|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozata
"... a kárpátaljai magyarok Ukrajna lojális állampolgárai kívánnak
lenni, és a KMKSZ mint a kárpátaljai magyarság egyetlen törvényes
képviselője barátságra és együttműködésre törekszik az ukrán nép
demokratikus szervezeteivel, támogatja őket a sztalinizmus
maradványai ellen, a valóban demokratikus Ukrajna megteremtéséért
folytatott küzdelmükben."
Amerika Hangja, Esti műsor:
Csengey előadása
"Utalva az ohioi tábor nevére - magyarul a Reménység Tava -,
Csengey hangsúlyozta, hogy a tavalyi "itt-ott találkozó" óta a
Reménység Tavának most már a másik partjára kerültünk. A
történelemnek új korszaka kezdődött. A vereségek több száz éves
időszaka lezárult. Csengey utalt Trianonra, amelynek következtében
az ország elvesztette területének kétharmadát, népességének
egyharmadát.
1945-tel kapcsolatban megemlítette: az orosz tankönyvek találóan
nem írnak felszabadulásról, hanem megszállásról. A bolsevista
kísérlet Magyarországon nagyszerű dolgokat igért, de nem hozott
mást, csak csődöt és elmaradottságot. A Kádár-korszak sok
tekintetben veszélyesebb volt, mint Rákosi Mátyásé - mondta Csengey
-, mivel sikerült elhitetnie, hogy soha nem ér véget. "
|
|
|
|
|
|
|
MSZP-kongresszus - vasárnapi munkanap (13. rész)
|
A szünet után folytatódott a programnyilatkozat vitája. A felszólalásokban, ha nem is élesen, de bizonyos véleménykülönbségek felszínre kerültek. Éppen az igazi konfrontációt hiányolta Huszár Tibor budapesti küldött, aki szerint azok az ellentétes nézetek, amelyek a korábbi vitákon tapasztalhatók voltak, a kongresszusi eszmecserén eddig még nem kerültek felszínre. A párttagságon belül nagyon markáns törésvonalak alakultak ki olyan kérdésekben, mint a többpártrendszer, a demokratikus centralizmus, az 1956-os események megítélése, a modellváltás vagy rendszerváltás ügye. Az ország jelenlegi körülményei között azonban egyáltalán nem mindegy, hogy a párt kongresszusán létrejövő egység mennyire valóságos. A Kínában történtek arra figyelmeztetnek: olyan emberek, akik egyértelműen a reform híveinek vallották magukat, kiélezett válsághelyzetben inkább a visszarendezést választották. Ezért nagy szükség lenne arra, hogy sikerüljön tisztázni: ki milyen mértékben azonosul az új párt programjával. Huszár Tibor emlékeztetett arra is: néhány nappal ezelőtt egy felelős magyar pártvezető a moszkvai televízióban a párt programtervezete alapján olyan képet alakított ki, hogy Magyarországon jelentős jobbratolódás megy végbe. Ennek a vezetőnek mindenképpen kötelessége lett volna a kongresszuson megindokolni, miért alakult ki ilyen véleménye a pártprogramról. Egy másik felelős elvtárs, aki éveken keresztül irányította a magyar ideológiai életet, szombaton a párt jellegéről kialakított dokumentum vitája során több rövid felszólalásában egyebek között belebocsátkozott abba a vitába: ki a reformkommunista. Mivel ebben a kérdésben az illetőnek igazán lenne mit tisztáznia, ezért Huszár Tibor azt várta, hogy vasárnap bővebben is kifejti: 1972-73-ban miért konfrontálódott a reformmal. Hangsúlyozta: ha ezek az ügyek tisztázatlanok maradnak, a pártnak sem a választásokon, sem a kiéleződő szociális harcok időszakában nem lesz kellő hitele. Böjthe András Komárom megyei küldött azt vetette fel, hogy a programból nem olvasható ki egyértelműen, mivel és miért kiván szakítani a párt. A tagság így nem tudja hányadán is áll, a kívülálló számára pedig úgy tünhet, hogy a párt igazi arcát most álarccal takarja el. Véleménye szerint a program nem kerülheti meg a marxizmussal való elszámolást; ki kell mondania, hogy azt a marxizmust, ami a köztudatban él, s amely az eredeti eltorzult, hamis változata, elveti, de az igazi marxi filozófiát, dialektikus szemléletet ápolja, alkalmazza. (folyt. köv.)
1989. október 8., vasárnap 19:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|