|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozata
"... a kárpátaljai magyarok Ukrajna lojális állampolgárai kívánnak
lenni, és a KMKSZ mint a kárpátaljai magyarság egyetlen törvényes
képviselője barátságra és együttműködésre törekszik az ukrán nép
demokratikus szervezeteivel, támogatja őket a sztalinizmus
maradványai ellen, a valóban demokratikus Ukrajna megteremtéséért
folytatott küzdelmükben."
Amerika Hangja, Esti műsor:
Csengey előadása
"Utalva az ohioi tábor nevére - magyarul a Reménység Tava -,
Csengey hangsúlyozta, hogy a tavalyi "itt-ott találkozó" óta a
Reménység Tavának most már a másik partjára kerültünk. A
történelemnek új korszaka kezdődött. A vereségek több száz éves
időszaka lezárult. Csengey utalt Trianonra, amelynek következtében
az ország elvesztette területének kétharmadát, népességének
egyharmadát.
1945-tel kapcsolatban megemlítette: az orosz tankönyvek találóan
nem írnak felszabadulásról, hanem megszállásról. A bolsevista
kísérlet Magyarországon nagyszerű dolgokat igért, de nem hozott
mást, csak csődöt és elmaradottságot. A Kádár-korszak sok
tekintetben veszélyesebb volt, mint Rákosi Mátyásé - mondta Csengey
-, mivel sikerült elhitetnie, hogy soha nem ér véget. "
|
|
|
|
|
|
|
Grósz Károly interjúja (6. rész)
|
A jelszavak nem jelentenek új rendet Azt a gyakorlat fogja megfogalmazni. Ezért fontos, hogy az újért való küzdelemben előbb saját magunkkal vívjuk meg a harcot, hogy tisztázhassuk kérdéseinket és a jövőre vonatkozó válaszokat. - A közvélemény részéről viszont egy másik típusú nyomást érzek, a parttalanság nyomását. Abban, hogy mindent tagad, ami az elmúlt harminc év alatt érték volt. Ma ez sikk, s óriási öntévesztés. Mert az 1956 utáni korszak valódi hibái minőségileg más természetűek, mint az 1956 előtti korszak hibái voltak. 1956 előtt egy klasszikus sztálini modell hibái jelentek meg, míg 1956 után ezek a durva és nyers hibák eltűntek a politika színpadáról. Nem volt törvénysértés, nem tudok róla, hogy lett volna Nem volt önkény, ami korábban volt. Az 1956 utáni időszakban 10-15 évig helyes törekvés volt, hogy a társadalmi szervek közötti szereposztás markánsabban fogalmazódjon meg. Új szellemiség, új gyakorlat honosodott meg. Új sikerek is születtek és hibák is előfordultak. De mondom, a hibák természete más volt. Miben látom az 1956 utáni szakasz problémáját? Az 1956 utáni vezetés alapjaiban felszámolta a korábbi struktúrát, de nem épített ki egy intézményes rendszert, hogy még egyszer ne fordulhassanak elő a korábbi hibák. Az 1956 utáni vezetés eleve elutasította ezeket a torzulásokat és saját bőrén érezte annak összes káros következményét. De tény: ez a vezetés egy idő után túlzottan megszokta azt a közeget, amelyben dolgozott; egy idő után túlzottan kötődött önmaga korábbi döntéseihez, önkontrollja meggyengült, nem volt elég kritikus önmagával szemben, és ezáltal felerősödtek a szubjektív természetű tévedések. És itt van egy lényeges különbség: míg korábban 1956-ig, majd később, mondjuk a 1970-es évekig a párt- és az állami tevékenység különválasztása tudatos munka volt. Később ismét megkezdődött a ,,párt-állam,, koncepciójának a megerősödése. Én a lényegi hibát abban látom, hogy a régi mechanizmussal szemben nem épült ki a jól működő, természetéből eredően a szubjektivizmust gyengítő új rendszer és mechanizmus. - Gondunkat növeli, hogy a gazdaságból nem meríthettünk elég sikerélményt. A társadalom türelmetlen és ez nyom bennünket. Pedig 1988 - másfél évtized után - az egyik legsikeresebb gazdasági esztendő volt, szinte teljesült a rövidtávú hároméves programunknak első esztendejére megtervezett időarányos leckéje. Azért mondom, hogy szinte, mert a szerkezetátalakításban nem tudtunk nagyobbat lépni, de ezt nem tartom komoly hibának. Ez egy év után nem számonkérhető - a szerkezetátalakítás évtizedek terméke lehet. (folyt.köv.)
1989. január 30., hétfő 20:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|