig a Nemzeti Parasztpárt a
kommunisták utasítása szerint tevékenykedett. Úgy látszik a
történelem mit sem változott.
Torgyán József a törvényes államrend ellen nem izgatott, éppen
ellenkezőleg, Ő maga harcolt és harcol ma is - mert még mindig kell
- a törvényes államrendért. Ha kell, ilyen maroknyi csoportosulással
szemben is, amit Nemzeti Parasztpártnak hívnak."
BBC, Panoráma:
A bősi vízi erőmű sorsa
"A magyar területen, a nagymarosi vízlépcső hatásterületén
néhány mellékvízfolyásnak a bevédése, illetve árvízvédelmi kapujának
az építése folyik, valamint a jelenlegi főmederben a tervezett
vízszintcsökkenés ellensúlyozására a vízpótlórendszer építése. Bős
térségben az alvízcsatorna gyakorlatilag elkészült, a felvízcsatorna
szintén. Az erőmű turbináinak szerelése folyik. Gyakorlatilag
egyetlen turbina nincs még kész.
- Ezek szerint a csehszlovákok nagyon jelentősen előrehaladtak a
vízlépcső építésében, de úgy tűnik, hogy a magyar és a csehszlovák
kormány elképzelései között nagyon jelentős eltérés van. Hogyan
oldhatók meg ezek? "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (16. rész)
|
A bizottság véleménye szerint a csoportok megnevezése szükségszerűen szűkítéssel, behatárolással járna, ami ellentmondana a politikai, a parlamenti demokrácia kiterjesztésének. Az előterjesztő elképzelhetőnek tartotta például több, közös érdeklődésű csoport vagy akár klub megalakulását abból a célból, hogy azok elősegítsék az azonos érdekek felszínre hozását, a konzultációt. Ilyen csoportokat azonban nem lehet felülről létrehozni, létrejöttüknek meg kell maradni az önszerveződés körében. E csoportok tevékenysége - fogalmazta meg a bizottság álláspontját dr. Korom Mihály - tartalmasabbá teheti az ország munkáját. Számos olyan figyelemreméltó javaslat is érkezett az előkészítő bizottsághoz, amelyet fontosnak tartanak ugyan, de nem javasolják rögzítésüket a Házszabályokban. Sok ezek közül külön szabályozás nélkül is megvalósítható. Ezek sorában dr. Korom Mihály megemlítette azt az indítványt, hogy az Országgyűlés minden ülését a Himnusz eléneklésével kezdje és a Szózattal fejezze be. A bizottság véleménye szerint ezt ünnepi alkalmakhoz kellene kapcsolnia az Országgyűlésnek. Sürgető feladatként jelölték meg, hogy növelni kell a képviselők érdemi tájékoztatását. Ezzel kapcsolatban a bizottság elnöke utalt arra: az egyes minisztériumok - a korábbi kritikák hatására - annyira szorgalmasak lettek, hogy szinte elöntik a képviselőket írásos anyagokkal. A vezetésnek át kellene tekintenie ezt a problémát, és gondoskodnia kell róla, hogy a tájékoztatás valóban érdemi legyen. Nagyobb szerepet vállalhatna a képviselői munka segítésében a Parlament könyvtára is. Támogathatná a törvényhozók munkáját, ha a kulturális bizottság alakítana egy könyvtárügyi albizottságot, esetleg az Országgyűlés közvetlen irányítása alá kellene kerülnie a könyvtárnak. Megoldásra vár a képviselői munka szakértőkkel való segítése is. Elképzelhető egy olyan megoldás, hogy a központban legyen egy, a közigazgatástól nem függő jogi szakértői iroda, amelynek főhivatású dolgozói lehetnének. Össze lehetne állítani egy listát eseti szakértők névsorával is. Meg kellene fontolni azt is, miként lehetne a megyei képviselőcsoportok munkáját szakértőkkel támogatni. A jelenlegi módosító indítványok most az állandó bizottságokra koncentrálnak. Azt szeretnék elérni: a képviselők ne érezzék úgy, hogy ,,nincsenek egy súlycsoportban,, a kormány részéről megjelent előterjesztőkkel. Volt olyan javaslat, hogy a Házszabály rendelkezzen a pótképviselőkről. A bizottság ezt azért nem fogadta el, mert a pótképviselő nem képviselőhelyettes, és így nincsen államjogilag szabályozandó tevékenysége. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 12:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|