|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozata
"... a kárpátaljai magyarok Ukrajna lojális állampolgárai kívánnak
lenni, és a KMKSZ mint a kárpátaljai magyarság egyetlen törvényes
képviselője barátságra és együttműködésre törekszik az ukrán nép
demokratikus szervezeteivel, támogatja őket a sztalinizmus
maradványai ellen, a valóban demokratikus Ukrajna megteremtéséért
folytatott küzdelmükben."
Amerika Hangja, Esti műsor:
Csengey előadása
"Utalva az ohioi tábor nevére - magyarul a Reménység Tava -,
Csengey hangsúlyozta, hogy a tavalyi "itt-ott találkozó" óta a
Reménység Tavának most már a másik partjára kerültünk. A
történelemnek új korszaka kezdődött. A vereségek több száz éves
időszaka lezárult. Csengey utalt Trianonra, amelynek következtében
az ország elvesztette területének kétharmadát, népességének
egyharmadát.
1945-tel kapcsolatban megemlítette: az orosz tankönyvek találóan
nem írnak felszabadulásról, hanem megszállásról. A bolsevista
kísérlet Magyarországon nagyszerű dolgokat igért, de nem hozott
mást, csak csődöt és elmaradottságot. A Kádár-korszak sok
tekintetben veszélyesebb volt, mint Rákosi Mátyásé - mondta Csengey
-, mivel sikerült elhitetnie, hogy soha nem ér véget. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (18. rész)
|
Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió ------------- szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere nem kívánt tételesen szólni a Házszabályokat módosító paragrafusokról, mindössze három és fél éves képviselőségének idején szerzett, az ügyrenddel kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a Tisztelt Ház tagjaival. Mint mondta: ,,csak állnék és mesélnék,,. Szólt a felszólalásokra jelentkezés, illetve az interpellációk bejegyzésének korábban tapasztalt visszásságairól. Beszélt ezzel kapcsolatban a képviselőket nem egyszer sértően érintő, az országgyűlési iroda tisztviselői által tanúsított hozzáállásról, a kormánytagok, a pártfunkcionáriusok és az országgyűlési tisztségviselők ,,befolyásoló,, telefonjairól. Foglalkozott az 1986-ban elfogadott ügyrend korlátozó, és már a hatályba lépésekor tudottan betarthatatlan voltáról. Az Ház-elnöki ténykedésről szólva - személyeskedés nélkül utalva a problémára - kifejtette: e feladat új gyakorlatot igényel, a tisztség betöltőit mindenkor a tárgyilagosság, a semleges alapállás, az elfogulatlanság jellemezze. A Házszabályok módosítására tett javaslatok döntő többségével egyetértett, meghagyva azt a lehetőséget, hogy ha az élet úgy kívánja, akár fél év múlva is térjenek vissza annak szükség szerinti megváltoztatására. Reményét fejezte ki, hogy a Parlament mindenkori tevékenységét a demokrácia szelleme, annak gyakorlata hatja át. Javasolta: a parlament fontolja meg, kérje fel a kormányt - tekintettel a Parlament épületében uralkodó elhelyezési problémákra -, hogy a Budavári Sándor-palotában rendezze be a miniszterelnöki hivatalt. Az Elnöki Tanács, illetve a leendő köztársasági elnöki intézmény számára is célszerű lenne arra alkalmas reprezentatív épületet keresni. Szorgalmazta azt is, hogy teremtsék meg az Országgyűlés sajtóját, amely heti-kétheti megjelenéssel pontos tájékoztatást adna a parlamenti munkáról. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 13:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|