Rendszerváltás és az MTI

	Mégis lesz rendkívüli OPEC-értekezlet?
Bécs/Hamburg/Ankara/Amman, 1990. augusztus 23. csütörtök (AP/Reuter/AFP) - A Kőolajexportáló Országok Szervezetének miniszterei a hétvégén (feltehetőleg vasárnaptól) a szervezet bécsi székhelyén konzultációkat tartanak, hogy megvitassák az olajpiacon előállt helyzetet - jelentette be az OPEC szóvivője. A tanácskozást nem hivatalosnak minősítik, de a szóvivő szerint nem kizárt, hogy végül hivatalos jelleget adnak neki és a termelési kvótákra, illetve irányárakra vonatkozó döntéseket fog hozni. Lehetséges, hogy a megbeszéléseken nem vesz részt az összes tagállam. A szóvivő szerint még nem lehet tudni, hogy mely küldöttségek lesznek jelen. Szaud-Arábia korábbi próbálkozásai a rendkívüli OPEC-értekezlet összehívására kudarcot vallottak, mert a tagállamok nem támogatták őt elegendő számban. Szaud-Arábia, a világ 1. számú exportőre már többször is kilátásba helyezte olajtermelésének egyoldalú növelését arra az esetre, ha nem sikerül egybehívatnia az OPEC-értekezletet a kieső napi 4 millió hordónyi iraki és kuvaiti olaj pótlására. Az OPEC tétlensége nyomán magasba szöktek az olajárak és jelenleg már 30 dollár fölött vannak a szabadpiacon. OPEC-tagállamok tisztségviselői szerint a tagországok közötti súlyos nézetkülönbségek miatt nem nagy az esélye annak, hogy bármiféle megegyezés jönne létre a termelést vagy az árakat illetően. A kieső iraki és kuvaiti olaj pótlását a Szaud-Arábia és Venezuela vezette tábor szorgalmazza, míg mások, köztük érthető módon elsősorban Irak, hallani sem akarnak erről. Ugyanakkor OPEC-források magánbeszélgetéseken elismerik, hogy sok tagország csendben növeli termelését, hogy szert tegyen a jelenlegi magas árak révén elérhető többletjövedelemre. Ha az olajárak tartósan 30 dollár fölött maradnak, annak felgyorsult infláció, a világkereskedelem visszaesése és gyengülő gazdasági növekedés lesz a következménye - mondják szakértők. Az Irak elleni kereskedelmi embargó egyébként súlyos károkat okoz az abban részt vevő országoknak. Török kormányzati illetékesek közölték a Reuterral, hogy a Törökországot ért 2-4 milliárd dolláros gazdasági veszteség kárpótlásának ügyét szóba fogják hozni a Nakajama Taro japán külügyminiszterrel tartandó tárgyalásokon. Ankara szeretne valamiféle kárpótlást kapni, ha nem is közvetlen pénzsegély, de megnövelt japán beruházások vagy kormányhivatalok formájában - közölték a tisztségviselők. A Biztonsági Tanácshoz eljuttatott levélben Jordánia ugyancsak nemzetközi támogatást kért az Irak elleni ENSZ-embargóhoz történt csatlakozása nyomán előálló évi 2 milliárd dolláros veszteségének ellensúlyozására. +++ 1990. augusztus 23., csütörtök 18:09
Vissza » A hírhez kapcsolódik »