|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozata
"... a kárpátaljai magyarok Ukrajna lojális állampolgárai kívánnak
lenni, és a KMKSZ mint a kárpátaljai magyarság egyetlen törvényes
képviselője barátságra és együttműködésre törekszik az ukrán nép
demokratikus szervezeteivel, támogatja őket a sztalinizmus
maradványai ellen, a valóban demokratikus Ukrajna megteremtéséért
folytatott küzdelmükben."
Amerika Hangja, Esti műsor:
Csengey előadása
"Utalva az ohioi tábor nevére - magyarul a Reménység Tava -,
Csengey hangsúlyozta, hogy a tavalyi "itt-ott találkozó" óta a
Reménység Tavának most már a másik partjára kerültünk. A
történelemnek új korszaka kezdődött. A vereségek több száz éves
időszaka lezárult. Csengey utalt Trianonra, amelynek következtében
az ország elvesztette területének kétharmadát, népességének
egyharmadát.
1945-tel kapcsolatban megemlítette: az orosz tankönyvek találóan
nem írnak felszabadulásról, hanem megszállásról. A bolsevista
kísérlet Magyarországon nagyszerű dolgokat igért, de nem hozott
mást, csak csődöt és elmaradottságot. A Kádár-korszak sok
tekintetben veszélyesebb volt, mint Rákosi Mátyásé - mondta Csengey
-, mivel sikerült elhitetnie, hogy soha nem ér véget. "
|
|
|
|
|
|
|
Kulcsár Kálmán expozéja (2. rész)
|
Ez az alkotmány készül; az Országgyűlés Alkotmányozó Bizottsága megkapta már az első, nyers koncepcióját. Ha a munka gyorsul is, az Országgyűlés novemberi ülésszakán elhangzottaknak megfelelően, a társadalmi vitában is tökéletesedett szöveg legkorábban 1989 végén kerülhet az Országgyűlés elé. Sem a változó politikai rendszer igényei, sem a társadalom politikai folyamatai - amelyek egyébként sok tekintetben összefüggenek - nem engedik meg azonban, hogy az alkotmányos problémákkal összefüggő jogalkotást elhalasszuk az új alkotmányt követő időszakra. Valósággá kell változtatni például az egyesülésre és a gyülekezésre vonatkozó alapvető emberi jogokat, biztosítani, hogy konkrétan élhessünk velük. Ez azonban eleve azt kívánja, hogy elimináljunk az alkotmány szövegéből olyan rendelkezéseket, amelyek ma ésszerűtlenül korlátozzák őket. Meg kell teremteni az alkotmánybíróság intézményét, mert a politikai életünk alakulása, a kitermelődő problémák, jogrendszerünk hiányosságai, ,,hézagai,, döntéseket, éspedig alkotmányos szempontból vitathatatlan döntéseket igényelnek. Olyan szervezetünk, amely kellő szakismerettel és függetlenséggel, tagjainak szakismeretéből, függetlenségéből származó méltósággal és ebből adódó tekintéllyel, az új alkotmány törekvéseinek megfelelő szellemiséggel dönthetne ilyen kérdésekben, ma nincs. - Ha most az Alkotmány módosítását kérem a Tisztelt Országgyűléstől, ezzel nem kívánom megzavarni az új alkotmány előkészítését; még kevésbé gondolok arra,, hogy ezekkel a módosításokkal helyettesítsük az új alkotmányt. Azt azonban ki kell jelentenem, hogy a módosításokat a kidolgozandó alkotmány szellemében kérem, s azokban az elemekben, amelyekre előterjesztést teszek, már az új Alkotmány képe rajzolódik fel. Hozzáteszem, Tisztelt Országgyűlés, hogy az új alkotmány elfogadásáig a kormány nem kívánja már kérni a jelenlegi alkotmány további módosítását. Egy eset kivételével. Az új választójogi törvény kidolgozását megelőzően - különös tekintettel a társadalmi vita tanulságaira is - határoznia kell a Tisztelt Háznak egy-két olyan kérdésben, amelynek eldöntése nélkül ez a törvény nem dolgozható ki. Márpedig a választójogi törvény elkészítése nem halasztható az Alkotmány elfogadása utáni időre, mert a választások előkészítésének időigénye ezt engedi meg. (folyt.köv.)
1989. január 9., hétfő 22:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|