|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozata
"... a kárpátaljai magyarok Ukrajna lojális állampolgárai kívánnak
lenni, és a KMKSZ mint a kárpátaljai magyarság egyetlen törvényes
képviselője barátságra és együttműködésre törekszik az ukrán nép
demokratikus szervezeteivel, támogatja őket a sztalinizmus
maradványai ellen, a valóban demokratikus Ukrajna megteremtéséért
folytatott küzdelmükben."
Amerika Hangja, Esti műsor:
Csengey előadása
"Utalva az ohioi tábor nevére - magyarul a Reménység Tava -,
Csengey hangsúlyozta, hogy a tavalyi "itt-ott találkozó" óta a
Reménység Tavának most már a másik partjára kerültünk. A
történelemnek új korszaka kezdődött. A vereségek több száz éves
időszaka lezárult. Csengey utalt Trianonra, amelynek következtében
az ország elvesztette területének kétharmadát, népességének
egyharmadát.
1945-tel kapcsolatban megemlítette: az orosz tankönyvek találóan
nem írnak felszabadulásról, hanem megszállásról. A bolsevista
kísérlet Magyarországon nagyszerű dolgokat igért, de nem hozott
mást, csak csődöt és elmaradottságot. A Kádár-korszak sok
tekintetben veszélyesebb volt, mint Rákosi Mátyásé - mondta Csengey
-, mivel sikerült elhitetnie, hogy soha nem ér véget. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (7. rész)
|
Ezt követően a gyülekezési törvénytervezetről döntött a parlament. Dr. Kulcsár Kálmán elmondotta, hogy ehhez a törvénytervezethez kevesebb észrevétel érkezett. Ezeket megtárgyalta a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is, s a miniszter válaszában egyben a bizottság álláspontját is képviselte. Válaszolt a miniszter a Balla Éva és képviselőtársai által benyújtott három javaslatra. Az egyik az volt, hogy a törvénytervezet második paragrafus harmadik bekezdése ne arra utaljon, hogy a gyülekezési jog korlátját az jelzi, ha valaki mások jogait és szabadságát sérti. Ehelyett a szabadság és más alapvető jogok védelmére vonatkozó büntető jogszabályok jelentsenek csak korlátot. Az álláspontot két okból nem javasolta elfogadni a miniszter. Van ugyanis olyan jog, amely nem büntető jogszabályban van biztosítva, mint például a pihenéshez való jog, de ide tartozik a szabálysértés jogintézménye is. Megemlítette, hogy nem aránytalan a jogsérelem, ha valaki egy vagy két alkalommal tüntetést szervez mások pihenését vagy közlekedését időszakosan akadályozva, de ha például folyamatosan és állandóan szerveznek ilyet ugyanazon a helyen este 10 órától kezdődően, akkor nyilvánvalóan fennáll az aránytalanság. A tüntetésekről szólva felhívta a figyelmet a bizalom, a megegyezés fontosságára. Megerősítette:az intézkedő hatóságok társadalmi kontroll alatt állnak. A rendőrség döntései ellen is bírósághoz lehet fordulni, szóba lehet azokat hozni a parlamentben, kérdőre lehet vonni a belügyminisztert, interpellálni lehet hozzá. Mind a rendőrség képviselői, mind a tüntetésszervezők felelős emberek, és ez elegendő feltétel ahhoz, hogy ne kelljen külön szabályozni azt sem: a rendőrség, ha megtilt egy tüntetést, demonstrációt, akkor adnia kelljen ugyanabban az időpontban más helyet, vagy ugyanazon a helyen más időpontot. Kiemelte, hogy sok nyugat-európai ország hasonló törvényénél liberálisabb az a megfogalmazás, ami a jelenlegi javaslatban szerepel: a középületekben tartott rendezvények nem tartoznak bejelentési kötelezettség alá. Azt javasolta, hogy válaszait követően az Országgyűlés a kormány eredeti előterjesztését fogadja el. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 12:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|