 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Független Kisgazdapárt közleménye
"Ez mutatkozik csak, míg az említettek elődei 1945-ben is a
parasztság érdekeit képviselték, addig a Nemzeti Parasztpárt a
kommunisták utasítása szerint tevékenykedett. Úgy látszik a
történelem mit sem változott.
Torgyán József a törvényes államrend ellen nem izgatott, éppen
ellenkezőleg, Ő maga harcolt és harcol ma is - mert még mindig kell
- a törvényes államrendért. Ha kell, ilyen maroknyi csoportosulással
szemben is, amit Nemzeti Parasztpártnak hívnak."
BBC, Panoráma:
A bősi vízi erőmű sorsa
"A magyar területen, a nagymarosi vízlépcső hatásterületén
néhány mellékvízfolyásnak a bevédése, illetve árvízvédelmi kapujának
az építése folyik, valamint a jelenlegi főmederben a tervezett
vízszintcsökkenés ellensúlyozására a vízpótlórendszer építése. Bős
térségben az alvízcsatorna gyakorlatilag elkészült, a felvízcsatorna
szintén. Az erőmű turbináinak szerelése folyik. Gyakorlatilag
egyetlen turbina nincs még kész.
- Ezek szerint a csehszlovákok nagyon jelentősen előrehaladtak a
vízlépcső építésében, de úgy tűnik, hogy a magyar és a csehszlovák
kormány elképzelései között nagyon jelentős eltérés van. Hogyan
oldhatók meg ezek? "
|
|
|
|
|
|
 |
Nyílt levél az Országgyűléshez (1. rész)
(OS)
|
1990. május 14., hétfő -
Tisztelt Országgyűlés
1989. május 11-én a Parlament üléstermében Szűrös Mátyás
megbízott köztársasági elnök Björn Engholm, a Német Szövetségi
Köztársaság Tanácsának, a Bundesrat elnökének, Schleswig-Holstein
tartomány miniszterelnökének és az általa vezetett küldöttségnek,
Giorgio Perlasca olasz hazafinak - a vészkorszak legendás ,,spanyol
ügyvivő,,-jének, sokezer magyar zsidó megmentőjének -, az
Országgyűlésnek, a képviselőknek, a nemzetnek emlékezetébe idézte -
a tisztázás szándékával - a 45 év előtti zsidóüldözés borzalmait.
Egy millió magyar (zsidó) honpolgár embertelen megaláztatását és 600
ezer iszonyú halálát, meggyilkolását.
Őket - mint mondta - ,,zsidó származásuk és vallásuk miatt
üldözték, megszégyenítették, akiknek elvesztése fájó hiánya ma a
nemzetnek. Hiszen döntő többségük nemcsak itt élt e hazában, de
magyarul beszélt, magyarul gondolkodott, magyarul álmodott,
ragaszkodó hittel vallotta magyarnak magát. Távolabbra
visszatekintve is bizonyítható osztozásuk a nemzet sorsában, de hadd
emlékeztessek ezúttal arra, hogy közülük többen az első hívó szóra
ott voltak Kossuth, a szabadságharc zászlai alatt,,.
A Ház elnöke akkor, és ott - az ország házában - a televízió
segítségével ország, világ előtt mondta el kiengesztelésként a haza
gyászát, megtoldva azzal, hogy ,,Szomorúságunkat még csak növeli,
gyászunkat még fájdalmasabbá teszi, hogy voltak olyan magyarok, akik
népünk lelkületétől olyannyira idegen fasizmust követve a pusztító
fajelmélet hatására fanatizmussal cselekedtek... Gyújtsuk meg
jelképesen a gyász gyertyáit, helyezzük el a kegyelet virágait.
Tudatosítsuk a világgal, hogy mi - magyarok és nem magyarok - ebben
az országban minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy emberek
százezrei, milliói a jövőben soha ne válhassanak a tébolyult
fajgyűlölet... áldozataivá.,, Egy perces néma csend...
(Országgyűlési Tudósítások 1989. május 11.)
Ez a döbbent csend most is újra írtózattal tölti el a lelkeket,
amióta a Népszabadság 1990. április 29-i számában egy láthatóan
tárgyilagos mezben, látszólag visszafogott hangvétellel, de a
nyilas-fasiszta frazeológiájú, izgató, uszító, fajgyűlölő axiómákat
újra emlékezetünkbe idéző mondatok süketítik füleinket. ,,A
kisebbség és a zsarnokság,, című írás a hitleri antiszemitizmus
legmélyebb dantei bugyrait nyitogatja. Az MSZMP utódlapját milyen
szerkesztési elvek vezették, hogy ilyen alantas ösztönöket hírdető
írással fertőzi a bontakozó demokráciát, a pártharcoktól tisztuló
közéletet? (folyt. köv.)
1990. május 14., hétfő 19:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|