|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közlemény a bevonulókhoz
"Az ,,Alba Kör,, Katonai
Szolgálatmegtagadók Szövetsége felhívja a figyelmét minden behívott
fiatalnak, hogy bevonuláskor a laktanyában, sőt egészen a katonai
eskü letételéig törvény adta jogával élve - lelkiismereti okra
hivatkozva -, kérheti a sorkatonai szolgálat helyett a polgári
szolgálat teljesítését.
Ebben az esetben a hadkötelest azonnal hazaküldik, és kérelme
végleges elbírálásáig újból nem hívható be.
Az Alba Kör, a katonai szolgálatot megtagadók hivatalos
érdekvédelmi szervezete bővebb információt nyújt: ifj. Kocsis Imre,
1119 Budapest, Mohai köz 6., telefon: 1812-540."
BBC, Panoráma:
A Szovjetunió óvatos az arab világot illetően
"Amint a jelenlegi közel-keleti válságban is megmutatkozott, a
Szovjetunió külpolitikája tetemesen megváltozott az elmúlt években.
Moszkva kerül minden összekülönbözést a Nyugattal, és Szaddám
Huszeint bizonyára nagy csalódás érte, amikor nem kapott segítséget
volt szövetségesétől. Gorbacsov állítólag 90 percet adott neki, hogy
megigérje a kivonulást Kuvaitból. Amikor a 90 perc letelt, a
Szovjetunió megszavazta az ENSZ 665-ös határozatát, amely megengedi
hadihajók fellépését az adott körülményekhez illő mértékben.
"
|
|
|
|
|
|
|
Havel - sajtóértekezlet (1. rész)
|
Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1990. augusztus 23. csütörtök (MTI-tud) - Václav
Havel csehszlovák köztársasági elnök csütörtöki prágai
sajtóértekezletén érthetőnek nevezte, hogy viták vannak a szlovákiai
magyar kisebbség helyzete körül. A jelenséget azzal magyarázta, hogy
az előző rendszer hosszú éveken át igyekezett eltörölni a nemzeti
sajátosságokat, és rossz kisebbségi politikát folytatott.
Most megfelelő törvények kidolgozására van szükség - mondta Havel, és hozzátette: erről elég részletesen tárgyaltak a magyar féllel. Az elnök határozottan cáfolta, hogy válságos lenne a helyzet. Ellenkezőleg: a Magyarországhoz fűződő viszonyt barátinak értékelte, és emlékeztetett Göncz Árpád nemrégiben tett látogatására.
A sajtóértekezleten Havel zömmel belpolitikai vonatkozású kérdéseket kapott. Többen azt akarták megtudni, hogy miként kell értelmezni az elnök keddi beszédéből azt a kijelentést, miszerint ,,a forradalom még nem ért véget,,. Havel leszögezte, hogy nem hirdetett ,,második forradalmat,,. Az országnak szabadon választott parlamentje van, és mindenki eljuttathatja véleményét a kormányzathoz. Szerinte a sztrájkok és a tüntetések eszközéhez csak végső esetben szabad nyúlni, amikor már minden más lehetőséget kimerítettek. Sürgető viszont a törvényalkotó munka és a privatizációs folyamat előbbre vitele.
Az államfő óvott attól, hogy az - általa ugyancsak kedden említett - ,,gazdasági maffiát,, automatikusan a kommunista párt tagjaival azonosítsák, hiszen sok párttag van, aki nem lopott, és becsületesen dolgozik, miközben számos olyan pártonkívüli akad, aki ,,nyakra-főre lopott,,. A polgároknak le kell leplezniük ezeket a maffiákat, az nem elég, ha csak panaszkodnak rájuk. Havel szerint ez azért is fontos teendő, mert a visszaélések láttán a társadalom - főként az ifjúság - reménytelenségbe és apátiába süllyed. A gazdasági átalakítás mellett az elnök fontosnak nevezte az államigazgatásban végrehajtandó feladatokat is, és utalt az őszi helyhatósági választások jelentőségére. Összességében tehát nem egy újabb forradalomról, hanem a novemberben kezdődött forradalom második szakaszáról van szó. (folyt.)
1990. augusztus 23., csütörtök 19:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|