|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozata
"... a kárpátaljai magyarok Ukrajna lojális állampolgárai kívánnak
lenni, és a KMKSZ mint a kárpátaljai magyarság egyetlen törvényes
képviselője barátságra és együttműködésre törekszik az ukrán nép
demokratikus szervezeteivel, támogatja őket a sztalinizmus
maradványai ellen, a valóban demokratikus Ukrajna megteremtéséért
folytatott küzdelmükben."
Amerika Hangja, Esti műsor:
Csengey előadása
"Utalva az ohioi tábor nevére - magyarul a Reménység Tava -,
Csengey hangsúlyozta, hogy a tavalyi "itt-ott találkozó" óta a
Reménység Tavának most már a másik partjára kerültünk. A
történelemnek új korszaka kezdődött. A vereségek több száz éves
időszaka lezárult. Csengey utalt Trianonra, amelynek következtében
az ország elvesztette területének kétharmadát, népességének
egyharmadát.
1945-tel kapcsolatban megemlítette: az orosz tankönyvek találóan
nem írnak felszabadulásról, hanem megszállásról. A bolsevista
kísérlet Magyarországon nagyszerű dolgokat igért, de nem hozott
mást, csak csődöt és elmaradottságot. A Kádár-korszak sok
tekintetben veszélyesebb volt, mint Rákosi Mátyásé - mondta Csengey
-, mivel sikerült elhitetnie, hogy soha nem ér véget. "
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés ülésszaka elé (2. rész)
|
Ismeretes, hogy a köztársasági elnöki intézmény bevezetésével megszűnik az Elnöki Tanács. A testület azonban úgy döntött, nem várja meg a módosított Alkotmány elfogadását, hanem előre benyújtja lemondását. Már a regionális képviselőcsoport-tanácskozásokon, valamint a parlamenti állandó bizottságok ülésein is kirajzolódott: melyek azok a főbb kérdések, amelyek élesen vetődhetnek fel a plénumon vitájában is. Ezek tapasztalatai szerint megoszlik a törvényhozók véleménye arról, hogyan viszonyuljanak a törvényhozók a politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodáshoz. Vannak, akik elsősorban a nép érdekét, a jogállamiság megteremtését, az átmenet békés jellegét tartva szem előtt, a törvényalkotást ítélik elsődlegesnek, így vállalják a megállapodás esetleges ,,felrúgását,, is. Mások nem csupán a megállapodás szelleméhez, de betűihez is ragaszkodnak, azt tartják elsődlegesnek, és vannak, akik a kompromisszumos megoldásra hajlanak e kérdésben. A politikai egyeztető tárgyalásokon aláírt megállapodás és a törvényhozás dilemmáját a legélesebben a köztársasági elnök választásáról zajló vita érzékeltette és érzékelteti mind a mai napig. Az eddigi véleménynyilvánítások szerint több képviselő a megállapodásnak megfelelő megoldást támogatja, azaz azt, hogy most népszavazás döntsön a köztársasági elnök személyéről, az új parlament megválasztása után pedig ez az Országgyűlés jogkörébe tartozik. Mások szerint viszont most - hiszen mindössze néhány hónapról van szó - semmi sem indokolja a köztársasági elnök megválasztását, azt az újonnan megválasztott Országgyűlésre kell bízni. Megint mások úgy vélik, a köztársasági elnök megválasztását mindenkor a népre kell bízni. A döntést nehezíti a Szabad Demokraták Szövetségének aláírásgyűjtő-kampánya, amely a többi között annak a kérdésnek a megválaszolására követel népszavazást, hogy szükséges-e a köztársasági elnök megválasztása a parlamenti választások előtt. Az SZDSZ-nek már birtokában van a népszavazás kötelező kiírásához szükséges 100 ezer aláírás - ezeket két részletben át is nyújtották a parlament elnökségének. Arról viszont még a jogászok is vitatkoznak, hogy a benyújtás ténye halasztó hatállyal bír-e egy még el nem fogadott törvényre tekintettel. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény sarkalatos pontja az egyéni, illetve a területi listás választókerületekben megszerezhető képviselői helyek aránya. Az ezzel összefüggő javaslatok többsége ezt az arányt kívánja megváltoztatni az egyéni választókerületek javára. (folyt. köv.)
1989. október 16., hétfő 16:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|