|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozata
"... a kárpátaljai magyarok Ukrajna lojális állampolgárai kívánnak
lenni, és a KMKSZ mint a kárpátaljai magyarság egyetlen törvényes
képviselője barátságra és együttműködésre törekszik az ukrán nép
demokratikus szervezeteivel, támogatja őket a sztalinizmus
maradványai ellen, a valóban demokratikus Ukrajna megteremtéséért
folytatott küzdelmükben."
Amerika Hangja, Esti műsor:
Csengey előadása
"Utalva az ohioi tábor nevére - magyarul a Reménység Tava -,
Csengey hangsúlyozta, hogy a tavalyi "itt-ott találkozó" óta a
Reménység Tavának most már a másik partjára kerültünk. A
történelemnek új korszaka kezdődött. A vereségek több száz éves
időszaka lezárult. Csengey utalt Trianonra, amelynek következtében
az ország elvesztette területének kétharmadát, népességének
egyharmadát.
1945-tel kapcsolatban megemlítette: az orosz tankönyvek találóan
nem írnak felszabadulásról, hanem megszállásról. A bolsevista
kísérlet Magyarországon nagyszerű dolgokat igért, de nem hozott
mást, csak csődöt és elmaradottságot. A Kádár-korszak sok
tekintetben veszélyesebb volt, mint Rákosi Mátyásé - mondta Csengey
-, mivel sikerült elhitetnie, hogy soha nem ér véget. "
|
|
|
|
|
|
|
MSZP-kongresszus - vasárnapi munkanap (17. rész)
|
Az alapszabály-tervezetről szóló vitának egyik visszatérő eleme volt a bizalmatlanság a korábbi struktúrákkal, irányítási formákkal szemben. A bizalomhiány azt az igényt vetette fel: a pártalkotmányba építsenek be garanciákat annak érdekében, hogy ne ismétlődhessen meg a korábbi hibás, rossz gyakorlat. Ez az igény némileg ,,túlszabályozottá,, tette a tervezetet, ezt azonban később a bizalom erősödésének függvényében az új párt soron következő kongresszusain minden bizonnyal ki lehet majd küszöbölni. A küldöttek ezután nekiláttak a tervezet részletes vitájának: tételesen, pontról pontra górcső alá vették az egyes pontokat. A dokumentum jelentőségét tükröző hosszú, idegőrlő vita kezdődött. A küldöttek döntése alapján az alapszabály-tervezet kimondja: a párt az emberi fejlődés egyetemes értékeit, a humanizmust, a szabadságot, a demokráciát maradéktalanul valló marxista szellemű politikai szervezet. Folytatója a szocialista és kommunista mozgalom időtálló hagyományainak, magáénak vallja a szolidaritást és a társadalmi igazságosság elvét, az értékteremtő munka tiszteletét. Épít a magyarság történelmi hagyományaira és értékeire, egyik örököse a magyar progresszió legjobb törekvéseinek, a haza és haladás eszméinek, a Duna menti népek sorsközössége gondolatának. Tevékenységével a nemzet egészét kívánja szolgálni. A párt a saját munkájuk alapján jövedelemben részesedők, a kisvállalkozók pártja. A Magyar Szocialista Párt szoros és szerves kapcsolatot kíván fenntartani mind a reformra törekvő közép- és kelet-európai baloldali pártokkal, mind pedig a világ reformkommunista, szocialista és szociáldemokrata pártjaival. Döntés született abban is, hogy a pártba a 17. életévüket betöltöttek léphetnek be. A kongresszus úgy határozott, hogy a párttagok elsődleges közösségének, az alapszervezeteknek a legkisebb létszámát három főben szabják meg. Rendkívül heves vita alakult ki abban a kérdésben, hogy az alapszabály megadja-e a munkahelyi szerveződés jogát az alapszervezeteknek. A látszólag egyszerű szervezeti kérdésnek tűnő problémáról hamarosan kiderült, hogy elsőrendű politikai kérdés. A már-már megfenekleni látszó vitát Nyers Rezső határozott hangú felszólalása döntötte el. (folyt.köv.)
1989. október 8., vasárnap 22:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|