 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közlemény a bevonulókhoz
"Az ,,Alba Kör,, Katonai
Szolgálatmegtagadók Szövetsége felhívja a figyelmét minden behívott
fiatalnak, hogy bevonuláskor a laktanyában, sőt egészen a katonai
eskü letételéig törvény adta jogával élve - lelkiismereti okra
hivatkozva -, kérheti a sorkatonai szolgálat helyett a polgári
szolgálat teljesítését.
Ebben az esetben a hadkötelest azonnal hazaküldik, és kérelme
végleges elbírálásáig újból nem hívható be.
Az Alba Kör, a katonai szolgálatot megtagadók hivatalos
érdekvédelmi szervezete bővebb információt nyújt: ifj. Kocsis Imre,
1119 Budapest, Mohai köz 6., telefon: 1812-540."
BBC, Panoráma:
A Szovjetunió óvatos az arab világot illetően
"Amint a jelenlegi közel-keleti válságban is megmutatkozott, a
Szovjetunió külpolitikája tetemesen megváltozott az elmúlt években.
Moszkva kerül minden összekülönbözést a Nyugattal, és Szaddám
Huszeint bizonyára nagy csalódás érte, amikor nem kapott segítséget
volt szövetségesétől. Gorbacsov állítólag 90 percet adott neki, hogy
megigérje a kivonulást Kuvaitból. Amikor a 90 perc letelt, a
Szovjetunió megszavazta az ENSZ 665-ös határozatát, amely megengedi
hadihajók fellépését az adott körülményekhez illő mértékben.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Sajtószemle 2.
|
London, 1990. augusztus 27. (BBC, kora reggeli híradás) Ma újból
a perzsa-öböli eseményekről adnak hírt a reggeli llapok fő címei. A
Guardian első oldali cikkében azt írja, valamennyit javult a
helyzet, amennyiben újabb diplomáciai erőfeszítések folynak arab
részről is. A lap idézi egy amerikai szóvívő szavait, miszerint az
iraki állásfoglalás valamelyest enyhült és Szaddam Huszein megpróbál
most módot találni arra, hogy kikerüljön a sarokba szorított
helyzetéből.
A Daily Telegraph szerint nehéz elképzelni, hogy a válság
jelenlegi állapotában milyen arab megoldást lehetne találni. Az
Independent első oldali cikkében azt írja, hogy az amerikai kormány
határozottan kizárja annak a lehetőségét, hogy az Egyesült Államok
háborút kezdeményezzen a Perzsa-öbölben.
A legtöbb lap foglakozik azzal, amit Margaret Thatcher brit
miniszterelnök mondott, ahogy felmérte az iraki elnököt. A Sun -
amely általában nem kertel - azt írja: a brit miniszterelnök
gyakorlatilag háborús helyzetbe hozta Angliát. A Daily Star szerint
Margaret Thatcher mintegy azt akarta Bush elnök tudomására hozni,
hogy véleménye szerint elég volt a kertelésből és most rajta kell
ütni. A Guardian véleménye azonban ennek éppen ellenkezője. Szerinte
a brit miniszterelnök véleménye az, hogy a világ országainak azt a
stratégiát kell magukévá tenni, hogy Irakot az ENSZ blokádja révén
megadásra kényszerítsék.
A Times megállapítja, a nemzetközi diplomáciai és katonai
együttműködés arra kényszerítették az iraki elnököt, hogy feláldozza
az olajból származó jövedelmet, a szövetségeseit és azt az iráni
területet, amelyért háborút indított. Vigyázni kell azonban - írja a
Times - ha az iraki elnök feltétel nélkül nem engedelmeskedik az
ENSZ határozatainak, akkor a jövőben is csak állandó veszélyt képez
a világ számára.
Minden lap foglalkozik azzal, hogy Libanonban szabadon engedték
azt az ír tanárt, akit négy évig tartottak fogva. Több lap azt a
lehetőséget veti föl, hogy a tanár szabadon engedése alkalmat ad
arra, hogy helyreállítsák a diplomáciai kapcsolatokat Anglia és
Szíria között. +++
1990. augusztus 27., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|