|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Független Kisgazdapárt közleménye
"Ez mutatkozik csak, míg az említettek elődei 1945-ben is a
parasztság érdekeit képviselték, addig a Nemzeti Parasztpárt a
kommunisták utasítása szerint tevékenykedett. Úgy látszik a
történelem mit sem változott.
Torgyán József a törvényes államrend ellen nem izgatott, éppen
ellenkezőleg, Ő maga harcolt és harcol ma is - mert még mindig kell
- a törvényes államrendért. Ha kell, ilyen maroknyi csoportosulással
szemben is, amit Nemzeti Parasztpártnak hívnak."
BBC, Panoráma:
A bősi vízi erőmű sorsa
"A magyar területen, a nagymarosi vízlépcső hatásterületén
néhány mellékvízfolyásnak a bevédése, illetve árvízvédelmi kapujának
az építése folyik, valamint a jelenlegi főmederben a tervezett
vízszintcsökkenés ellensúlyozására a vízpótlórendszer építése. Bős
térségben az alvízcsatorna gyakorlatilag elkészült, a felvízcsatorna
szintén. Az erőmű turbináinak szerelése folyik. Gyakorlatilag
egyetlen turbina nincs még kész.
- Ezek szerint a csehszlovákok nagyon jelentősen előrehaladtak a
vízlépcső építésében, de úgy tűnik, hogy a magyar és a csehszlovák
kormány elképzelései között nagyon jelentős eltérés van. Hogyan
oldhatók meg ezek? "
|
|
|
|
|
|
|
Kelet-közép-európai piacgazdaság - bécsi tanácskozás (1.rész)
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1990. május 28. hétfő (MTI-tud) - Franz Vranitzky
osztrák kancellár véleménye szerint a demokratizálódó kelet- és
közép-európai államoknak a piacgazdasághoz vezető útja nem ígér
könnyű és gyors eredményeket, hisz a demokrácia és a jólét
kialakítása a földrész nyugati országaiban is igen nehéz és hosszan
tartó folyamat volt.
A kormányfő ezt hétfőn Bécsben fejtette ki, megnyitó beszédet mondva a Hofburgban azon a nemzetközi szimpóziumon, amelyet az európai gazdasági szakemberek rendszeres találkozóinak szervezésére 1978-ban alakult osztrák-francia társaság rendezett. A kétnapos tanácskozás mintegy kétszáz hazai és külföldi résztvevője a volt szocialista országok piacgazdaságba való átmenetének és Nyugat-Európa ebben való közreműködésének kérdéseit vitatja meg. A szimpóziumra Magyarországról is több mint 20 szakértő érkezett, köztük az Országgyűlés két SZDSZ-képviselője: Soós Károly Attila közgazdász, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság elnöke és Havas Gábor szociológus, az egészségügyi és szociális bizottság tagja.
Megnyitójában Vranitzky hangoztatta, hogy az új Európa felépítése megköveteli a földrész nyugati és keleti államainak szoros együttműködését, ezen belül a Nyugat szolidaritását és segítségét a kelet-közép-európai politikai és gazdasági változásokhoz. Ebben a partneri viszonyban azonban Nyugat-Európa nem viselkedhet úgy, mintha maga már minden társadalmi problémát hibátlanul megoldott volna. A keleti forradalmi változások miatti általános lelkesedés időszaka után most azt is világosan kell látni, hogy az átalakuló országokban csak kemény munkával, tartós kelet-nyugati együttműködéssel lehet eljutni a piacgazdasági viszonyokhoz, a gazdasági fellendüléshez, s nem szabad, sőt veszélyes lenne gyors sikerekre számítani és berendezkedni - mondta a kancellár. (folyt.)
1990. május 28., hétfő 17:22
|
Vissza »
|
|
Kelet-közép-európai piacgazdaság - bécsi tanácskozás (2.rész)
|
A szimpózium hétfői ülésének további részében Herbert Krejci, az osztrák Gyáriparosok Szövetségének főtitkára rámutatott annak szükségességére, hogy a nyugati tőke minél több befektetéssel vegyen részt a keleti gazdasági újjászületésben, mert ezt mindkét fél jól felfogott érdeke megkívánja. Az ilyen közreműködés azonban semmiképpen sem járhat a ,,rabló-kapitalizmus,, , a gyarmatosítás új formáinak alkalmazásával. A piacgazdaság kiépítésének mindenütt a lakosság széles körű egyetértésére, nemzeti közmegegyezésre kell támaszkodnia, s ehhez - mint Ausztria gazdasági eredményei is igazolják - nélkülözhetetlen a szociális partnerek állandó párbeszéde - jelentette ki Krejci, majd elmondta, hogy országa egyebek között a környezetvédelmi feladatok megoldásában, a korszerű piacszervezési módszerek kialakításában és a menedzserképzésben tud hasznos támogatást adni keleti szomszédainak.
Az első tanácskozási nap felszólalói között volt Soós Károly Attila is. A politikus a magyar gazdaság két fontos problémájára, az inflációra és a tulajdonreformra összpontosította mondanivalóját. Rámutatott, hogy a nagymérvű infláció a korábbi tervgazdasági rendszer súlyos válságának következménye, és mielőbbi leküzdése elsődleges feladat, mert a folytonos éremelkedések egyre növelik a társadalmi feszültségeket. A tulajdonreformról szólva úgy vélekedett, hogy ennek során célszerű lenne a magyar működő tőke mintegy hetven százalékát magánkézbe adni. Ismertette a privatizációnak a hazai vitákban eddig felvetődött valamennyi főbb lehetséges változatát, s állást foglalt amellett, hogy a tulajdonreform minél több életképesnek látszó forma megfelelő kombinálásával menjen majd végbe. +++
1990. május 28., hétfő 17:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|