![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Közlemény a bevonulókhoz
"Az ,,Alba Kör,, Katonai
Szolgálatmegtagadók Szövetsége felhívja a figyelmét minden behívott
fiatalnak, hogy bevonuláskor a laktanyában, sőt egészen a katonai
eskü letételéig törvény adta jogával élve - lelkiismereti okra
hivatkozva -, kérheti a sorkatonai szolgálat helyett a polgári
szolgálat teljesítését.
Ebben az esetben a hadkötelest azonnal hazaküldik, és kérelme
végleges elbírálásáig újból nem hívható be.
Az Alba Kör, a katonai szolgálatot megtagadók hivatalos
érdekvédelmi szervezete bővebb információt nyújt: ifj. Kocsis Imre,
1119 Budapest, Mohai köz 6., telefon: 1812-540."
BBC, Panoráma:
A Szovjetunió óvatos az arab világot illetően
"Amint a jelenlegi közel-keleti válságban is megmutatkozott, a
Szovjetunió külpolitikája tetemesen megváltozott az elmúlt években.
Moszkva kerül minden összekülönbözést a Nyugattal, és Szaddám
Huszeint bizonyára nagy csalódás érte, amikor nem kapott segítséget
volt szövetségesétől. Gorbacsov állítólag 90 percet adott neki, hogy
megigérje a kivonulást Kuvaitból. Amikor a 90 perc letelt, a
Szovjetunió megszavazta az ENSZ 665-ös határozatát, amely megengedi
hadihajók fellépését az adott körülményekhez illő mértékben.
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- A hallgatók észrevételei - 1. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
A szövetség külügyminiszterei rendszeresen tanácskoztak, és legfőbb gondjuk az volt, hogy Magyarország, az akkori Magyarország irredenta törekvéseit megakadályozzák. Ennek a történelmi előzménynek a számontartása azért fontos, mert ebből azt is megértjük, hogy ilyen formában a múlt nem ismétlődhet meg. Magam utoljára 1968-ban éreztem a kisantant országainak újbóli egymásra találását, de ennek akkor nem volt csupán magyarellenes éle. Amikor 1968-ban a Kreml Kádár János segítségével berántott bennünket Csehszlovákia megszállásának kalandjába, Jugoszlávia állt ki legerősebben a csehek és szlovákok mellé. Akkoriban véletlenül épp Jugoszlávaiában tartózkodtam, és a népben nagyon erős magyarellenes hangulat is volt, olyannyira, hogy a tengerparton, ahol ugyancsak megszokták az idegeneket, a végén tanácsosabbnak tartottuk, hogy ne beszéljünk magyarul családommal, ha az ottani lakosok közelébe kerültünk. Csak azért, mert magyar voltam, több ízben szóval felelősségre vontak a bevonulás miatt. Románia pedig, annak ellenére, hogy a Varsói Szerződés tagja, kimaradt a csehszlovákiai bevonulásból. Nos ekkor, 1968-ban rövid időre valamiféle érzelmi kisantant jött létre. Amikor pedig egyik nagy írónk, aki azóta elhúnyt, nem éppen diplomatikus nyilatkozatot adott egy nyugatnémet lapnak arról, hogy a határok igen is megváltoztathatók etikai alapon, rögtön egymás után itélte el a kijelentést Belgrád, Prága, Bukarest. Ez is egy tipikus kisantant reflex volt. Tudomásul kell vennünk, nagy a valószínűsége annak, hogyha bárki is megkérdőjelezné mai határainkat, a kisantant, minden írásos megegyezés nélkül is újra felállna ellenünk. De most nem erről van szó. Prágában, Bukarestben és Belgrádban jól tudják, hogy Magyarország a demokratikus reformok felé indult el, és ki-ki másképpen reagál erre. A jugoszláv fővárosban rokonszenveznek a magyar törekvésekkel. (folyt.)
1989. június 26., hétfő
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|