|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozata
"... a kárpátaljai magyarok Ukrajna lojális állampolgárai kívánnak
lenni, és a KMKSZ mint a kárpátaljai magyarság egyetlen törvényes
képviselője barátságra és együttműködésre törekszik az ukrán nép
demokratikus szervezeteivel, támogatja őket a sztalinizmus
maradványai ellen, a valóban demokratikus Ukrajna megteremtéséért
folytatott küzdelmükben."
Amerika Hangja, Esti műsor:
Csengey előadása
"Utalva az ohioi tábor nevére - magyarul a Reménység Tava -,
Csengey hangsúlyozta, hogy a tavalyi "itt-ott találkozó" óta a
Reménység Tavának most már a másik partjára kerültünk. A
történelemnek új korszaka kezdődött. A vereségek több száz éves
időszaka lezárult. Csengey utalt Trianonra, amelynek következtében
az ország elvesztette területének kétharmadát, népességének
egyharmadát.
1945-tel kapcsolatban megemlítette: az orosz tankönyvek találóan
nem írnak felszabadulásról, hanem megszállásról. A bolsevista
kísérlet Magyarországon nagyszerű dolgokat igért, de nem hozott
mást, csak csődöt és elmaradottságot. A Kádár-korszak sok
tekintetben veszélyesebb volt, mint Rákosi Mátyásé - mondta Csengey
-, mivel sikerült elhitetnie, hogy soha nem ér véget. "
|
|
|
|
|
|
|
Találkozó munkásokkal, kongresszusi küldöttekkel, nagygyűlés - Pozsgay Imre Debrecenben (2. rész)
|
Pozsgay Imre azt kérte a jelenlevőktől, hívják meg őt a gyárba másfél év múlva és szembesítsék mostani ígéretével. A pártelnökség tagja a munkásgyűlések után a megyei pártbizottság székházában a debreceni reformkörök képviselőivel találkozott. A megbeszélésen kifejtette, hogy az idő igazolta a reformmozgalom létjogosultságát. Ez az egyetlen párton belüli erő, amely radikális megújíthatja az MSZMP-t; véleménye szerint a reformerőkön kívül más nem tud ebben a pártban konstruktív és sikeres, a nemzet színe előtt is vállalható programot megfogalmazni. Pozsgay Imre a pártszakadás lehetőségére vonatkozó kérdésre úgy válaszolt, ha a kongresszuson nem azok válnak ki, akik egy régi képzethez kötik sorsukat, hanem akik a megújulást hozták, az nemzeti megrendüléshez vezet. Érdemi változás nem történhet az MSZMP új párttá alakulása nélkül. Délután a debreceni Déry Múzeum előtt rendezett nagygyűlésen több ezren hallgatták Pozsgay Imrét, aki beszédében arról a küzdelemről szólt, amely a diktatórikus szocializmusból a demokratikus jogállamba való békés átmenetért folyik. Ennek egyik állomásaként, s az MSZMP kongresszusi előkészületének sarkallatos pontjaként értékelte, hogy egyetlen párt - sem az, amelyik 40 esztendő kormányzatáért és válságáért felel, sem az, amelyik új ambícióval és politikai kínálattal jelentkezik - nem hagyhatja számításon kívül a társadalom akaratát, még a megmérettetés előtt többségnek kiáltva ki magát az országban. Az ilyen párt nem tekinthető komoly politikai erőnek. Az államminiszter a továbbiakban a népfelség elvéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy ezzel nem a pártok ellen szól, de a pártoknál magasabb rendű dolog is létezik a társadalomban: az a lehetőség amikor a nép, egy nemzet a legközvetlenebb módon, akár népszavazás, akár egyéb intézmények útján fejezheti ki akaratát. A békés átmenet esélyeit latolgatva kijelentette: ez az ország soha nem a polgárháborúk, hanem a szabadságharcok színtere volt, ezért most is bizakodhatunk. - Vállalkozásunkhoz régen nem volt ilyen jó a csillagok állása Európában, mint manapság - mondotta. (folyt.köv.)
1989. szeptember 14., csütörtök 22:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|