|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozata
"... a kárpátaljai magyarok Ukrajna lojális állampolgárai kívánnak
lenni, és a KMKSZ mint a kárpátaljai magyarság egyetlen törvényes
képviselője barátságra és együttműködésre törekszik az ukrán nép
demokratikus szervezeteivel, támogatja őket a sztalinizmus
maradványai ellen, a valóban demokratikus Ukrajna megteremtéséért
folytatott küzdelmükben."
Amerika Hangja, Esti műsor:
Csengey előadása
"Utalva az ohioi tábor nevére - magyarul a Reménység Tava -,
Csengey hangsúlyozta, hogy a tavalyi "itt-ott találkozó" óta a
Reménység Tavának most már a másik partjára kerültünk. A
történelemnek új korszaka kezdődött. A vereségek több száz éves
időszaka lezárult. Csengey utalt Trianonra, amelynek következtében
az ország elvesztette területének kétharmadát, népességének
egyharmadát.
1945-tel kapcsolatban megemlítette: az orosz tankönyvek találóan
nem írnak felszabadulásról, hanem megszállásról. A bolsevista
kísérlet Magyarországon nagyszerű dolgokat igért, de nem hozott
mást, csak csődöt és elmaradottságot. A Kádár-korszak sok
tekintetben veszélyesebb volt, mint Rákosi Mátyásé - mondta Csengey
-, mivel sikerült elhitetnie, hogy soha nem ér véget. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (18. rész)
|
Berecz János (Szabolcs-Szatmár m., 6.vk.), az MSZMP Politikai ------------ Bizottságának tagja, a KB titkára bevezetőben rámutatott, hogy a korszerű magyar jogállamiság pilléreinek az alapkövét rakja most le az Országgyűlés. Az utóbbi években sokféle módon szóltak ebben az országban a társadalom alulról való, önszervező épüléséről. A most tárgyalt két törvénytervezet jelenti azonban az első igazi garanciát arra, hogy ez a társadalomszervező óhaj joggá váljon. E helyen tényként szólt arról is, hogy e törvények megalkotására a politikai ösztönzést a Magyar Szocialista Munkáspárt májusi országos értekezlete adta meg - mondta. Kiemelte: ezen törvénytervezet előkészítése valóban demokratikus módon haladt, mert mind a nagy, meghatározó társadalmi szervezetek, mind az alternatív nézetek képviselői, az állampolgárok érvényesíthették is elgondolásaikat. Ez a vita - és ezt az országgyűlés előtt is jelentsük ki - politikailag nagyon lényeges, társadalmi berendezkedésünk és fejlődésünk számára meghatározó pontokon módosította, változtatta, ha úgy tetszik tovább demokratizálta, pontosította a törvénytervezeteket. A továbbiakban leszögezte: miközben törvénytervezetekről vitázunk, tudatában kell lennünk annak, hogy a politika alapkérdéséről van szó, a hatalom, a korszerű hatalmi berendezkedés mikéntjéről és a hatalomgyakorlás módjáról. Kié is a hatalom valójában? Ki akar korszerűen berendezkedni? - vetette fel a kérdést, majd kijelentette: a hatalom nem a párté, nem is a kormányé, és még csak nem is egyetlen társadalmi osztályé. Alkotmányunk szerint a hatalom a dolgozó népet illeti meg. E hatalomgyakorlás mikéntjének és intézményrendszerének kialakítása, korszerűsítése, demokratizálása a szó igazi értelmében a köz ügye. - Az MSZMP vezető párt szerepéből ered az a követelmény, hogy a társadalom megérett politikai szükségleteit felismerje, saját céljaként megfogalmazza és a magyar haladás érdekében cselekedjék. Elégséges alappal jelenthetjük ki: az MSZMP egy pártként ismerte fel felelősségét és kezdeményezte, hogy a politikai versenyhelyzetet jogilag is garantáltan építsük be társadalmunk működési rendszerébe. Ajándék-e ez a népnek a párt részéről, vagy pedig alanyi jogon illeti meg? Határozottan állok ezen utóbbi mellé. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 16:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|