![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozata
"... a kárpátaljai magyarok Ukrajna lojális állampolgárai kívánnak
lenni, és a KMKSZ mint a kárpátaljai magyarság egyetlen törvényes
képviselője barátságra és együttműködésre törekszik az ukrán nép
demokratikus szervezeteivel, támogatja őket a sztalinizmus
maradványai ellen, a valóban demokratikus Ukrajna megteremtéséért
folytatott küzdelmükben."
Amerika Hangja, Esti műsor:
Csengey előadása
"Utalva az ohioi tábor nevére - magyarul a Reménység Tava -,
Csengey hangsúlyozta, hogy a tavalyi "itt-ott találkozó" óta a
Reménység Tavának most már a másik partjára kerültünk. A
történelemnek új korszaka kezdődött. A vereségek több száz éves
időszaka lezárult. Csengey utalt Trianonra, amelynek következtében
az ország elvesztette területének kétharmadát, népességének
egyharmadát.
1945-tel kapcsolatban megemlítette: az orosz tankönyvek találóan
nem írnak felszabadulásról, hanem megszállásról. A bolsevista
kísérlet Magyarországon nagyszerű dolgokat igért, de nem hozott
mást, csak csődöt és elmaradottságot. A Kádár-korszak sok
tekintetben veszélyesebb volt, mint Rákosi Mátyásé - mondta Csengey
-, mivel sikerült elhitetnie, hogy soha nem ér véget. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Kelet-európai olajválság - japán lap
|
![](../img/spacer.gif)
Marton János, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1990. augusztus 23. csütörtök (MTI-tud) - Az olajárak
gyors megugrása mellett a privatizációs folyamat lassúságában látja a
magyar gazdaság legfőbb válságokozó tényezőjét az egyik tekintélyes
japán lap.
A Mainicsi Simbun ,,Három oldalról támadja az olajválság Kelet-Európát,, címmel jelentetett meg cikket, és ebben vázolja, hogy a szovjet olajszállítások csökkenése, illetve a költségek emelkedése, valamint a szovjet olajért a jövő évtől fizetendő dollár a kialakuló olajválság oka. Harmadikként említi a kereskedelmi szálak megszakadását Irakkal, a térség hagyományos kereskedelmi partnerével. Az írás Magyarországról szólva kitér arra, hogy az energiafelhasználás hatékonysága kedvezőtlen, a nyugat-európai országokhoz képest 20-50 százalékkal magasabb a fajlagos energiafogyasztás. Az olajpiaci feltételek változása mellett a késésben lévő privatizációs folyamat az, amely a válság előidézője lehet - húzza alá a cikkíró, azt állítva, hogy a tulajdonviszonyok lassú változása miatt az ipari termelés az idén 30-40 százalékkal esett vissza az országban a tavalyi évhez képest.
Az írás, amelyhez egyébként a Mainicsi budapesti belvárosi utcaképet mellékelt ,,Az olajáremelkedés akadályozza a kelet-erurópai reformokat,, aláírással, felhívja a figyelmet arra is, hogy az olajbeszerzés feltéleinek romlása nemcsak inflációs veszélyeket hordoz magában, de áruhiányt is előidézhet. Olajvásárlásra csak az egyéb termékek behozatalának rovására lehet több pénzt fordítani, vagyis kevesebb alkatrészt, gépeket, fogyasztási cikkeket lehet majd importálni. A lap összeállítást is közöl arról, hogy mekkora összegeket fordítottak az egyes kelet-európai országok az olaj behozatalára. Bulgária teljes importját az olajkiadások emésztették föl tavaly, Csehszlovákia esetében 75, Kelet-Németország esetében 50, Lengyelországnál 33 százalékos az arány. E listán Magyarország nem szerepel. +++
1990. augusztus 23., csütörtök 16:15
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|