Rendszerváltás és az MTI

	Bohács Zsolt világbajnok hosszutávon (2. rész)
A férfi kajak kettesek 10.000 méteres csatája nem mindennapi módon kezdődött: sorra lőtték vissza a rajtot, a negyedik próbálkozásnál azonban már csak a mezőny fele állt le, a többiek nagy iramban tovább hajtottak. A ,,menők,,, élükön Ábrahám Attilával és Szabó II. Gáborral, már vagy 500 métert megtettek, amikor egy motorcsónak végre utolérte őket, s jelezte nekik a futam leállitását. A résztvevőknek hatodszorra sikerült szabályosan eljönniük a stégtől, de hiába rajtoltak jól a magyarok, a nagy adok-kapokban, a pozicióharcokban őket sem kimélték. Az első, az ugynevezett nagy kör - a férfiak versenye 1 nagy és 5 kis, a nőké pedig 1 nagy és 1 kis körből állt - végére kiderült, hogy Ábrahámék helyzete reménytelen, ha nem történik valami csoda, csak a sereghajtók között fognak végezni. Végül is csak a 19.-ek lettek a 27 indulót számláló társaságban, a célbaérkezők közül pedig csupán az osztrákokat utasitották maguk mögé. Nem lehetett valami felemelő érzés a cimvédő Ábrahámnak - tavaly Plovdivban Hódosi Sándor társaként aranyérmes lett - a vert mezőnyben ,,poroszkálni,,. - Nem hallottuk, hogy a rajtot visszalőtték, bár a nézők füttykoncertje gyanus volt, nem igy szoktak buzditani bennünket. Addig azonban semmiképpen sem akartunk leállni, amig a versenybirák nem szólnak, hiszen mások is erősen lapátoltak - mondta Szabó II. Gábor, aki az utolsó pillanatban került be ebbe a hajóba. - Hiába sikerült jól valamennyi rajtunk, nem értünk vele semmit. Menet közben többször is kemény közelharcba keveredtünk, ezek közül nem hogy négy, egy is elég lett volna ahhoz, hogy teljesen kikészitsen bennünket. Egy alkalommal a vállam is meghuzodott, igy aztán még az is megfordult a fejemben, hogy inkább kiállunk. Végül mégis úgy döntöttünk, hogy becsületből végigcsináljuk a távot - vette át a szót Ábrahám Attila, aki szombaton a K-4 1000-es egység tagjaként aranyérmet vehetett át. A győzelmet a brit Lawler, Bourne duó szerezte meg, ez tulajdonképpen nem is meglepetés, hiszen egy éve - Ábrahámék mögött - ők voltak a másodikok. Nem kisérte sokkal nagyobb szerencse Petrovics Béla szereplését sem a K-1 10.000 méteren, sőt a szegedi versenyző kényszerüségből még meg is mártózott a tóban. Pedig jó esélye volt a dobogós helyezésre, egészen addig, amig - úgy a hetedik kilométer táján - a keletnémet Torsten Krentz egy szerencsétlen mozdulattal kiverte kezéből a lapátot, a francia Philippe Boccara, a későbbi győztes pedig Petrovics hajóját ,,kapta el,,, billentette ki egyensulyából, s boritotta bele a magyar kajakost a nem éppen kellemes hőmérsékletü vizbe. (folyt.köv.) 1990. augusztus 26., vasárnap 17:22
Vissza » Folytatásokkal »