|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozata
"... a kárpátaljai magyarok Ukrajna lojális állampolgárai kívánnak
lenni, és a KMKSZ mint a kárpátaljai magyarság egyetlen törvényes
képviselője barátságra és együttműködésre törekszik az ukrán nép
demokratikus szervezeteivel, támogatja őket a sztalinizmus
maradványai ellen, a valóban demokratikus Ukrajna megteremtéséért
folytatott küzdelmükben."
Amerika Hangja, Esti műsor:
Csengey előadása
"Utalva az ohioi tábor nevére - magyarul a Reménység Tava -,
Csengey hangsúlyozta, hogy a tavalyi "itt-ott találkozó" óta a
Reménység Tavának most már a másik partjára kerültünk. A
történelemnek új korszaka kezdődött. A vereségek több száz éves
időszaka lezárult. Csengey utalt Trianonra, amelynek következtében
az ország elvesztette területének kétharmadát, népességének
egyharmadát.
1945-tel kapcsolatban megemlítette: az orosz tankönyvek találóan
nem írnak felszabadulásról, hanem megszállásról. A bolsevista
kísérlet Magyarországon nagyszerű dolgokat igért, de nem hozott
mást, csak csődöt és elmaradottságot. A Kádár-korszak sok
tekintetben veszélyesebb volt, mint Rákosi Mátyásé - mondta Csengey
-, mivel sikerült elhitetnie, hogy soha nem ér véget. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (16. rész)
|
A bizottság véleménye szerint a csoportok megnevezése szükségszerűen szűkítéssel, behatárolással járna, ami ellentmondana a politikai, a parlamenti demokrácia kiterjesztésének. Az előterjesztő elképzelhetőnek tartotta például több, közös érdeklődésű csoport vagy akár klub megalakulását abból a célból, hogy azok elősegítsék az azonos érdekek felszínre hozását, a konzultációt. Ilyen csoportokat azonban nem lehet felülről létrehozni, létrejöttüknek meg kell maradni az önszerveződés körében. E csoportok tevékenysége - fogalmazta meg a bizottság álláspontját dr. Korom Mihály - tartalmasabbá teheti az ország munkáját. Számos olyan figyelemreméltó javaslat is érkezett az előkészítő bizottsághoz, amelyet fontosnak tartanak ugyan, de nem javasolják rögzítésüket a Házszabályokban. Sok ezek közül külön szabályozás nélkül is megvalósítható. Ezek sorában dr. Korom Mihály megemlítette azt az indítványt, hogy az Országgyűlés minden ülését a Himnusz eléneklésével kezdje és a Szózattal fejezze be. A bizottság véleménye szerint ezt ünnepi alkalmakhoz kellene kapcsolnia az Országgyűlésnek. Sürgető feladatként jelölték meg, hogy növelni kell a képviselők érdemi tájékoztatását. Ezzel kapcsolatban a bizottság elnöke utalt arra: az egyes minisztériumok - a korábbi kritikák hatására - annyira szorgalmasak lettek, hogy szinte elöntik a képviselőket írásos anyagokkal. A vezetésnek át kellene tekintenie ezt a problémát, és gondoskodnia kell róla, hogy a tájékoztatás valóban érdemi legyen. Nagyobb szerepet vállalhatna a képviselői munka segítésében a Parlament könyvtára is. Támogathatná a törvényhozók munkáját, ha a kulturális bizottság alakítana egy könyvtárügyi albizottságot, esetleg az Országgyűlés közvetlen irányítása alá kellene kerülnie a könyvtárnak. Megoldásra vár a képviselői munka szakértőkkel való segítése is. Elképzelhető egy olyan megoldás, hogy a központban legyen egy, a közigazgatástól nem függő jogi szakértői iroda, amelynek főhivatású dolgozói lehetnének. Össze lehetne állítani egy listát eseti szakértők névsorával is. Meg kellene fontolni azt is, miként lehetne a megyei képviselőcsoportok munkáját szakértőkkel támogatni. A jelenlegi módosító indítványok most az állandó bizottságokra koncentrálnak. Azt szeretnék elérni: a képviselők ne érezzék úgy, hogy ,,nincsenek egy súlycsoportban,, a kormány részéről megjelent előterjesztőkkel. Volt olyan javaslat, hogy a Házszabály rendelkezzen a pótképviselőkről. A bizottság ezt azért nem fogadta el, mert a pótképviselő nem képviselőhelyettes, és így nincsen államjogilag szabályozandó tevékenysége. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 12:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|