|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Független Kisgazdapárt közleménye
"Ez mutatkozik csak, míg az említettek elődei 1945-ben is a
parasztság érdekeit képviselték, addig a Nemzeti Parasztpárt a
kommunisták utasítása szerint tevékenykedett. Úgy látszik a
történelem mit sem változott.
Torgyán József a törvényes államrend ellen nem izgatott, éppen
ellenkezőleg, Ő maga harcolt és harcol ma is - mert még mindig kell
- a törvényes államrendért. Ha kell, ilyen maroknyi csoportosulással
szemben is, amit Nemzeti Parasztpártnak hívnak."
BBC, Panoráma:
A bősi vízi erőmű sorsa
"A magyar területen, a nagymarosi vízlépcső hatásterületén
néhány mellékvízfolyásnak a bevédése, illetve árvízvédelmi kapujának
az építése folyik, valamint a jelenlegi főmederben a tervezett
vízszintcsökkenés ellensúlyozására a vízpótlórendszer építése. Bős
térségben az alvízcsatorna gyakorlatilag elkészült, a felvízcsatorna
szintén. Az erőmű turbináinak szerelése folyik. Gyakorlatilag
egyetlen turbina nincs még kész.
- Ezek szerint a csehszlovákok nagyon jelentősen előrehaladtak a
vízlépcső építésében, de úgy tűnik, hogy a magyar és a csehszlovák
kormány elképzelései között nagyon jelentős eltérés van. Hogyan
oldhatók meg ezek? "
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. május 29., hétfő - Hétfőn reggel 9 órakor Grósz Károly főtitkár elnökletével összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülésen meghívottként részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a KB osztályvezetői, a megyei és megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság - nem testületi tag - titkára, továbbá a pártsajtó vezetői. Az első napirendi pont tárgyalására tanácskozási joggal meghívták az agrárágazat több vezető személyiségét.
Grósz Károly a Politikai Bizottság nevében üdvözölte a Központi Bizottság tagjait, majd a testület döntött a tanácskozás napirendjéről. 1. Az MSZMP agrárpolitikai koncepciójának megújításáról szóló állásfoglalás kialakítása - előadó Iványi Pál, a Központi Bizottság titkára; 2. Javaslat az országos pártértekezlet előkészítésével kapcsolatos főbb szervezeti feladatokról - előadó Grósz Károly főtitkár; 3. Különfélék. Ezt követően Iványi Pál tartotta meg előadói beszédét. (folyt.köv.)
1989. május 29., hétfő 14:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (2. rész) - Iványi Pál
|
Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a Központi Bizottság 1989. február 20-i ülésén a koncepció-tervezetet azzal fogadta el, hogy azt az érintettek széles köre vitassa meg. Az elmúlt hónapokban csaknem ezer szervezetben és intézményben több mint 30 ezren vitatták meg a dokumentumot, kritikai megjegyzéseikkel vagy javaslataikkal segítették az anyag formálását, és hozzájárultak ahhoz, hogy a szakmai közvélemény értékítéletét, véleményét messzemenően figyelembe vehessék. - A viták hasznosak és igen tanulságosak voltak, ugyanakkor igen szenvedélyesek és kritikusak is - állapította meg Iványi Pál. - A mezőgazdaságban felhalmozott problémák ismeretében azt kell mondani, hogy indokoltak ezek a szenvedélyek. A véleménycserék a résztvevők munkahelyétől, lakóhelyétől képzettségétől, kilátásaitól függően igen széles kört felöleltek, az ágazat valamennyi kérdésével foglalkoztak. Elismerést kapott a koncepció-tervezetnek az a része, amely a múlt eredményei mellett a hibákat is őszintén feltárta. A kétségtelenül sikeres utat megtett agrárágazatban az eredmények sok esetben eltakarták a hibákat és a tévedéseket. A falvakból, a nagyüzemekből, az élelmiszerfeldolgozó vállalatoktól érkezett vélemények egybehangzóan megerősítették, hogy az agrárágazatban dolgozók minden hibájával, elkövetett tévedéseikkel együtt is vállalják az elmúlt három évtizedet és büszkék azok eredményeire. Abban saját munkájuk, erőfeszítéseik, ,,megvajúdott,, gondjaik megtestesülését látják, éppen ezért féltik és ragaszkodnak is hozzá. Szinte valamennyi vélemény foglalkozott az ágazat gazdasági helyzetével és az üzemek egyre nagyobb hányadának ellehetetlenülésével. Szenvedélyesen kritizálták a fokozódó költségvetési elvonásokat, amelyek évről évre csökkentik a támogatások összegét és évről évre növelik az elvonásokét. Növeli a terhelést az ipari és mezőgazdasági árak közötti olló nyílása, amely évek óta tart, és egyre súlyosabban érinti a mezőgazdaságot. - Az adatok azt bizonyítják, hogy mind a mezőgazdaságban, mind az élelmiszeriparban a korábban is nyomott jövedelmi helyzet a nyolcvanas évtized második felében folyamatosan romlott - mutatott rá Iványi Pál. (folyt.köv.)
1989. május 29., hétfő 14:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (3. rész) - Iványi Pál (2. rész)
|
- Az 1988. évi nyereségtömeg összege folyóáron még eléri az 1980-as évét, de reálértéke annak már csak a felét teszi ki. Különösen súlyos a helyzet az élelmet adó alapanyagtermelésben. Jól érzékelteti a helyzetet a búza jövedelmezőségének alakulása, amelynek költségarányos nyeresége tíz éve még 25-30 százalékos volt, 1987-re ez 3 százalékra csökkent és az utolsó három év átlagában is alig több mint harmadát teszi ki az 1980. évinek. Következménye mindennek, hogy a mezőgazdaságban a beruházás, a műszaki fejlesztés 1988-ban összehasonlító áron számolva az 1982. évinek csupán háromnegyedét éri el. Általános a tőkeszegénység, elavult a technika. Tetézi a bajt az ágazat sajátosságait figyelmen kívül hagyó hitel- és kamatpolitika is. Miközben a rövid lejáratú mezőgazdasági hitelek kamata az 1980-81. évi 10 százalékról 1988-ra 17-18 százalékra nőtt, addig az alaptevékenység jövedelmezősége 12 százalékról 5 százalékra csökkent. Mindez elég indok arra, hogy joggal féltsük az ágazat elért eredményeit, féljünk a termelési színvonal csökkenésétől és az azzal együttjáró élelmiszerhiánytól, annak összes társadalmi-gazdasági-politikai következményétől. Félni azonban kevés és nem is lehet vele problémákat megoldani, cselekedni kell - szögezte le. - Egyetértünk a kormány február 9-i határozatával, amely egy kedvezmény-csomagot fogadott el az élelmiszergazdaság javára. Növelték a zöldhitel összegét, egyes élelmiszeripari vállalatoknál kedvezményes hitelkonstrukciót hirdettek meg, kamatkedvezményt léptettek életbe, 5 százalékkal növelték a gabona felvásárlási árát, 150 üzem adósságrendezésének lehetőségével még ez évben foglalkoznak. Ez azonban kevés. Felkérjük ezért a kormányt, hogy a Központi Bizottság agrárpolitikai tézisei alapján dolgozzon ki kormányzati programot és abban vegye figyelembe a mezőgazdaságban kialakult helyzetet. Ez nehéz feladat a kormány számára is, mert a nemrég elfogadott csomagterve szerint mintegy 30 milliárd forinttal kell csökkenteni a költségvetés kialakult hiányát. Mégis úgy véljük, hogy a mezőgazdaság nehéz helyzetére tekintettel kell lenni és kevésbé lehet tovább terhelni ezt az ágazatot. - Sokan foglalkoztak a termelés-feldolgozás-kereskedelem elkülönült szervezeti, érdekeltségi és szemléleti okokra visszavezethető ellentmondásaival. Sürgették ezek integrációjának erősítését. Kiemelt jelentőségűnek tartjuk az egymásra utaltság felismeréséből fakadó és az anyagi érdekeken alapuló együttműködés erősítését. (folyt.köv.)
1989. május 29., hétfő 15:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (4. rész) - Iványi Pál (3. rész)
|
A társasági törvény egyik rendeltetése éppen ennek elősegítése - jelentette ki a továbbiakban. - Valóban nagy lehetőségek és tartalékok vannak a termelés-feldolgozás-forgalmazás együttműködésében. Struktúrát váltani - az alapanyag-termelésben az élelmiszeriparban -, minőséget javítani, külső piacot szerezni és ott megmaradni elsősorban az értéknövelő feldolgozás fejlesztésével lehet - mutatott rá az előadó. - Ennek az együttműködésnek azonban a kölcsönös érdekek szem előtt tartásával, a szerves fejlődés alapján kell megtörténnie. Rendeletekkel, szabályozókkal ezt lehet ösztönözni, gyorsítani, de felülről beavatkozni és pásztor módjára összeterelni az érdekeket nem lehet. A vertikumok terjedését és erősödését tehát támogatjuk, ösztönözzük, de állami beavatkozás nélkül. - Szinte minden tanácskozáson napirenden volt az érdekképviselet megújítása, a falusi értékek felkarolása. Ez napjainkban egyre inkább politikai jellegű kérdéssé válik. Közismert, hogy a parasztság politikai érdekképviseletére most számos szervezet pályázik. Van, amelyik történelmi múltjára hivatkozva, van, amelyik egy ,,igazi parasztság,, megteremtése okán, megint mások a parasztság magára hagyatottsága miatt szeretnék ezt a képviseletet megszerezni. Álláspontunk az lehet, hogy ezt rá kell bízni a parasztságra, a vidék társadalmára - hangsúlyozta. - Ők jól tudják, hogy kik és hol képviselik érdekeiket. Az MSZMP eddig is kiemelten foglalkozott az agrárágazat helyzetével és az ott dolgozók sorsával. Ezt az elmúlt 30 év bizonyítja. Sok évszázados történelmében a magyar mezőgazdaságnak nem volt még egy ilyen alkotó korszaka, mint az elmúlt három évtized. Tudjuk, hogy ez a lendület most megtört, de ezt átmenetinek tekintjük. Célunk továbbra is a parasztság, a mezőgazdaság és az egész élelmiszergazdaság stabilitásának helyreállítása, további korszerűsítésének megalapozása. Az MSZMP tehát nemcsak eddig tartotta fontosnak a parasztság, a vidéki lakosság érdekeinek képviseletét, hanem ezt kívánja tenni a jövőben is. Éppen ezért támogatjuk a szövetkezeti érdekképviselet megújítását, új, erősebb alapokra helyezését. Gondoskodni kell az ágazatot körülvevő érdekvédelmi, érdekegyeztető hálózatról, amelyik gazdasági- és politikai jogosítványokkal is rendelkezhetne. Támogatjuk egy olyan agrárszövetség létrehozását, amelyik a termelőszövetkezetek mellett felkarolná az állami gazdaságok, a kis- és magántermelők, valamint a családi vállalkozók érdekvédelmét is. Emellett indokoltnak tartjuk az Agrárkamara megszervezését is. (folyt.köv.)
1989. május 29., hétfő 15:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (5. rész) - Iványi Pál (4. rész)
|
Ez megfelelő jogosítványokkal, az áregyeztetéseknek, az exportpiaci lehetőségek kihasználásának, az importversenyeztetésnek olyan intézménye lehetne, amely számottevően csökkenteni tudná az agrárágazat kiszolgáltatottságának a veszélyét, és társadalmasíthatna egy sor állami feladatot. - A szerveződő agrárreform-körökről és agrárplatform szervezetekről szólva kifejtette: létrejöttük egyik motívációja az agrárágazat jövedelempozíciójának megrendülése és az ebből eredő feszültségek felhalmozódása, akuttá válása, a másik a nagyüzemek jövőjéért, a vidék boldogulásáért való aggodalom. Sokan úgy vélik, hogy az MSZMP sem áll ki következetesen az agrárágazat, a mezőgazdasági nagyüzemek mellett, ezért önálló politikai érdekképviselet alapításának gondolatával is foglalkoznak. - Támogatjuk az agrárreform-körök tevékenységét. Már csak azért is, mert az MSZMP agrárpolitikájának egy-egy elemét érlelik tovább - szögezte le a KB titkára. - Különösen hasznos, hogy azt helyileg is segítik megvalósítani, s emellett a szélesebb társadalom is megismerkedik az agrártermelést foglalkoztató gondokkal. Fontosnak tartjuk azt is, hogy az agrárreform-viták számos tehetséges fiatal szakembernek biztosítanak lehetőséget szakmai elgondolásai bemutatására, aktív politizálásra. - A koncepció-tervezet körüli viták igen lényeglátóak és feladatot adók voltak, ezek figyelembe vételével teljesen átdolgoztuk a vitára bocsátott tervezetet; szerkezetében, nyelvezetében és részben tartalmában is egy új anyag került a Központi Bizottság elé. - A koncepció-tervezet feletti vitában felvetődött: kell-e nekünk további mezőgazdasági növekedés, vagyis a fejlesztés helyett nem a szintentartást, vagy éppen a visszafejlesztést kellene-e inkább választani? Ez utóbbi felfogás hívei a piaci viszonyok nehézségeire és a támogatás mértékére hivatkozva érvelnek - mutatott rá. - Az MSZMP sem a parttalan, bármi áron történő fejlesztés mellett van. A fejlesztést a piac felvevő-képességének és a gazdaságosságnak rendeljük alá. De valljuk, hogy ez a piac minőségileg jobb, tetszetősebb, feldolgozottabb és árfekvésében is megfelelő termékekből bővíthető és bővítendő. Az országnak, az ágazatnak és a parasztságnak is ez az érdeke. Az MSZMP a sokoldalúan megalapozott fejlesztés híve, mert ebben az ágazatban előnyeink vannak a versenytársakkal szemben: jók az ökológiai adottságaink, jelentős termelőeszköz-állomány halmozódott fel. (folyt.köv.)
1989. május 29., hétfő 15:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (6. rész) - Iványi Pál (5. rész)
|
Hozzáértő, dolgos parasztságunk van. Mindezt egy szakmáját jól értő agrárértelmiségi réteg vezényli, amely az ágazatban nemcsak a megélhetését látja, de elkötelezett támogatója a fejlődésnek. Az agrárlehetőségek kihasználása azonban korszerű ipari termékek nélkül elképzelhetetlen - jelentette ki az előadó. - Az élelmiszergazdaságot kiszolgáló hazai ipar és különösen néhány vállalata, jóllehet sokat fejlődött - különösen a szocialista és tőkés vállalatokkal kötött kooperáció révén -, de a minőségi igények kielégítésétől még elmarad. Az élelmiszergazdaság a hazai ipar egyik tartós, legbiztosabb piaca, ezért több figyelmet érdemel - hívta fel a figyelmet, majd arról szólt, hogy az ipar és a mezőgazdaság kapcsolata más összefüggésekben is fontos, hiszen már nagyon jelentős a mezőgazdasági üzemek ipari tevékenysége is. Az összes ipari termék 8-10 százalékát a mezőgazdasági üzemek állítják elő, de a gépiparban és a vegyiparban ennél jóval nagyobb a részarányuk. E jelentős termelőszervezet fejlesztése a vidék munkaerőgondjainak megoldásában, az elmaradott térségek felemelkedésében a jövőben is nélkülözhetetlen. - A nagyüzemi vagy kisüzemi ,,pártiság,, kérdéskomplexumára térve elmondta: a vitákban ezt egyes helyeken úgy értelmezték, hogy az MSZMP nem áll ki határozottan a nagyüzemek mellett, feladja a 30 éves eredményt, a világ által is elismert üzemi szerkezetet. Mások viszont úgy vélik, hogy az agrárágazat azért került válságba, mert a nagyüzemi szervezet idejuttatta. A kiút a nagyüzemek feloszlatása, a farmergazdaságok mielőbbi elterjesztése. E nézet hangoztatói nem az MSZMP színeiben, hanem inkább valamelyik más szervezet nevében terjesztik ezt a nézetet. E szélsőségtől elhatároljuk magunkat - szögezte le. - Azt is látni kell azonban, hogy nem vagyunk a jelenlegi üzemi szerkezet és a változatlan nagyüzemi szervezet hívei sem. Meggyőződéssel valljuk, hogy változatos tulajdonformák és üzemformák nélkül a magyar mezőgazdaság versenyképessége, alkalmazkodóképessége és hatékonysága nem javítható. - Olyan korszerű nagyüzemek kialakulását támogatjuk, ahol a vagyon működtetése és a munkaszervezet vállalkozáson alapul, ahol a bérérdekeltség erős tulajdonosi kötődéssel és gazdatudattal ötvöződik, ahol a szövetkezet vagy a vállalati vezetés van a kollektíváért és nem fordítva - jelentette ki. - Ennek kialakítását szolgálják és segítik a már elfogadott törvények és a munkában lévő tulajdonosi reform, valamint a föld- és szövetkezeti törvény. (folyt. köv.)
1989. május 29., hétfő 15:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (7. rész) - Iványi Pál (6. rész)
|
E kérdésekben a tagságnak kell dönteni. Meggyőződésünk azonban, hogy ilyen típusú átrendeződés nélkül az üzemek jelentős része nem lesz képes helytállni és alkalmazkodni a piaci körülményekhez. A párt tehát kiáll a korszerűsödő nagyüzemek mellett. Hozzátette: ugyanakkor arról is meg vagyunk győződve, hogy bizonyos térségekben és egyes ágazatokban a kisüzemi termelés a hatékonyabb. Ennek is megvannak a jól bevált formái, a háztáji és kisegítő gazdaságoktól egészen a magángazdaságokig. Ahol ezek versenyképesebben, jobban eladhatóbbat és gazdaságosabbat tudnak produkálni, ott szabad utat kell számukra biztosítani. Ahogy egyfajta paraszti életforma lehet a szövetkezetben vagy az állami gazdaságban való munkavállalás és mellette a háztáji gazdálkodás, úgy egy más típusú és természetesnek tartott életforma lehet a magángazdálkodás, a családi vállalkozás is. E kettő jól megfér egymás mellett és kölcsönös versenytársa is lehet egymásnak. Ezután a földtörvény módosításával összefüggésben rámutatott: egyik legfontosabb célja, hogy kialakuljon a föld racionális hasznosítását elősegítő földpiac, oldódjanak a földforgalmazás adminisztratív korlátai. A föld a nemzeti vagyon nagyon sajátos része és egyúttal természeti kincs is, ezért itt minden hosszabb távra szóló változtatást alaposan meg kell fontolni - hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy ebben a nyilvánosságnak és együttgondolkodásnak, egy széles körű társadalmi konszenzus kialakításának igen nagy a jelentősége. Iványi Pál kitért arra a viták során is gyakorta felvetett kérdésre, hogy kell-e most agrárpolitikai koncepció, amikor még a gazdaságpolitikai koncepció sincs készen. Kétségtelen, hogy stabilabb és időtállóbb agrárpolitikai koncepció kialakítására volna lehetőség, ha az kiérlelt gazdaságpolitikai koncepcióra támaszkodhatna - állapította meg. Az agrárpolitikában mindenekelőtt az embert, a parasztságot kell látni. Bármilyen lépés a mezőgazdaság fejlesztésében, szerkezetének változtatásában, tulajdonviszonyának rendezésében az ott dolgozót közvetlenül érinti; létbiztonságát, anyagi helyzetét befolyásolja. Az agrárpolitikában tehát a parasztság sorsáról van szó. A falvak sorsát, a magyar vidék fejlődését is meghatározóan magában hordozza. Az agrárpolitikának kiemelt feladata marad a lakosság élelmiszerellátásáról való gondoskodás, illetve annak a lehetőségekkel összhangban lévő javítása. Ide tartozik az exportban betöltött szerepe, a fizetési mérleg javítására gyakorolt hatása is. (folyt. köv.)
1989. május 29., hétfő 15:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (8. rész) - Iványi Pál (7. rész)
|
Az tény, hogy kereken 1,5 milliárd dollár és 1 milliárd rubel évi bevétel járul hozzá a gazdaság teljesítéséhez, lényegesen kisebb importigénnyel. A jelentős kiviteli többletet a piachoz való jobb igazodással indokolt megtartani, ha lehet növelni. A KB titkára utalt arra is, hogy Magyarországon a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az alap- és kiegészítő tevékenységet együttvéve megközelíti a 20 százalékot. Az MSZMP-nek ezért olyan agrárpolitikával kell rendelkeznie, amelyik biztosítja az ágazat népgazdaságban betöltött stabilizáló szerepét, és perspektívát ad az ott dolgozók részére. Az agrárpolitikai állásfoglalás-tervezet újdonságait összefoglalva kiemelte a piacnak, mint fő termelésszervező elemnek a megerősödését és az ahhoz való alkalmazkodás fontosságát; a vállalkozói szervezetek és magatartás elterjesztésének az igényét, amely az emberekből az eddigi végrehajtó típusból alkotó, teremtő típust alakít ki, valamint a tulajdoni reform következetes végigvitelét, amely a bérérdekeltség és a terjedő közömbösség helyett felelős gazdaként viselkedő embereket, termelőket formál. Ezek mellett a koncepció nagyon fontos feladatul tűzi ki az agrárágazatban felhalmozott feszültségek mielőbbi oldását is - mutatott rá, hangsúlyozva, hogy az így kialakított és a KB vitájában elhangzó vélemények figyelembevételével formálódó agrárpolitika nemcsak rövid távon, de hosszú távon is alapja lehet az agrárágazat fejlődésének. Ha az abban lefektetett célokat nem engedjük feledésbe menni és szorgalmazzuk azok feltételeinek megteremtését, akkor ezzel továbbra is magunk mögött tudhatjuk a parasztság politikai támogatását, érdekeltségük megváltoztatásával mozgósíthatjuk az élelmiszer-előállító üzemek dolgozóit, valamennyi termelőt a célok megvalósítására, megalapozhatjuk az agrárágazat minőségen és versenyképességen alapuló, új növekedési pályáját. Mindez alapját képezheti a magyar falvak ezredfordulóra bekövetkező második nagy felvirágzásának. Az MSZMP KB tanácsadó testületének állásfoglalásáról szólva kiemelte: a testület megállapította, hogy veszélyhelyzetben van az agrárágazat. A mezőgazdaságban nélkülözhetetlen a szerkezetváltás. A párt piacos mezőgazdaságot akar, s egyetért a termelésistruktúra-átalakulás és a tulajdonosi reform szükségességével. Rámutatott arra is, hogy kétségtelenül van vita az állásfoglalás-tervezet és a tanácsadó testület felfogása között abban az értelemben, hogy a KB a szükséges integrációt önfejlődés útján, az érdekek érvényesítésével, a lehetőségek megteremtésével, nem pedig egy felülről vezérelt (folyt.köv.)
1989. május 29., hétfő 15:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (9. rész) - Iványi Pál (8. rész)
|
szervezet kiépítésével tartja járható útnak. Végezetül kérte a Központi Bizottságot, hogy a Politikai Bizottság megbízásából beterjesztett koncepció-tervezetet vitassa meg és foglaljon abban állást. Javasolta: a testület kérje fel a Minisztertanácsot egy olyan munkaprogram elkészítésére, amely a KB-állásfoglalás alapján tartalmazza és megfelelően ütemezi a szükséges intézkedéseket. Ez a kormány gazdasági programjának része, önálló fejezete is lehetne és a magyar agrárágazat nemzeti programját képezhetné. (folyt.köv.)
1989. május 29., hétfő 15:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (10. rész)
|
A párttestület tagjai a koncepciót elsősorban politikai nézőpontból tárgyalták, bár jócskán foglalkoztak az ágazat szakmai, műszaki és pénzügyi kérdéseivel. Különösen nagy hangsúlyt helyeztek a falvak élet- és munkakörülményeinek változásaira. Tették ezt azért, mert a mezőgazdaság ügye nem lehet csak ágazati kérdés - amint azt többen is hangsúlyozták. Éppen ezért az eredmények hangoztatása mellett nyomatékkal szóltak az ágazat hanyatlásának súlyos jeleiről is. Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója azért is helyeselte az új koncepció kidolgozását, mert a jó agrárpolitika - mint mondotta - sokat tehet azért, hogy a falvakban kialakuljon, erősödjék a demokratikus szocializmus. Mások, így Iklódi László, a vajai II. Rákóczi Tsz elnöke, politikai garanciákat sürgettek az agrártermelésben szükséges kedvező változások alátámasztására. Mint mondotta, csakis így képzelhető el a vállalkozói-jellegű teljesítmények növekedése. Az MSZMP agrárpolitikájának biztatást és reményt kell adnia az agrárkörzetekben élőknek, - ezt szintén ő emelte ki, hangsúlyozva: alulról építkező programra van szükség, amely találkozik a parasztság egyetértésével. Hámori Csaba, az MSZMP Pest Megyei Pártbizottságának első titkára arról beszélt, hogy a parasztság a szónál jobban értékeli a tapasztalatokat és ezt a ,,képességét,, a pártprogramban figyelembe kell venni. Nagy Tamás, a gyáli tsz elnöke, - aki az Országos Agrár Reformkör nevében meghívott vendégként, ám tanácskozási joggal vett részt az ülésen - azt erősítette: a szövetkezetek rövid távon ható kormányzati intézkedéseket és hosszabb időszakra szóló reformpolitikát kívánnak és mindennek középpontjában a falun élő, dolgozó ember álljon. Ez a gondolat - a konkrét kormányzati program szükségessége - szinte valamennyi felszólalásban megfogalmazódott. A vitában aláhúzták, hogy az agrártermelést nem lehet elkülöníteni más ágazatoktól - például az ipartól és a kereskedelemtől, - hanem éppen szoros kapcsolatuk a fejlődés egyik feltétele. Ennek kapcsán többen szóltak a mezőgazdaság, az élelmiszeripar jelentős eredményeiről, amelyeket nemcsak a falvak lakói értékelnek, hanem a külföldiek is. A parasztság természetes ,,mozgásformája,, a reform - állította Romány Pál, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora -, s a mezőgazdaság úgynevezett magyar útja éppen hogy azt igazolja: kedvező a termelésfejlesztés hatásfoka akkor, ha a politika széljárása megfelelő. Burgert Róbert szintén azt bizonygatta, hogy a falu nem léphet ki a továbbiakban sem természetes környezetéből, hiszen a mezőgazdaságnak a községekben alapvető szerepe van. (folyt.köv.)
1989. május 29., hétfő 17:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (11. rész)
|
Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter - aki részletesen ismertette a kormányzati elképzeléseket - ugyancsak azt tartotta: az agrártermelés színvonala döntően hat a falvak életére, a mezőgazdasági üzemeknek szervesen kell kapcsolódniuk közvetlen környezetükhöz. Vitaösszefoglalójában Iványi Pál ki is tért arra, hogy szerinte a falu szociális és kulturális felemelkedésében szerepet vállalókat különféle elismerés és engedmény illethetné. Hasonlóképpen gyakori téma volt az érdekképviselet tartalma, szervezete, formája is. Többen szóvá tették: további vizsgálatok, egyeztetések szükségesek a TOT és a szerveződő Mezőgazdasági Kamara tevékenységét, feladatait illetően. A tulajdonreformnak az agrártermelést szorosan érintő kérdéseivel is foglalkozott egyebek között Hütter Csaba, kifejtve: a földforgalmazás felszabadítását tervezik, ezzel megszüntetve olyan kötöttségeket, amelyek hátrányosan érintették a nagyüzemeket és a kistermelőket egyaránt. A miniszter szerint ez a lépés mindenképpen indokolt, még akkor is, ha - mint jól tudja - ezzel szemben fönntartások mutatkoznak. Romány Pál egyetértett azzal, hogy a földtulajdon kötöttségeit oldják, de arra figyelmeztetett: külföldön, például a nagy mezőgazdasági kultúrájú Hollandiában szakképzettséghez kötik a földhöz jutást. Szabó István, a TOT elnöke fontosnak tartotta a földmonopólium megszüntetését. Iklódi László szerint is indokolt biztosítani a jogot a földvásárláshoz vagy -bérléshez, utóbbi esetben azonban el kell kerülni bizonyos időszak, évek kötelező előírását, ez ugyanis megrendítheti a bizalmat a bérleti rendszerben. Hegedűs Lajos, a hartai Erdei Ferenc Tsz elnöke a mezőgazdaság állami támogatását szorgalmazta, éppúgy, mint ahogy azt a kormány az iparvállalatok esetében teszi. Azért is szükség van erre - és ezt már Hütter Csaba fűzte hozzá -, mivel az agrárágazat jövedelmezősége aggasztóan alacsonyra süllyedt. A hatékony világpiaci szereplés csakis akkor biztosítható, ha a mezőgazdasági termelők nem élveznek kisebb támogatást, mint azok a külföldi gazdák, akiknek termékeivel a külpiacon találkozik a magyar áru. Hámori Csaba véleménye is az, hogy kicsi az agrárágazat jövedelmezősége, és nem egyszer tetten érhető, hogy e területről menekül a tőke. Többen foglalkoztak az alacsony nyereségszínvonal okaival, s Nagy Gábor, a Debreceni Tartósítóipari Kombinát vezérigazgatója foglalta össze az elhangzottakat azzal: a termelőt nem lehet ,,kifizetni,, pusztán politikai elhatározásokkal, konkrét anyagi támogatás is szükséges. Nagy Tamás ezzel szemben úgy vélte: nem támogatásra, hanem valóságos piaci viszonyokra, reális árakra van szükség. (folyt.köv.)
1989. május 29., hétfő 17:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (12. rész)
|
Nagy Gábor szólt arról is, hogy a megújított agrárpolitika megvalósításának feltételeit is biztosítani kell. Ehhez stabil szabályozók kellenek, márpedig az ő vállalatát érintő hivatalos szabályozórendszer néhány hónap alatt négyféleképpen módosult. Hogyan lehet így tervezni, vállalatot vezetni - kérdezte. Szabó István kormányzati intézkedést sürgetett a termelési kedv növelésére. Gyuricsku Kálmán, az MSZMP Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottságának első titkára az árpolitika alakításában és az agrárolló ,,szűkítésére,, szintén hatósági beavatkozást szorgalmazott. Konkrét, rövid távú kormányzati akciókra van szükség, ezt bizonygatta Gubicza Ferenc, a Csopak-tája Tsz elnöke is, aki szerint enélkül igen keserves lesz az átmenet időszaka. Az állam által létrehozott monopóliumokat meg kell szüntetni és ehhez is központi döntések szükségesek - ezt a véleményt Nagy Tamás hangoztatta. Többen foglalkoztak még aktuális termeléspolitikai kérdésekkel, így a szerkezetátalakítás buktatóival, a kereskedelem hibás gyakorlatával. A vitában Gubicza Ferenc, Burgert Róbert, Szabó István, Hámori Csaba és mások is szóltak arról, hogy a most vitatott koncepció hozzásegítheti a falvak lakóit, dolgozóit az MSZMP megújított agrárpolitikájának megismeréséhez, támogatásához. Ez pedig - ha a politika találkozik a parasztság egyetértésével - a következő választásokon erősítheti az MSZMP pozicióit. Ehhez a gondolathoz kapcsolódott Grósz Károly főtitkár is, aki aláhúzta: a párt politikája egyes területeinek világos körvonalazásával építheti választási programját. Hosszú távú stratégiai irányvonala pedig a szocializmus jövőképét vázolja majd fel a hazai viszonyok között. A vitát Iványi Pál foglalta össze. Megelégedéssel szólt arról - amit egyébként több felszólalás is tükrözött -, hogy a tézisek széles körű elemzése végül is hozzájárult a koncepció további javításához, gazdagításához. Ezzel együtt sem vállalkozhat a rövid távon jelentkező kérdések megválaszolására; mindenképpen indokolt, hogy a kormányzat egy nemzeti agrárprogram keretében fogalmazza meg azokat a feladatokat, amelyek megoldást jelenthetnének a mezőgazdaság rövid távú gondjaira. Bizonyos - tette hozzá -, hogy az MSZMP új agrárpolitikája nem lesz olyan hosszú életű, mint az ezt megelőző - amely 1957-ben született -, hiszen alapvetően mások a feltételek és gyorsabban módosul a politikai és gazdasági környezet. Ez az agrárpolitika azonban mindenképpen nyitott lesz és képes arra, hogy - amennyiben az indokolt és szükséges - kellő korrekciókkal segítse az előrehaladást. (folyt.köv.)
1989. május 29., hétfő 17:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (13. rész)
|
Iványi Pál bejelentette, hogy számos felvetésre a kormányzati tervezetek adnak majd választ. A vita egyes véleményeit a tézisek végső szövegezésénél felhasználják. A témáról további négyen írásban fejtették ki véleményüket. Az ülés végül is egy tartózkodással elfogadta az agrárpolitika megújulásának koncepcióját. A Központi Bizottság ezután Grósz Károly előterjesztésében megvitatta az országos pártértekezlet előkészítésével kapcsolatos főbb szervezeti feladatokról szóló javaslatot. (MTI)
1989. május 29., hétfő 17:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Összeül az Országgyűlés (3. rész)
|
A továbbiakban az Országgyűlés tájékoztatót hallgat meg a bős-nagymarosi beruházás helyzetéről, megvitatja a Büntető Törvénykönyv módosításáról, valamint a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslatot, majd személyi kérdésekben dönt. Vida Miklós megüresedett helyére új alelnököt választ az Országgyűlés. Az előzetes információk szerint a jelölő bizottság kettős javaslatot terjeszt a Parlament elé. A Ház üresen maradt alelnöki tisztéért Fodor István és Zsigmond Attila lép sorompóba. Az ülésszak előreláthatólag pénteken interpellációk és kérdések tárgyalásával zárja munkáját. (MTI)
1989. május 29., hétfő 18:15
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|