|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Független Kisgazdapárt közleménye
"Ez mutatkozik csak, míg az említettek elődei 1945-ben is a
parasztság érdekeit képviselték, addig a Nemzeti Parasztpárt a
kommunisták utasítása szerint tevékenykedett. Úgy látszik a
történelem mit sem változott.
Torgyán József a törvényes államrend ellen nem izgatott, éppen
ellenkezőleg, Ő maga harcolt és harcol ma is - mert még mindig kell
- a törvényes államrendért. Ha kell, ilyen maroknyi csoportosulással
szemben is, amit Nemzeti Parasztpártnak hívnak."
BBC, Panoráma:
A bősi vízi erőmű sorsa
"A magyar területen, a nagymarosi vízlépcső hatásterületén
néhány mellékvízfolyásnak a bevédése, illetve árvízvédelmi kapujának
az építése folyik, valamint a jelenlegi főmederben a tervezett
vízszintcsökkenés ellensúlyozására a vízpótlórendszer építése. Bős
térségben az alvízcsatorna gyakorlatilag elkészült, a felvízcsatorna
szintén. Az erőmű turbináinak szerelése folyik. Gyakorlatilag
egyetlen turbina nincs még kész.
- Ezek szerint a csehszlovákok nagyon jelentősen előrehaladtak a
vízlépcső építésében, de úgy tűnik, hogy a magyar és a csehszlovák
kormány elképzelései között nagyon jelentős eltérés van. Hogyan
oldhatók meg ezek? "
|
|
|
|
|
|
|
Kerekasztal a KB-ülésről - 1. folyt.
|
- Hogy lehet ezt összeegyeztethetni egy szabadon, normálisan funkcionáló többpártrendszerrel, vagy egyáltalán lehet-e? Krassó György! - A kérdésed is egy kicsit magában foglalja a választ, de ettől függetlenül nyugodtan megmondhatjuk, hogy nem lehet összeegyeztetni. Egyáltalában a párt mai politikai célkitűzései nagyon kérdéses, hogy a gyakorlatban hogyan valósulhatnak meg. Grósz Károly soha nem titkolta, hogy ő politikai reformokat igen lassan akarna csak bevezetni, vagy egyáltalában nem, és hogy valójában a gazdasági reformok, annak is csak egy bizonyos fajtája az ő területe. Még visszatérve - de idetartozik az előző kérdéshez -, hogy ezenfajta megfogalmazás, amit Grósz Károly alkalmazott: a mélyülő válság okai visszavezethetők az ellenzéki alternatív szervezetek szélsőséges elemeinek uszító magatartására is, ez valóban egy ijesztő visszatérés a korábbi, az elmúlt 30 évet jellemző, de az elmúlt 10 évet különösen jellemző megfogalmazásokhoz. Ez többek közt arra is utal, hogy Grósz Károly némi taktikázás után visszatért az ellenzék, vagyis a párt konzervatív elemei vezérének a szerepébe. Ez a szerep amúgy is üres volt, hiszen két személy lehetett volna várományosa, maga Grósz Károly és Berecz. Minthogy Berecz János ügyesen áttáncolt néhány hete Pozsgay táborába, a kor táborába, a párt konzervatív szárnya, amely valószínűleg túlsúlyban van, vezér nélkül maradt, pedig ők juttatták hatalomra Grósz Károlyt. Visszatérve a párt, a többpártrendszer feltételeire. Itt az egész párt - és itt én beleértem a reformista szárnyat is - nehéz helyzetben van. A pártot mind a két szárny - az én véleményem szerint - megmenteni akarja Pozsgay Imre is, nemcsak Grósz Károly. A taktika itt különböző. Grósz Károly úgy gondolja, hogyha a reformokat tovább viszik, akkor a párt szétesik, elolvad, egy szabad választásban nem tud párttöbbséget szerezni. Ezt többé- kevésbé látja Pozsgay Imre is, de ő meg úgy gondolja, hogy a pártot meg kell újítani, és egy új, reformokban gondolkodó párt, ha nem is az abszolút többséget, de legalábbis egy kormányképes többséget meg tud szerezni. Pozsgay Imre is tudja, hogy ez kérdéses. Ezért én most nem akarok nagyon sokáig beszélni, de ha még kapnék erről szót, néhány gondolatot ismertetnék Pozsgay Imrének egy nagyon érdekes interjújából, amit tegnapelőtt adott a BBC-nek, és ahol kitér az általa elképzelt politikai rendszerre és az 1990-es választásokra. - Egészen röviden, de valóban csak egy-két mondatban, mert az időnk nem sok és szeretném, ha Kasza Lászlónak is alkalma lenne erről véleményt kifejteni, úgyhogy egy-két mondatban utalj rái - Pozsgay Imre úgy gondolja, minthogy 40 éven keresztül egy monolitikus és monopolisztikus hatalomgyakorlás folyt, ezért Magyarországon nem jöttek létre, nem jöhettek létre olyan szerveződések, amelyek kormányképes erőt képeznének. Ezért ő úgy látja, hogy az 1990-es választások nem lehetnek szabad választások. Szórói-szóra idézem, nehogy úgy nézzen ki, hogy én magyarázok bele valamit. Azt mondja: Ebből a helyzetből egy szabad választásos rendszerben csak káosz lehetne. Ezért itt azt hiszem, egy kiegyezéses mandátumot felosztó választást kell 90-re előkészíteni vagy egy kétkamarás rendszert, amelyikben a második kamara garantálja az MSZMP felügyeletét a folyamatok fölött, hogy 1995-re majd kialakuljanak a feltételek stb. - Igen. - Úgyhogy mind a ketten az MSZMP hegemóniáját tűzik ki célul a jövőben is. - Kasza Lászlói - Nekem egy pillanatig kétségem nincsen afelől, hogy Pozsgay kommunista, persze, hogy az. És mint kommunista, persze, hogy az a célja, hogy a pártjának olyan erőt biztosítson, amilyet csak lehet. És ez a párt, ez a párthoz való tartozás persze, hogy nem maradt nyomtalanul Pozsgayn sem, de én még ennek ellenére is egy más kommunistát, egy olyan kommunistát látok benne, akivel demokratikus viszonyok között szót lehet érteni, ha kilátásba helyezte azt - ahogy Krassó György idézte - 90-ben nem, de 95-ben lehetnek demokratikus választások Magyarországon valódi többpártrendszerrel. Ezt én nem hiszem, hogy valamikor is például egy Grósz Károlyból ki lehetne húzni egy ilyen ígéretet, pláne elkötelező erővel. Azért én még hozzámondanék az alapkérdéshez valamit, ami engem Grósz Károly nyilatkozatában a legjobban megijesztett tulajdonképpen. Ugye ő a többpártrendszerre való áttérésnél azt mondta, hogy mi ne a többpártrendszer ellen lépjünk fel, hanem olyan viszonyokat teremthessünk, hogy befolyásolható a többpártrendszer kialakulásának folyamata, és minekünk ezt kell tennünk - valami ilyesmit mondott. Tehát őneki az a feladata - hogy mint mondta -, befolyásolni kell a többpártrendszer kialakulását. Önkéntelenül az ember ezekre a bizonyos kék cédulákra gondol ebben az esetben. Ez az egyik. A másik pedig, én egyszerűen nyelvtanilag nem értek, talán segíthetnétek nekem lefordítani Grósz Károly gondolatát. Ugye azt mondja, hogy mi lehet a megegyezés alapja. Először: a szocializmusnak, mint történelmi alternatívának az elfogadása. Huszonkilencszer elolvastam ezt a mondatot, és nem értettem meg. Ugyanis ha ez azt jelenti, hogy választás két dolog között, ha azt javasolja ezzel, amit a mondat tulajdonképpen jelent, hogy a választási lehetőségek közül az egyik a szocializmus, akkor ezt én teljesen elfogadhatónak tartom. De hogyha másképp gondolja - és nem tudom, hogy lehet gondolni, talán úgy, hogy már így fogadtuk el -, hogy ez szocializmus lesz, ezen nem lehet vitatkozni, akkor persze elfogadhatatlan a feltétel. - Igen, ezen nincs megjelölve, hogy mi a szocializmus, illetve mi az, amin állítólag nem lehet vitatkozni. - Ezért nem értem a mondatot. - Illetve a veszélyes itt szerintem az, hogy itt egy szabad interpretálásra nyílik lehetőség, és ennek a monopóliumát a jelek szerint az MSZMP fenn kívánja magának tartani. - Attól félek, hogy Grósz Károly vagy rosszul használta az alternatíva szót, vagy pedig észjárásában az a gyakorlat kerekedett felül, hogy a választást úgy értette, itt van ez az adott egy, ebből választhattok. - Gondolom, hogy Grósz Károly valóban rosszul fejezte ki magát. Ő azt mondta, vagy azt akarta mondani, hogy a szocializmust el kell fogadnia minden pártnak. De milyen szocializmust? Nyilván Grósz Károly a saját maga által értelmezett változatra gondol. Mármost Pozsgay Imre szintén beszél erről, és úgy tűnik, hogy itt kirajzolódik a különbség a két elgondolás között. Pozsgay nagyon határozottan kijelenti, hogy őszerinte a szocializmust a magyar nép nem politikai deklarációban képzeli el, és az alkotmányt sem így kell megfogalmazni, hanem a szocialista, az emberi jogok megvalósulásában kell megtestesülnie. Egy szocializmus-képet nyugodtan elfogadhat bárki. - Én még egész röviden kitérnék arra, amit Grósz arról mondott, hogy ebben a rendszerben, ebben a szoc. plurban egyetlen párt sem törekedhet a válság elmélyítésére, és mindegyiknek a stabilitás megőrzését kell célul kitűznie. A nyugati demokráciákban is éppen azt látjuk, hogy az egymással versengő pártok állandóan ezzel vádolják egymást a legkülönbözőbb országokban, hogy igenis kell, mélyítik a krízist és felborítják a stabilitást, hatalomra törnek. - Az egyik el akarja a másiktól venni a hatalmat, legalábbis a következő választási periódusig vagy bizonyos időtartamig, amíg a mandátum szól. Ez teljesen természetes. - Hogy értelmezzem a közbevetésemet: ugye Grósz Károly ezt szemére vetette az alternatív csoportoknak, hogy hatalomra törnek? - Meg kell mondani, hogy Pozsgay Imre is hangsúlyozza azt a (...) szükségességét - többek közt ezzel indokolja ezt a listás rendszert, amit javasolt az 1990-es választásokra. És számomra egy kicsit groteszknek tűnik, hogy jóllehet valóban nem lenne Magyarországon jó most egy 1956 őszéhez hasonló állapot, de azért pont az az ember, aki. az 1956 némi átértékelését - mert az előbb nem mondtam, hogy azért a népfelkelés szó is messze áll attól, amit a magyar nép már évtizedek óta kezdettől tud, és elfogad, hogy forradalom volt -, szóval éppen az az ember külön kihangsúlyozza, hogy itt nálunk 56-ot senki nem akar, ezt szóról szóra ezt mondja. - De a záróközleményben, illetve a kiadott közleményben, amely összefoglalja ennek a pártülésnek a határozatait, az ember gondosan elolvassa és összehasonlítja Grósz mondókájával - nem tudom ti hogy vagytok vele -, nekem az volt határozottan a benyomásom, hogy a kommüniké viszonylag jobb, vagy mondjuk így, kevésbé rossz, mint a Grósz-beszéd. Hogy egy példát mondjak: a kommünikéből hiányoznak ezek a többpártrendszerhez fűzött feltételek, amelyeket Grósz olyan gonddal felsorol. Ezekkel csak a fokozatosságot emeli ki, de egyébként ezeket a többi feltételeket elhagyja. - Ezekből a különbségekből lehet-e olyasmire következtetni, hogy Grósz már nem a centrumot képviseli a pártban? - Nézd én ebből többek között ebből következtettem azt, amit az első kérdésedre próbáltam kifejteni, hogy - szemben Krassó György barátom véleményével - én úgy gondolom, hogy Grósz nem erősödött meg ezen a központi bizottsági ülésen. Az ő első nyilatkozata erről az egész népfelkelés dologról, amikor egyfajta tetemre hívást hirdetett meg Pozsgay ellen, és ez a beszéde, amit most itt röviden elemezni próbáltunk, s csak tényleg a legkirívóbb példákat mondtuk, hiszen az idő nem engedi meg, hogy részletesen mindenki jelentésével foglalkozzunk. Mind a kettő sokkal keményebb, mint a határozat, ami azt jelenti, hogy a Központi Bizottságban nem kapta meg ez a kemény hang a támogatást. így fordítom én le az eseményeket. - Krassó György, körülbelül még egy perced van. - Jaj, hát akkor nagyon össze kell foglalnom. Először is azt szólnám hozzá, hogy nem a Központi Bizottságban, mert minden kérdés a Politikai Bizottságban dőlt el előtte három nappal, és hogyha ezt nem vette volna tudomásul a Központi Bizottság, ebből a célból egy nappal előtte, 9-ikén a megyei pártbizottságok vezetői és a KB osztályvezetői értekezleten értesültek arról, hogy mit kell határozniuk. Másik megjegyzésem: igaz, hogy Grósz valóban sokkal keményebben beszélt, mint a Központi Bizottság kommünikéje, de nemcsak Grósz korábbi állításai nem kaptak helyet később, hanem Pozsgay Imréé sem, aki az elején kiállta az elmúlt 30 év politikáját, sőt azt is mondta, hogy meg kell vizsgálni, tavaly május óta miért haladnak olyan lassan a dolgok. Úgy tűnik, hogy a Központi Bizottság éppen túl gyorsnak tartja a haladást, és Pozsgay Imre egy (...) bizalmából biztosította, ezzel Grósz Károly ajánlását fogadta el, akinek nagyon fontos célja, hogy a párt ne szakadjon ketté, mert egy sztálinista párt aztán végképp olyan párt lenne, amelyet senki nem támogat. Illetve az önmagában sokat mond, hogy a pártsajtó, illetve a sajtó csak a Grósz-beszédet közölte, az egyetlen felszólalás, amelyet ismerünk erről az ülésről. - Egész biztos nem megy el tőlünk a téma, vissza kell majd térnünk rá a jövőben, ki tudja, talán a közeljövőben is. Gondoljunk arra, hogy a jövő hét elején újabb ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága. Mindenesetre most megköszönöm a közreműködését Krassó Györgynek Londonban és Kasza Lászlónak itt Münchenben. +++
1989. február 16., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|