|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Független Kisgazdapárt közleménye
"Ez mutatkozik csak, míg az említettek elődei 1945-ben is a
parasztság érdekeit képviselték, addig a Nemzeti Parasztpárt a
kommunisták utasítása szerint tevékenykedett. Úgy látszik a
történelem mit sem változott.
Torgyán József a törvényes államrend ellen nem izgatott, éppen
ellenkezőleg, Ő maga harcolt és harcol ma is - mert még mindig kell
- a törvényes államrendért. Ha kell, ilyen maroknyi csoportosulással
szemben is, amit Nemzeti Parasztpártnak hívnak."
BBC, Panoráma:
A bősi vízi erőmű sorsa
"A magyar területen, a nagymarosi vízlépcső hatásterületén
néhány mellékvízfolyásnak a bevédése, illetve árvízvédelmi kapujának
az építése folyik, valamint a jelenlegi főmederben a tervezett
vízszintcsökkenés ellensúlyozására a vízpótlórendszer építése. Bős
térségben az alvízcsatorna gyakorlatilag elkészült, a felvízcsatorna
szintén. Az erőmű turbináinak szerelése folyik. Gyakorlatilag
egyetlen turbina nincs még kész.
- Ezek szerint a csehszlovákok nagyon jelentősen előrehaladtak a
vízlépcső építésében, de úgy tűnik, hogy a magyar és a csehszlovák
kormány elképzelései között nagyon jelentős eltérés van. Hogyan
oldhatók meg ezek? "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (16. rész) Balla Éva (Budapest, 46. vk.), a Fővárosi Apáthy István ---------
|
Gyermekkórház-Rendelőintézet segédorvosa elmondotta, hogy a Magyarországon kialakult kedvezőtlen gazdasági helyzet elsősorban a működési válság következménye. Kitörés a jogállamiság helyreállításával, a demokrácia biztosításával képzelhető el. Hangsúlyozta, hogy a Parlament feladata olyan törvények megalkotása, amelyek valós társadalmi igényekre épülnek, és biztosítják a fejlődéshez szükséges feltételeket. Ennek szellemében fogalmazta meg javaslatait Balla Éva tíz képviselőtársával együtt. A két törvénytervezethez 18 pontos módosító javaslatot nyújtottak be. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság hat javaslatukkal egyetértett, azok bekerültek a testület jelentésébe. A bizottság és a minisztérium érveit tudomásul véve, több javaslattól elálltak a képviselők, ám ötöt továbbra is fenntartanak. Szükségesnek tartják, hogy az egyesülési törvény egységes kritériumok alapján rendelkezzen minden társadalmi szervezetről, így a pártról is. Ezért ellenzik a pártokra vonatkozó külön törvény megalkotását. Mint mondotta: a jelenlegi Alkotmány sem tiltja a pártalapítást. A kidolgozás alatt álló korszerűbb Alkotmány e téren nem léphet vissza. A történelmi tapasztalatok szerint külön jogszabályt a pártokról zömmel azokban az országokban alkottak - Németország, Spanyolország, Olaszország -, amelyek bizonytalan helyzetben adminisztratív eszközökkel kívánták megregulázni a civil társadalom szerveződéseit. A továbbiakban elmondotta, hogy javasolják a Büntető Törvénykönyv 212. paragrafusának hatályon kívül helyezését, ami két évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával büntet olyan szervezetek vezetésében résztvevőket, amelyek nyilvántartásba vételét megtagadtá, vagy feloszlattak. A képviselő szerint azért szükségtelen ez a kitétel, mert a nyilvántartásba vétel megtagadása vagy a feloszlatás már önmagában megfosztja a szervezeteket jogi személyiségüktől, s amennyiben tovább működnek, ezt a büntetőjog egyébként is szankcionálja. Indítványozta azt is, hogy a törvény szerint a gyülekezési jog gyakorlását csak abban az esetben lehessen korlátozni, ha a jog gyakorlása bűncselekményhez vezetne, vagy bűncselekményre való felhívást szolgálna, vagy sértheti mások jogainak és szabadságának védelmére vonatkozó büntető jogszabályokat. Enyhébb esetben semmilyen korlátozás nem indokolt. (folyt. köv.)
1989. január 10., kedd 15:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|