|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozata
"... a kárpátaljai magyarok Ukrajna lojális állampolgárai kívánnak
lenni, és a KMKSZ mint a kárpátaljai magyarság egyetlen törvényes
képviselője barátságra és együttműködésre törekszik az ukrán nép
demokratikus szervezeteivel, támogatja őket a sztalinizmus
maradványai ellen, a valóban demokratikus Ukrajna megteremtéséért
folytatott küzdelmükben."
Amerika Hangja, Esti műsor:
Csengey előadása
"Utalva az ohioi tábor nevére - magyarul a Reménység Tava -,
Csengey hangsúlyozta, hogy a tavalyi "itt-ott találkozó" óta a
Reménység Tavának most már a másik partjára kerültünk. A
történelemnek új korszaka kezdődött. A vereségek több száz éves
időszaka lezárult. Csengey utalt Trianonra, amelynek következtében
az ország elvesztette területének kétharmadát, népességének
egyharmadát.
1945-tel kapcsolatban megemlítette: az orosz tankönyvek találóan
nem írnak felszabadulásról, hanem megszállásról. A bolsevista
kísérlet Magyarországon nagyszerű dolgokat igért, de nem hozott
mást, csak csődöt és elmaradottságot. A Kádár-korszak sok
tekintetben veszélyesebb volt, mint Rákosi Mátyásé - mondta Csengey
-, mivel sikerült elhitetnie, hogy soha nem ér véget. "
|
|
|
|
|
|
|
Sevardnadze - Dumas - sajtóértekezlet/Öböl
|
Tóth Júlia, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. augusztus 26. vasárnap (MTI-tud) - A
Szovjetuniónak továbbra sincs szándékában katonai erővel fellépni az
Öbölben - jelentette ki Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter a
szovjet-francia tárgyalások záróakkordjaként Roland Dumas francia
külügyi államniszterrel közösen tartott vasárnapi sajtóértekezletén.
Mivel a világsajtó Moszkvában akkreditált képviselőit a Biztonsági
Tanács szombati ülését követően legelsősorban az Irakkal szemben a
jövőben követendő szovjet álláspont érdekelte, a két külügyminiszter
közös sajtóértekezlete lényegében az öbölbeli válsággal kapcsolatos
szovjet külügyminiszteri tájékoztatóvá alakult. Sevardnadze
szavaiból az tűnt ki, hogy Moszkva - mintegy hallgatólagos
nemzetközi jóváhagyással - továbbra is a ,,közvetítő,, szerepét
vállalja legszívesebben. Fel is ajánlotta, hogy Moszkva - amennyiben
erre felkérik - hivatalosan is kész közvetítői szerepet játszani az
öbölbeli válság megoldása érdekében.
Sevardnadze a sajtótájékoztatón értésre adta: a Szovjetuniónak nincsenek olyan tervei, hogy csatlakozzék az öbölbeli válságövezet közelében felsorakozott amerikai, brit és francia haditengerészeti erők mellé. Hangoztatta viszont: mivel a Szovjetunió megszavazta a Biztonsági Tanács határozatát, természetesen megtesz mindent az Irakkal szembeni blokád betartására, a katonai akció azonban, jóllehet a határozat keretébe ez is belefér, nem szerepel elképzeléseiben. A szovjet diplomácia vezetője utalt egyebek között arra, hogy szovjet részről készek az ENSZ vezérkari bizottságának átadni az Iranak szállított szovjet fegyverekkel kapcsolatos műszaki dokumentációt. Ahhoz, hogy szovjet részről fontolóra vegyék a katonai beavatkozás tervét is, a BT-nek egy nemzetközi haderő felállításáról is döntenie kellene - mondta Sevardnadze. Közvetve célzott rá: mivel az ENSZ-tagállamoknak joguk van a BT-döntés adta lehetőségek bármelyikéhez folyamodni, Moszkva feltehetően nem ítélne el egy amerikai katonai akciót.
A Szovjetunió továbbra is az öbölbeli válság kezelésének más módjait, elsősorban a diplomáciai megoldásokat helyezi előtérbe - erősítette meg Sevardnadze. Roland Dumas francia külügyminiszter látható helyeslése mellett, a szovjet diplomácia vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a moszkvai vezetés most is, és a jövőben is fenn kívánja tartani a ,,beszélő viszonyt,, az iraki vezetéssel, meggyőződése ugyanis, hogy ez a párbeszéd hasznos csatornáját jelenti a válsághelyzetben. +++
1990. augusztus 26., vasárnap 16:04
|
Vissza »
|
|
Sevardnadze - Dumas - sajtóértekezlete 2.
|
Moszkva, 1990. augusztus 26. vasárnap (MTI-tud) - A
szovjet-francia kapcsolatok a nemzetközi egyensúly igen fontos
tényezői és szükség van arra, hogy a kétoldalú viszony
legkülönbőzőbb jogi vonatkozásait mihamarabb szerződésben is
rögzítsék. Ha Gorbacsov szovjet elnök munkaprogramja lehetővé teszi,
a szovjet és a francia államfő októberre, Párizsba tervezett
találkozóján alá is írja ezt a megállapodást. Egyebek között erről
is beszélt Roland Dumas francia külügyminiszter szovjet
kollégájával, Eduard Sevardnadzeval közösen tartott vasárnapi
sajtóértekezletén. Moszkvai munkalátogatása során Dumas szombat
délután másfél órát tárgyalt Gorbacsovval, vasárnap délelőtt pedig
Sevardnadze külügyminiszterrel folytatott megbeszélést. A közös
sajtótájékoztatón a két külügyminiszter igen meleg hangon beszélt
arról, hogy a munkatalálkozók napirendjén szereplő kérdések
többségében megegyezett, vagy igen közelálló volt a két fél
véleménye. Külön felhívták a sajtó képviselőinek figyelmét arra,
hogy a két külügyminszter - országaik nevében - közös nyilatozatot
adott ki az öbölbeli válsággal kapcsolatban, realista szemléletre
szólítva fel az iraki elnököt és deklarálva, hogy a Szovjetunió és
Franciaország továbbra is szorosan egyezteti álláspontját az
öbölbeli fejleményeket illetően.
Mind Dumas mind pedig Sevardnadze utalt arra: a szovjet-francia tárgyalásokon az öbölbeli válság mellett szó volt az európai hagyományos fegyverzet korlátozásáról, az új, egyesített Németországgal kapcsolatos kérdésekről, a vegyi fegyverek betiltását célzó nemzetközi egyezményekről, és mindezekkel összefüggésben a novemberben Párizsban tartandó össz-európai csúcstalálkozóról is. Roland Dumas a sajtóértekezleten annak a véleményének adott hangot, hogy a most befejeződött szovjet-francia tárgyalások újabb biztosítékot jelentenek a novemberi párizsi európai csúcstalálkozó sikeréhez. +++
1990. augusztus 26., vasárnap 16:14
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|