|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozata
"... a kárpátaljai magyarok Ukrajna lojális állampolgárai kívánnak
lenni, és a KMKSZ mint a kárpátaljai magyarság egyetlen törvényes
képviselője barátságra és együttműködésre törekszik az ukrán nép
demokratikus szervezeteivel, támogatja őket a sztalinizmus
maradványai ellen, a valóban demokratikus Ukrajna megteremtéséért
folytatott küzdelmükben."
Amerika Hangja, Esti műsor:
Csengey előadása
"Utalva az ohioi tábor nevére - magyarul a Reménység Tava -,
Csengey hangsúlyozta, hogy a tavalyi "itt-ott találkozó" óta a
Reménység Tavának most már a másik partjára kerültünk. A
történelemnek új korszaka kezdődött. A vereségek több száz éves
időszaka lezárult. Csengey utalt Trianonra, amelynek következtében
az ország elvesztette területének kétharmadát, népességének
egyharmadát.
1945-tel kapcsolatban megemlítette: az orosz tankönyvek találóan
nem írnak felszabadulásról, hanem megszállásról. A bolsevista
kísérlet Magyarországon nagyszerű dolgokat igért, de nem hozott
mást, csak csődöt és elmaradottságot. A Kádár-korszak sok
tekintetben veszélyesebb volt, mint Rákosi Mátyásé - mondta Csengey
-, mivel sikerült elhitetnie, hogy soha nem ér véget. "
|
|
|
|
|
|
|
Magyarország - szovjet csapatkivonás (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. május 30. szerda (MTI-tud.) - A
Magyarországról távozó szovjet Déli Hadseregcsoport (DHCS) által
hátrahagyott, s eddig szovjet tulajdonban lévő ingatlanok
értékesítésének problémáiról közölt budapesti keltezésű cikket
legújabb számában a Moszkovszkije Novosztyi című hetilap.
Az ingatlanok ügyében komoly érdekellentét van a Szovjetunió és Magyarország között - írja Szvjatoszlav Bulah, felsorolva, milyen ingatlanokról, létesítményekről is van konkrétan szó. Megemlíti, hogy a mostani tárgyalások alapjául szolgáló egykori szerződések lehetőséget adnak eltérő értelmezésre is. (Bulah a helyzet jellemzésére megjegyzi, hogy a korábbi szovjet vezetés a Magyarországon ,,ideiglenesen,, állomásozó csapatok tartózkodási idejét örökkévalónak, de legalábbis meglehetősen hosszú időtartamúnak tekintette.)
A szovjet vezetés a szerző szerint a közelmúltban is követett el komoly hibákat e kérdésben. Így értékeli Bulah azt, hogy előbb aláírták a csapatkivonásról szóló kötelezettségvállalást és a kivonás pontos menetrendjét, s csak utána vetődött föl a szovjet tulajdon sorsának rendezése.
A magyar álláspontot röviden úgy jellemzi az írás, hogy az a DHCS ingatlanainak jogállását nem a kormányközi szerződésekben foglaltaknak, hanem a magyar jogszabályoknak megfelelően akarja értelmezni. Ez az álláspont - írja Bulah - végül is azt jelenti, hogy a magyarok szubjektív ítéletére van bízva, mit tartanak használható ingatlannak, s így nem a tényleges érték a meghatározó.
A cikk szerint vannak olyan esetek, amikor a magyar fél nem hajlandó elismerni egyes ingatlanok használhatóságát, hogy így ingyen jusson hozzájuk, miközben magyar vállalatok a Szovjetuniónál érdeklődnek a szóban forgó ingatlanok megvétele ügyében. Egyfelől elismeri a szerző, hogy az ingatlanok egy része nem felel meg az európai normáknak, másfelől viszont hangsúlyozza, hogy ettől még van értékük az ingatlanoknak.
Ha ezek ingyen vagy nagyon olcsón jutnak magyar tulajdonba, akkor ennek eredményeként kizárólag a szovjet költségvetésből fogják finanszírozni annak az infrastruktúrának, házaknak, iskoláknak, felszereléseknek a felépítését, amelyekre a Magyarországról a Szovjetunióba visszatérőknek van szükségük. (folyt.)
1990. május 30., szerda 10:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|