|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozata
"... a kárpátaljai magyarok Ukrajna lojális állampolgárai kívánnak
lenni, és a KMKSZ mint a kárpátaljai magyarság egyetlen törvényes
képviselője barátságra és együttműködésre törekszik az ukrán nép
demokratikus szervezeteivel, támogatja őket a sztalinizmus
maradványai ellen, a valóban demokratikus Ukrajna megteremtéséért
folytatott küzdelmükben."
Amerika Hangja, Esti műsor:
Csengey előadása
"Utalva az ohioi tábor nevére - magyarul a Reménység Tava -,
Csengey hangsúlyozta, hogy a tavalyi "itt-ott találkozó" óta a
Reménység Tavának most már a másik partjára kerültünk. A
történelemnek új korszaka kezdődött. A vereségek több száz éves
időszaka lezárult. Csengey utalt Trianonra, amelynek következtében
az ország elvesztette területének kétharmadát, népességének
egyharmadát.
1945-tel kapcsolatban megemlítette: az orosz tankönyvek találóan
nem írnak felszabadulásról, hanem megszállásról. A bolsevista
kísérlet Magyarországon nagyszerű dolgokat igért, de nem hozott
mást, csak csődöt és elmaradottságot. A Kádár-korszak sok
tekintetben veszélyesebb volt, mint Rákosi Mátyásé - mondta Csengey
-, mivel sikerült elhitetnie, hogy soha nem ér véget. "
|
|
|
|
|
|
|
Örmény-azerbajdzsán felhívás
|
Dorogi Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. január 4. szerda (MTI-tud) - A nemzetiségi uszítás, a rendbontások elleni határozott fellépésre, valamint józanságra és önmérsékletre szólította fel Örményország és Azerbajdzsán lakosságát közös felhívásában a két köztársaság párt és állami vezetése. A szerdai jereváni és bakui lapokban közzétett üzenet egyúttal erőteljesen sürgette a menekültek áradatának mielőbbi megfékezését.
A két központi bizottság, legfelsőbb tanácsi elnökség és kormány a dokumentumban is utalt arra, hogy a karabahi probléma nyomán felszínre tört nemzetiségi feszültség, a helyzetet tovább élező sorozatos összetűzések és pogromok mindkét köztársaságból menekültek valóságos áradatát indították el, s számuk mára ijesztő mérteket öltött. Becslések szerint Örményországot mintegy 170 ezer azerbajdzsán, Azerbajdzsánt pedig legalább 150 ezer örmény nemzetiségű lakos hagyta el, s ez a folyamat, mint arról a szovjet sajtó beszámolt, az örményországi földrengés után sem állt meg. A felhívás kitér arra is, hogy mindkét köztársaságban jelentős nehézséget okoz a nagyszámú menekültről való gondoskodás, s különösen nagy tehertétel ez a földrengés következményeinek felszámolása idején. Hangsúlyozva, hogy a nemzetiségi indulatok szítása, a két nép ellenségeskedése a peresztrojka-ellenes és antidemokratikus erők malmára hajtja a vizet, a két köztársaság vezetése határozott ígéretet tett a helyzet normalizálására, az elvándorlást előidéző okok mielőbbi megszüntetésére, a térségben tapasztalható feszültség enyhítésére. - Nem engedhetjük meg, hogy a nacionalista indulatok a józan ész fölébe kerekedjenek - olvasható a felhívásban. Ezzel együtt szigorú felelősségre vonást helyeztek kilátásba azokkal szemben, akiknek közük volt a más nemzetiségűek helyzetének lehetetlenné tételében, elüldözésében. A két köztársaság vezetése a felhívásban egyúttal garantálta minden állampolgár alkotmányos jogainak tiszteletben tartását, korábbi lakásaik és munkahelyük visszaadását. +++
1989. január 4., szerda 20:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|