![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozata
"... a kárpátaljai magyarok Ukrajna lojális állampolgárai kívánnak
lenni, és a KMKSZ mint a kárpátaljai magyarság egyetlen törvényes
képviselője barátságra és együttműködésre törekszik az ukrán nép
demokratikus szervezeteivel, támogatja őket a sztalinizmus
maradványai ellen, a valóban demokratikus Ukrajna megteremtéséért
folytatott küzdelmükben."
Amerika Hangja, Esti műsor:
Csengey előadása
"Utalva az ohioi tábor nevére - magyarul a Reménység Tava -,
Csengey hangsúlyozta, hogy a tavalyi "itt-ott találkozó" óta a
Reménység Tavának most már a másik partjára kerültünk. A
történelemnek új korszaka kezdődött. A vereségek több száz éves
időszaka lezárult. Csengey utalt Trianonra, amelynek következtében
az ország elvesztette területének kétharmadát, népességének
egyharmadát.
1945-tel kapcsolatban megemlítette: az orosz tankönyvek találóan
nem írnak felszabadulásról, hanem megszállásról. A bolsevista
kísérlet Magyarországon nagyszerű dolgokat igért, de nem hozott
mást, csak csődöt és elmaradottságot. A Kádár-korszak sok
tekintetben veszélyesebb volt, mint Rákosi Mátyásé - mondta Csengey
-, mivel sikerült elhitetnie, hogy soha nem ér véget. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az iraki-kuvaiti konfliktus gazdasági kihatásai (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
London/Tokió, 1990. augusztus 3. péntek (DPA,AP-DJ) -
Idegesség és bizonytalanság jellemzi az olajpiacokat Irak
kuvaiti inváziója után. A legutóbbi információk szerint ugyanis
bizonytaln, hogy mikor lehet felújítani a kuvaiti
olajszállításokat. Az olaj ára Londonban szilárdan tartja a
hordónkénti 23 dollárt, az Egyesült Államokban legnagyobb
mennyiségben forgalmazott West Texas Intermediate olajféleséget
a csütörtöki záráskor 23 dollárral jegyezték, míg az
Észak-tengeri olaj ára 2,5 dollárral emelkedett 22,70 dollárra.
Tokióban is nőtt az olaj ára, és péntek reggel 23,30 dollár
volt.
Amerikai gazdasági szakértők első megnyilatkozása szerint félő, hogy az emelkedő olajárak miatt a gazdasági növekedés üteme a negyedik negyedévben lelassul. Az olajár árának emelkedése maga után vonhatja a fogyasztói árak akár több százalékos növekedését, és érzékenyen érintheti majd a közeljövőben a gépkocsitulajdonosokat is, akiknek többett kell majd fizetniük az üzemanyagért. Kedvezőtlenül hat majd áremelkedés a repülőgép- és a vegyiparra, valamint az autógyártókra is - hangoztatják.
Az amerikai Nemzetközi Gazdaságkutató Intézet illetékese szerint a kuvaiti olajtermelés ellenőrzésével Irak már könnyebben elérheti azt az OPEC múltheti ülésén hangoztatott célját, hogy az olaj ára a világpiacon hordónként 25 dollárra emelkedjen. Sőt nem kizárt a 30 dolláros ár sem.
A washingtoni energiaügyi minisztérium közölte, hogy az öböl-menti események ellenére nem kíván hozzányúlni stratégiai olajtartalékaihoz, amelyek 75 napra elegendőek. A minisztérium illetékese egyébként úgy vélte, hogy nem várható az olaj árának hosszú távú emelkedése. Az olajbeszerzés és a kereslet nem indokolja a jelenleg tapasztalható olajpiaci áremelkedést, de egy olyan pánikhelyzetben, ami jelenleg a piacot jellemzi, előre semmit sem lehet megjósólni. Az Egyesült Államok olajszükségleteinek több mint a felét importája. Irak és Kuvait az USA legnagyobb szállítói Szaud-Arábia, Venezuela, Nigéria és Kanada után.
Az iraki olajszállításoktól jelentősen függő Chevron cég közölte, hogy amennyiben nem érkeznek meg a már korábban lekötött iraki olajszállítások, akkor komoly problémák keletkeznek a cég olajfeldolgozó kapacitásában. (folyt)
1990. augusztus 3., péntek 14:12
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|