|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozata
"... a kárpátaljai magyarok Ukrajna lojális állampolgárai kívánnak
lenni, és a KMKSZ mint a kárpátaljai magyarság egyetlen törvényes
képviselője barátságra és együttműködésre törekszik az ukrán nép
demokratikus szervezeteivel, támogatja őket a sztalinizmus
maradványai ellen, a valóban demokratikus Ukrajna megteremtéséért
folytatott küzdelmükben."
Amerika Hangja, Esti műsor:
Csengey előadása
"Utalva az ohioi tábor nevére - magyarul a Reménység Tava -,
Csengey hangsúlyozta, hogy a tavalyi "itt-ott találkozó" óta a
Reménység Tavának most már a másik partjára kerültünk. A
történelemnek új korszaka kezdődött. A vereségek több száz éves
időszaka lezárult. Csengey utalt Trianonra, amelynek következtében
az ország elvesztette területének kétharmadát, népességének
egyharmadát.
1945-tel kapcsolatban megemlítette: az orosz tankönyvek találóan
nem írnak felszabadulásról, hanem megszállásról. A bolsevista
kísérlet Magyarországon nagyszerű dolgokat igért, de nem hozott
mást, csak csődöt és elmaradottságot. A Kádár-korszak sok
tekintetben veszélyesebb volt, mint Rákosi Mátyásé - mondta Csengey
-, mivel sikerült elhitetnie, hogy soha nem ér véget. "
|
|
|
|
|
|
|
- Interjú Mark Palmerrel - 2. folyt.
|
- Azt hiszem, hogy az elnök nagyon érdekesnek találta megbeszéléseit a jelenlegi magyar vezetőséggel. Találkozott Straub elnök úrral - aki természetesen nem tagja az MSZMP-nek mégis megpróbál valamennyi magyart képviselni. Ők ketten hasznos és eredményes tárgyalásokat folytattak. Azután a különböző fogadásokon, vacsorákon, hivatalos tárgyalásokon az elnök véleménycserét tartott Nyers, Németh, Pozsgay és Szűrös urakkal, valamint Horn Gyula külügyminiszter úrral, aki tulajdonképpen az MSZMP vezetőségét képezi. Azt hiszem az elnök megnyugtatónak tartotta ezeket az eszmecseréket, mert azt hallhatta, hogy a párt valóban elkötelezte magát a többpártos, szabad választások és gazdasági élet decentralizálása mellett.
Ezek persze egyelőre még csak íratlan elkötelezettségek, és az lenne a fontos, hogy mindezt a gyakorlatban is megvalósítsák. De azt hiszem Bush elnök bizakodó. Mert - amint azt a magyar vezetőknek is mondotta - mindaz amit ezektől a vezetőktől megtudott, hogy az országot milyen írányban akarják továbbvinni - mindenképpen bíztató. - Következő kérdésem Mark Palmer úrhoz az Egyesült Államok budapesti nagykövetéhez: Bár Ön már jelezte, hogy egyelőre nem szívesen nyilatkozik a magyar vezetőség reakciójáról az elnöki látogatással kapcsolatban, kérem mégis mondjon néhány szót arról, ahogy Ön látja a magyarok reakcióját a Bush elnök által bejelentett segélycsomagra. Mert a riporter véleménye a magyar sajtót olvasva az, hogy a magyarok tisztában vannak azzal, hogy ez - bár egy szerény lépés, de egy igen fontos első lépés. - A mi véleményünk az, hogy a magyarok nem akarják, hogy az Egyesült Államok úgy kezelje őket, mint egy harmadik világbeli országot. Tehát ő nem egy olyan országot, aminek csak pénzt adunk. Sokkal inkább azt szeretné, hogy úgy tekintsünk rájuk mint egy országra, amely már elindult a gazdasági talpraállás útján, és ennek jegyében lehetővé váljon számára, hogy normális, rendezett kereskedelmi kapcsolatokat tarthasson fenn a világgal. (folyt.)
1989. július 17., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|