|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozata
"... a kárpátaljai magyarok Ukrajna lojális állampolgárai kívánnak
lenni, és a KMKSZ mint a kárpátaljai magyarság egyetlen törvényes
képviselője barátságra és együttműködésre törekszik az ukrán nép
demokratikus szervezeteivel, támogatja őket a sztalinizmus
maradványai ellen, a valóban demokratikus Ukrajna megteremtéséért
folytatott küzdelmükben."
Amerika Hangja, Esti műsor:
Csengey előadása
"Utalva az ohioi tábor nevére - magyarul a Reménység Tava -,
Csengey hangsúlyozta, hogy a tavalyi "itt-ott találkozó" óta a
Reménység Tavának most már a másik partjára kerültünk. A
történelemnek új korszaka kezdődött. A vereségek több száz éves
időszaka lezárult. Csengey utalt Trianonra, amelynek következtében
az ország elvesztette területének kétharmadát, népességének
egyharmadát.
1945-tel kapcsolatban megemlítette: az orosz tankönyvek találóan
nem írnak felszabadulásról, hanem megszállásról. A bolsevista
kísérlet Magyarországon nagyszerű dolgokat igért, de nem hozott
mást, csak csődöt és elmaradottságot. A Kádár-korszak sok
tekintetben veszélyesebb volt, mint Rákosi Mátyásé - mondta Csengey
-, mivel sikerült elhitetnie, hogy soha nem ér véget. "
|
|
|
|
|
|
|
Grósz Károly interjúja (5. rész)
|
- Ami a választásokat illeti. Elképzelésem szerint - azért mondom az én elképzelésemet, mert utaltam rá, hogy erről ezután fog határozni a Központi Bizottság - a választásokat az új alkotmány alapján kellene megtervezni. Az új alkotmány a társadalmi vita után, az év végére elkészíthető. Ezt követően ennek a parlamentnek kellene elfogadnia az új alkotmányt, majd a népszavazással megerősíteni. Ezt követően kellene a választási törvény szellemében lebonyolítani a helyhatósági választásokat. S amennyiben úgy dönt a parlament, hogy ő akarja megválasztani a köztársasági elnököt, azt is; de ha az ország népe akar választani népszavazással, akkor legyen így. Az új parlament megválasztásával kellene befejezni ezt a menetrendet. Végére kellene hagyni a párt XIV. kongresszusát, megfordítva a sok évtizedes gyakorlatot, így a párt meríteni tudna a választások során felhalmozódott politikai tapasztalatokból. Nem utolsó sorban támaszkodhatna azokra, akik a választási csatákban meg tudták vívni a maguk harcát, és egy választói közösség által megmérettek. Ezáltal a pártvezetés erkölcsi-politikai bázisa markánsabbá és szilárdabbá válhatna. Erre lehet azt mondani, hogy eltér a gyakorlattól, de jogos ez a megközelítés. De felvetődhet az a kérdés is, hogy a választásokon milyen platformmal lépnek fel a párttagok. Ha nincs kongresszus, nincs program sem. Én azt gondolom, a Központi Bizottság programelőkészítő munkáját úgy kell meggyorsítani, hogy a program fő elemeit a választások előtt a párttagság megismerje, és legyen mit képviselnie. A programnak is jót tenne, ha a választási viták során felvetődő ellenvélemények, vagy véleménykülönbségek elemzésével gazdagíthatna. Nem látom megoldhatatlannak azt a konfliktust, hogy előbb legyen választás, és utána program. A választás a program formálásának nagyon hatékony eszköze lehet. Grósz Károlynak - mind mondta - változatlanul az a véleménye, hogy a párt reformpolitikáját kívülről jobbról, belülről balról támadják. - A párton belüli, elsősorban baloldali típusú - nagyon nehéz itt jelzőket használni, ezt szeretném leszögezni - szemlélet mögött nagyon sajátos leegyszerűsítés húzódik meg. Változást akarnak, a változás káros mellékterméke nélkül. Márpedig én nem hiszem, hogy egy ilyen társadalmi átszerveződésben, amikor új modellt alakítunk ki, a változást némi ,,rendetlenség,, nélkül keresztülvihetjük. A vélemények is megoszlanak, és nem tudunk minden részkérdést megválaszolni. Nem is beszélve arról, hogy mi sem tudjuk pontosan, milyen is lesz az új rendszer. (folyt.köv.)
1989. január 30., hétfő 20:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|