|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozata
"... a kárpátaljai magyarok Ukrajna lojális állampolgárai kívánnak
lenni, és a KMKSZ mint a kárpátaljai magyarság egyetlen törvényes
képviselője barátságra és együttműködésre törekszik az ukrán nép
demokratikus szervezeteivel, támogatja őket a sztalinizmus
maradványai ellen, a valóban demokratikus Ukrajna megteremtéséért
folytatott küzdelmükben."
Amerika Hangja, Esti műsor:
Csengey előadása
"Utalva az ohioi tábor nevére - magyarul a Reménység Tava -,
Csengey hangsúlyozta, hogy a tavalyi "itt-ott találkozó" óta a
Reménység Tavának most már a másik partjára kerültünk. A
történelemnek új korszaka kezdődött. A vereségek több száz éves
időszaka lezárult. Csengey utalt Trianonra, amelynek következtében
az ország elvesztette területének kétharmadát, népességének
egyharmadát.
1945-tel kapcsolatban megemlítette: az orosz tankönyvek találóan
nem írnak felszabadulásról, hanem megszállásról. A bolsevista
kísérlet Magyarországon nagyszerű dolgokat igért, de nem hozott
mást, csak csődöt és elmaradottságot. A Kádár-korszak sok
tekintetben veszélyesebb volt, mint Rákosi Mátyásé - mondta Csengey
-, mivel sikerült elhitetnie, hogy soha nem ér véget. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (5. rész)
|
Dr. Kulcsár Kálmán előterjesztése után az elnöklő Stadinger István felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a miniszter a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság legutóbbi állásfoglalásával összhangban fejtette ki álláspontját. Mielőtt határozathozatalra került volna sor, Géczi István kért szót. Korrektnek és pontosnak minősítette a sportegyesületekkel kapcsolatos miniszteri választ, de kérte: vegyék jegyzőkönyvbe, hogy 1990 első felében meg kell alkotni a sporttörvényt. Dr. Kulcsár Kálmán az igazságügyi tárca nevében, Deák Gábor pedig az Állami Ifjusági és Sporthivatal nevében vállalhatónak tartotta ezt az időhatárt, így jegyzőkönyvbe került a sporttörvény előterjesztésének e határideje. Ezután határozathozatal következett az egyesülési jogról szóló törvény ügyében. Stadinger István felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság 127-es számu jelentéséből az 1., a 8. és a 11. pont tartalmaz olyan kérdéseket, amelyek a törvényjavaslat feletti vitában felmerültek. Ekkor Balla Éva kért szót és a 11. pont vonatkozásában kijelentette: dr. Kulcsár Kálmán válaszát elfogadja olyan értelemben, hogy csak azokat büntessék vétség miatt, akik a bíróság által már feloszlatott szervezet vezetőségében tevékenykednek. Így Stadinger István úgy tette fel a kérdést a képviselőknek, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésének 1. és 8. pontjában foglalt vitás kérdések kivételével a törvényjavaslat szövegének többi részét elfogadják-e. Az Országgyűlés ezt túlnyomó többséggel, ellenszavazat nélkül, 9 tartózkodás mellett elfogadta. Ez után paragrafusok szerint szavaztak az egyes módosító javaslatokról. Puja Frigyes a törvényjavaslat 2. szakaszának 1. bekezdését és 3. szakaszának 3. bekezdését javasolta elhagyni annak érdekében, hogy a törvény ne rendelkezzék a pártalapítás lehetőségéről. A képviselők közül mindössze ketten szavaztak Puja Frigyes álláspontja mellett, heten pedig tartózkodtak. Így tehát - összhangban az eredeti javaslattal - a törvény kimondja a pártalapítás jogát. Ezt követően Balla Évának és képviselőtársainak azon javaslata került sorra, hogy ne kössék külön párttörvényhez a politikai pártok megalakulásával, nyilvántartásbavételével, felügyeletével, valamint megszüntetésével kapcsolatos szabályozást. Stadinger István úgy tette fel a kérdést, hogy elfogadják-e a képviselők a kormány eredeti javaslatát, figyelembe véve a parlamenti bizottság jelentésének 1. és 8. pontjába foglalt módosításokat is, ahogy azt dr. Kulcsár Kálmán legutóbbi hozzászólásában kifejtette. Ezt a képviselők 36 ellenszavazattal, 25 tartózkodás mellett elfogadták. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 11:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|