|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozata
"... a kárpátaljai magyarok Ukrajna lojális állampolgárai kívánnak
lenni, és a KMKSZ mint a kárpátaljai magyarság egyetlen törvényes
képviselője barátságra és együttműködésre törekszik az ukrán nép
demokratikus szervezeteivel, támogatja őket a sztalinizmus
maradványai ellen, a valóban demokratikus Ukrajna megteremtéséért
folytatott küzdelmükben."
Amerika Hangja, Esti műsor:
Csengey előadása
"Utalva az ohioi tábor nevére - magyarul a Reménység Tava -,
Csengey hangsúlyozta, hogy a tavalyi "itt-ott találkozó" óta a
Reménység Tavának most már a másik partjára kerültünk. A
történelemnek új korszaka kezdődött. A vereségek több száz éves
időszaka lezárult. Csengey utalt Trianonra, amelynek következtében
az ország elvesztette területének kétharmadát, népességének
egyharmadát.
1945-tel kapcsolatban megemlítette: az orosz tankönyvek találóan
nem írnak felszabadulásról, hanem megszállásról. A bolsevista
kísérlet Magyarországon nagyszerű dolgokat igért, de nem hozott
mást, csak csődöt és elmaradottságot. A Kádár-korszak sok
tekintetben veszélyesebb volt, mint Rákosi Mátyásé - mondta Csengey
-, mivel sikerült elhitetnie, hogy soha nem ér véget. "
|
|
|
|
|
|
|
Nyílt levél Csehszlovákia és Magyarország polgáraihoz, valamint a világ közvéleményéhez (OS)
|
1989. augusztus 25., péntek - Huszonegy évvel ezelőtt, 1968. augusztus 21-én a Varsói Szerződés öt tagállamának - köztük Magyarországnak - a csapatai eltiporták a csehszlovák reformmozgalmat. Kilenc évvel később a Charta 77 mozgalom ismét kinyilvánította elkötelezettségét a szabadság és a demokrácia értékei mellett. Ez a példa adott erőt a magyar demokratáknak: 1977-ben 34, 79-ben több száz magyar értelmiségi aláírásával tiltakozott a Charta 77 vezetőinek bebörtönzése ellen. Ez az esemény fontos lépés volt a magyar ellenzék megszerveződésében, mely elévülhetetlen érdemeket szerzett a mai magyarországi változások elindításában. Azóta az államszocialista világrend erőteljesen megbomlott Lengyelországban, Magyarországon, és magában a Szovjetunióban is, és történelmi anakronizmusnak tartjuk, hogy az 1968-as bevonulás 21. évfordulóján 1989. augusztus 21-én, Prágában lezajlott tüntetést a csehszlovák rendőrség durván szétverte, több száz csehszlovák, lengyel, olasz és magyar demokratát - köztük Fidesz aktivistákat - a rendőrség bántalmazott, őrizetbe vett és ellenük eljárást szándékozik indítani. Tiltakozunk az emberi jogok, a véleménynyilvánítás és gyülekezés szabadságának megsértése ellen, követeljük a letartóztatottak azonnali szabadon bocsátását. Szabadságot és demokráciát Csehszlovákiának Budapest, 1989. augusztus 22. Balassa Péter, Bauer Tamás, Bojtár Endre, Bruszt László, Csoóri Sándor, Demény Pál, Demszky Gábor, Ember Mária, Endreffy Zoltán, Eörsi István, Erdélyi Ágnes, Esterházy Péter, Fehér Márta, Göncz Árpád, Gyenes Judit (Maléter Pál özvegye), Halda Alíz, Hankiss Ágnes, Haraszti Miklós, Havas Gábor, Hegedűs B. András, Hodosán Róza, Jeles András, Jeney Zoltán, Kis János, Kis Pintér Imre, Kocsis Zoltán, Kodolányi Gyula, Konrád György, Kornis Mihály, Kozák Gyula, Kőszeg Ferenc, Krassó György, Kulin Ferenc, Litván György, Ludassy Mária, Makk Károly, Magyar Bálint, Mécs Imre, Mészöly Miklós, Perczel Anna, Pető Iván, Petri György, Pik Katalin, Radnóti Sándor, Roszik Gábor, Sándor Pál, Sós Vilmos, Szabó Miklós, Szalai Pál, Szelényi Iván, Szilágyi Ákos, Tamás Gáspár Miklós, Tardos Márton, Vajda Mihály, Vásárhelyi Miklós, Vezér Erzsébet, Vitányi Iván, Vitézy László. A listához csatlakozni lehet a csehszlovák követség előtt. (OS)
1989. augusztus 25., péntek 12:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|