|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közlemény a bevonulókhoz
"Az ,,Alba Kör,, Katonai
Szolgálatmegtagadók Szövetsége felhívja a figyelmét minden behívott
fiatalnak, hogy bevonuláskor a laktanyában, sőt egészen a katonai
eskü letételéig törvény adta jogával élve - lelkiismereti okra
hivatkozva -, kérheti a sorkatonai szolgálat helyett a polgári
szolgálat teljesítését.
Ebben az esetben a hadkötelest azonnal hazaküldik, és kérelme
végleges elbírálásáig újból nem hívható be.
Az Alba Kör, a katonai szolgálatot megtagadók hivatalos
érdekvédelmi szervezete bővebb információt nyújt: ifj. Kocsis Imre,
1119 Budapest, Mohai köz 6., telefon: 1812-540."
BBC, Panoráma:
A Szovjetunió óvatos az arab világot illetően
"Amint a jelenlegi közel-keleti válságban is megmutatkozott, a
Szovjetunió külpolitikája tetemesen megváltozott az elmúlt években.
Moszkva kerül minden összekülönbözést a Nyugattal, és Szaddám
Huszeint bizonyára nagy csalódás érte, amikor nem kapott segítséget
volt szövetségesétől. Gorbacsov állítólag 90 percet adott neki, hogy
megigérje a kivonulást Kuvaitból. Amikor a 90 perc letelt, a
Szovjetunió megszavazta az ENSZ 665-ös határozatát, amely megengedi
hadihajók fellépését az adott körülményekhez illő mértékben.
"
|
|
|
|
|
|
|
Aszályprognózis (1. rész)
|
1990. augusztus 27., hétfő - Az ország mind nagyobb
termőterületén mutat augusztus végén vigasztalan képet a határ;
elsárgult kukoricatáblák és a növekedésben félbemaradt cukorrépa
jelzi, hogy tetemes terméskieséssel kell számolni. Balla István, a
Földművelésügyi Minisztérium osztályvezető-helyettese az MTI
munkatársának elmondotta: augusztus 10-én volt a legutóbbi
termésbecslés, akkor másfél millió tonna kieséssel számoltak a
kukoricatermést elemző szakemberek; az azóta eltelt időszakban a
helyzet tovább romlott. Bár a jelenlegi időszakra nézve nincsen
központi, összevont becslés, a minisztériumba érkező jelentésekből
azonban kitűnik, hogy legalább kétmillió tonnás veszteséggel kell
számolniok a kukoricatermesztőknek. Az augusztus 10-i elemzés
húszmilliárdos károkat jelzett, az azóta eltelt időszak folyamatos
szárazsága következtében további tízmilliárd forintos kiesést
tartanak valószínűnek. Ebben a ,,keretben,, benne vannak az összes
őszi betakarítású növények, közöttük például a napraforgó, amelyet
szintén a szárazság sanyargat.
A gazdaságok sokfelé nem tehetnek mást, mint ,,besilózzák,, azt a kukoricát is, amelytől eredetileg szemes termést vártak. Ez valóban kényszerű intézkedést jelent: a növényt valamilyen formában próbálják megmenteni és takarmányozásra alkalmassá tenni. A lehetőségek azonban nem korlátlanok, tehát nem lehet szó arról, hogy az összes kiégett kukoricából silót készítsenek. Az eredeti tervek szerint 250 ezer hektárról vártak silókukoricát, ezt a területet legfeljebb 100-150 ezer hektárral lehet megtoldani, ennél nagyobb területről nemigen lehet lehozni ilyen terményt, mivel az idő is szűkös, és adott a gépállomány és a tárolótér. Emiatt a gazdaságok kénytelenek lesznek egészen alacsony termésátlagú kukoricákat szemestermésként betakarítani, mégha az eredetileg várt termésnek negyedét-felét remélhetik ezekről a területekről. (folyt.köv.)
1990. augusztus 27., hétfő 16:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Aszályprognózis (2. rész)
|
Az FM növénytermesztési szakértői központi beavatkozást tartanak szükségesnek ebben a rendkívüli helyzetben. Szerintük azonnali intézkedéssel kellene a termelés folyamatosságát fönntartani; ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy kedvezményes hitelekkel és más módon is biztosítani szükséges a vetőmagot és a műtrágyát ott is, ahol a terméskiesés miatt olyan mértékben elapadt a jövedelem, hogy nem futja még a legegyszerűbb befektetésre sem. A későbbi időszakban lenne szükség - az aszály végső kártételének ismeretében - arra, hogy egy újabb intézkedés-sorozattal igyekezzenek központilag is enyhíteni a termelők alighanem páratlanul nagy veszteségeit. Szóba jöhet egyebek között földadó-kedvezmény, hitelátütemezés, és minden olyan megoldás, ami lehetővé teszi a helyzet áthidalását.
A gondok nagyon is napi döntéseket feltételeznek; a szárazság miatt jelenleg például nem tudják előkészíteni az őszi vetések alá a földeket, így a repce és az árpa vetése egyelőre kérdéses, még a hagyományos termőterületek jelentős részén is. (MTI)
1990. augusztus 27., hétfő 16:09
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|