|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozata
"... a kárpátaljai magyarok Ukrajna lojális állampolgárai kívánnak
lenni, és a KMKSZ mint a kárpátaljai magyarság egyetlen törvényes
képviselője barátságra és együttműködésre törekszik az ukrán nép
demokratikus szervezeteivel, támogatja őket a sztalinizmus
maradványai ellen, a valóban demokratikus Ukrajna megteremtéséért
folytatott küzdelmükben."
Amerika Hangja, Esti műsor:
Csengey előadása
"Utalva az ohioi tábor nevére - magyarul a Reménység Tava -,
Csengey hangsúlyozta, hogy a tavalyi "itt-ott találkozó" óta a
Reménység Tavának most már a másik partjára kerültünk. A
történelemnek új korszaka kezdődött. A vereségek több száz éves
időszaka lezárult. Csengey utalt Trianonra, amelynek következtében
az ország elvesztette területének kétharmadát, népességének
egyharmadát.
1945-tel kapcsolatban megemlítette: az orosz tankönyvek találóan
nem írnak felszabadulásról, hanem megszállásról. A bolsevista
kísérlet Magyarországon nagyszerű dolgokat igért, de nem hozott
mást, csak csődöt és elmaradottságot. A Kádár-korszak sok
tekintetben veszélyesebb volt, mint Rákosi Mátyásé - mondta Csengey
-, mivel sikerült elhitetnie, hogy soha nem ér véget. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (7. rész)
|
A gyülekezési jogról folytatott vitában a bizottság ülésén is érződött az a két végletes nézőpont, amely a társadalmi eszmecserét kísérte. Volt, aki a törvénytervezettel kapcsolatban megelégedett volna a jogok puszta deklarálásával, mások azonban aprólékos szabályozást sürgettek volna. A bizottság végül úgy foglalt állást: olyan mértékű szabályozásra van szükség, amely garantálja a szabadságjogok zavartalan gyakorlását. Jelentősnek minősítette a bizottság a bírósági jogorvoslat lehetőségét, amely mintegy záloga a szabadságjog gyakorlásának. Elhangzott olyan javaslat is, hogy amennyiben a kért időben és helyen a rendőrség nem engedélyezi a demonstráció megtartását, jelöljenek ki másik időpontot, illetve helyszínt. A bizottság tarthatatlannak minősítette ezt az indítványt, amely semelyik érintett fél érdekét nem szolgálná. Jogos igényként merült fel, hogy a Magyarországon tartózkodó külföldiek is részt vehessenek a különféle felvonulásokon, rendezvényeken. Ugyanakkor a képviselők helyesnek tartották azt a megkötést, hogy külföldiek ne legyenek a rendezvények szervezői, előadói. Ugyancsak alapvető szabadságjogként értékelte a bizottság az egyesülési jogszabályt. A tervezet segíti azokat az önszerveződés alapján létrejövő társadalmi csoportokat, amelyek a különféle érdekeket fejezik ki. A legnagyobb vita a politikai pártokkal kapcsolatos paragrafusokról folyt a bizottságokban. A testület helyesnek tartja, hogy a törvény általában a pártokra is vonatkozik, ugyanakkor egyetértettek azzal, hogy a pártokra - kiemelt szerepükre tekintettel - szülessen külön szabályozás. Társadalmunkban a különféle szerveződésekben már fellelhetők a pártok csírái, ezért nagyon sürgető, hogy mihamarabb - az új Alkotmánnyal egy időben, esetleg azt megelőzve - megszülessen a párttörvény. Ez mindenekelőtt politikai kérdés; a jog csak akkor lesz képes elrendezni a politikai pártokkal kapcsolatos szabályokat, ha az erre vonatkozó problémákat a politika előzetesen kellően tisztázta. ,,A törvényalkotás nem pusztán fogalmazás kérdése, először tisztázni kell számos, még használatban levő, illetve már használatos fogalom tartalmát, s csak azután lehet szó szabályozásról,, - szögezte le a bizottság titkára. Mindezekkel a kiegészítésekkel a jogi bizottság elfogadásra ajánlotta az egyesülési és a gyülekezési jog tervezetét. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 13:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|