|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozata
"... a kárpátaljai magyarok Ukrajna lojális állampolgárai kívánnak
lenni, és a KMKSZ mint a kárpátaljai magyarság egyetlen törvényes
képviselője barátságra és együttműködésre törekszik az ukrán nép
demokratikus szervezeteivel, támogatja őket a sztalinizmus
maradványai ellen, a valóban demokratikus Ukrajna megteremtéséért
folytatott küzdelmükben."
Amerika Hangja, Esti műsor:
Csengey előadása
"Utalva az ohioi tábor nevére - magyarul a Reménység Tava -,
Csengey hangsúlyozta, hogy a tavalyi "itt-ott találkozó" óta a
Reménység Tavának most már a másik partjára kerültünk. A
történelemnek új korszaka kezdődött. A vereségek több száz éves
időszaka lezárult. Csengey utalt Trianonra, amelynek következtében
az ország elvesztette területének kétharmadát, népességének
egyharmadát.
1945-tel kapcsolatban megemlítette: az orosz tankönyvek találóan
nem írnak felszabadulásról, hanem megszállásról. A bolsevista
kísérlet Magyarországon nagyszerű dolgokat igért, de nem hozott
mást, csak csődöt és elmaradottságot. A Kádár-korszak sok
tekintetben veszélyesebb volt, mint Rákosi Mátyásé - mondta Csengey
-, mivel sikerült elhitetnie, hogy soha nem ér véget. "
|
|
|
|
|
|
|
- Beszélő 27. száma - 6. folyt.
|
Ebben a helyzetben az új elitnek elemi érdeke a felelősség megosztása, és ez olyannyira erős érdek, hogy ezért még hatalma megosztására is hajlandó lesz. A jelenlegi vezetés pillanatnyilag csak a felelősséget kívánja megosztani, a hatalmat nem. Másrészt azért is utat fog engedni felfelé az erős pártoknak, hogy azok ne lefelé, a társadalom felé mozogjanak. Igyekezni fog az erőt felmutatni, képes pártokat a saját szövetségesévé tenni, hogy azok ne váljanak a társadalom, az egyenként gyengék de együttesen erősek szövetségeseivé. Ha ez a koalíció így létrejön, akkor az érdekeiket nem, vagy csak gyengén artikulálni képes rétegek teljesen kívül rekedhetnek a politikai arénán. Az új elit tehát egy szinte megoldhatatlanul nehéz helyzetben lévő gazdaságot örököl. Ha csak rajta múlik, és gazdasági filozófiájához, tulajdoni ideológiájához sikerülne megnyernie az erős pártokat, akkor a magyar gazdaság egyik legalapvetőbb problémájával, a túlcentralizált, monopolizált nagyvállalati szervezettel nem fog tudni, illetve akarni megbirkózni, mely tapasztalataim szerint majdnem hasonló módon ragaszkodik nagyvállalati vezető tulajdon jogaihoz, mint a régi. Ennek gazdasági alapja az, hogy a nagyvállalati szerkezet megtörése rövid távon inkább veszteségeket, mint többletforrásokat eredményez, és közvetlenül ronthatja a gazdaság külső egyensúlyi helyzetét. A tőkés export jelentős részét nagyvállalatok állítják elő és termelésük potenciálisan nagy mennyiségű tőkés importot helyettesít. Az eddigi tapasztalatok szerint a nagyvállalati szerkezetet felülről nem lehet megtörni, a nagyvállalati kereteket alulról az egyes gyárak, gyáregységek szintjéről feszítő erő koncentrálása, az azokra való támaszkodás pedig a bürokrata új elit gondolkodásmódjától idegen. (folyt.)
1989. augusztus 23., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|