|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közlemény a bevonulókhoz
"Az ,,Alba Kör,, Katonai
Szolgálatmegtagadók Szövetsége felhívja a figyelmét minden behívott
fiatalnak, hogy bevonuláskor a laktanyában, sőt egészen a katonai
eskü letételéig törvény adta jogával élve - lelkiismereti okra
hivatkozva -, kérheti a sorkatonai szolgálat helyett a polgári
szolgálat teljesítését.
Ebben az esetben a hadkötelest azonnal hazaküldik, és kérelme
végleges elbírálásáig újból nem hívható be.
Az Alba Kör, a katonai szolgálatot megtagadók hivatalos
érdekvédelmi szervezete bővebb információt nyújt: ifj. Kocsis Imre,
1119 Budapest, Mohai köz 6., telefon: 1812-540."
BBC, Panoráma:
A Szovjetunió óvatos az arab világot illetően
"Amint a jelenlegi közel-keleti válságban is megmutatkozott, a
Szovjetunió külpolitikája tetemesen megváltozott az elmúlt években.
Moszkva kerül minden összekülönbözést a Nyugattal, és Szaddám
Huszeint bizonyára nagy csalódás érte, amikor nem kapott segítséget
volt szövetségesétől. Gorbacsov állítólag 90 percet adott neki, hogy
megigérje a kivonulást Kuvaitból. Amikor a 90 perc letelt, a
Szovjetunió megszavazta az ENSZ 665-ös határozatát, amely megengedi
hadihajók fellépését az adott körülményekhez illő mértékben.
"
|
|
|
|
|
|
|
Német-osztrák szövetség Horvátországban
|
---------------------------------------
Washington, 1990. augusztus 27. (Amerika Hangja, Világhíradó) - Eszéken megalakult a Németek és Osztrákok Szövetsége. Ennek részleteit és hátterét ismerteti Pongrácz Eszter:
A horvátországi autonomista törekvésekkel foglalkozó jelentések özönében is figyelmet érdemelnének azok a közlemények, amelyek szerint a Horvát Köztársaságban, nevezetesen Eszék városában megalakult a Németek és Osztrákok Szövetsége. Létrejöttének hírére helybeli és környékbeli népi németek tucatjával jelentkeztek az új szervezetnél. A bejegyzett tagok száma alig néhány nap alatt elérte az 500-at.
Pichler asszony, a szövetség elnöknője első sajtóértekezletén emlékeztette a médiák reprezentánsait a népi németek üldözésére és - mint mondta - kipusztítására a kommunista Jugoszláviában. Egyedül a szerb tagköztársasághoz tartozó Vajdaságban több mint 400 ezerre tehető azoknak a magukat német nemzetiségűnek valló lakosoknak a száma, akik 1945 után, a második világháború befejezését követő zavaros időkben nyomtalanul eltűntek, és számukat sem tudni azoknak, akik közülük a kommunista rezsim koncentrációs táboraiban vesztették életüket.
A horvátországi németek egy része csatlakozott a Németországba tartó Wermacht-alakulatok karavánjához. Nyomukba szegődtek a kisajátítók, akik azonnal betelepedtek a távozó németek még szinte meleg lakásaiba és házaiba - mondta Pichler asszony és rámutatott, hogy a Dráva-parti Eszék városának úgyszólván minden reprezentatív középülete 1945 előtt német birtok volt, így a többi között a városi könyvtár palotája is. A szövetség erre való tekintettel követeli mindazoknak az épületekenek a visszaadását, anelyeknek jogos tulajdonosai vagy azok örökösei ma is élnek. Mert - fűzte hozzá az elnökasszony - ha a horvátok visszakaphatták a kommunista rezsim által kisajátított tulajdonukat, akkor ez a jog a német nemzetiségű lakosokat is megilleti. (folyt.)
1990. augusztus 27., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Horvátországi helyzet - 1. folyt.
|
A kommunisták - folytatta Pichler - már a kisiskolás gyerekekbe beoltották azt, hogy a németek az ország ellenségei, holott az az igazság, hogy a németek Horvátország e részében maradandó gazdasági és kulturális érdemeket szereztek, és nyomaikat a kommunisták több mint 4 évtizedes uralmának sem sikerült kiirtania.
Ami magát Eszéket illeti, ez a város XIX. századbeli, és egészen a második világháború kitöréséig tartó virágzását legelsősorban német és zsidó lakosságának köszönhette. A város akkoriban Zágráb és Maribor mellett gazdasági téren a harmadik helyet foglalta el Jugoszlávia városai között. Ma a teljes jelentéktelenségbe süllyedt, a városok sorában a 93. helyen áll.
A Németek és Osztrákok Szövetsége - az elnöknő szavai szerint - tevékenységét a világszervezet emberjogi deklarációjának elveire kívánja építeni. Célja a német nyelv és kultúra ápolása, s pártállásra és vallásra való tekintet nélkül nyitva áll mindazok számára, akik rokonszevvel viseltetnek Németország és a német nép iránt.
A szövetség vezetősége nyomatékosan hangsúlyozza, hogy semmiképp sem kíván foglalkozni németországi munkahelyek közvetítésével, az NSZK-ba való kivándorlás vagy visszatelepülés előmozdításával.
Pichler asszony mindenesetre arra számít, hogy a nyári vakáció végével és az őszi munkaszezon megindulásával újabb jelentkezők tömegesen kérik majd felvételüket a szövetségbe. Az elnöknő úgy véli, hogy a legutóbbi jugoszláviai népszámlálás során regisztrált népi németek száma - Horvátországban 2500-an, egész Jugoszláviában állítólag 8500-an vallották magukat németeknek - messze elmarad a valódi, tényleges számadatok mögött. +++
1990. augusztus 27., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|